Szerelmi háromszög

Megtudod, hogy van egy "másik". Aki, "csak barát". Hát persze. Nem lépsz ki a kapcsolatodból, mert reménykedsz, hogy te vagy az igazi, a másik csak egy betolakodó, egy ideiglenes zavaró tényező és hamarosan eltűnik a színről. Szomorú vagy és azon tűnődsz, miről beszélnek, kiről beszélnek ennyit? Rólad? Hol vannak most épp? Hülyének néznek? Jobban szereti őt, mint téged? Jobban kijön vele?

Az életed káoszba fullad. Bizonytalanná válsz. Olyan bizonytalanságok kavarják a lelked, amelyekről még te sem tudtál, hogy léteznek, soha nem gondoltad volna, hogy ilyen emberré válhatsz. Rágod magad. Ha megkéred, hogy ne barátkozzon vele, te leszel a rossz, a gonosz, az ok nélkül féltékenykedő. De az rendben van, hogy te mész tönkre lelkileg, ők meg boldogan "barátkoznak" egymással?

A féltékenység egy teljesen természetes és ösztönös érzés! Nincs vele baj... Hisz az evolúció során is azért alakult ki, hogy védjük a kapcsolatainkat. Azonban könnyen átcsaphat önvádlásba és önbizalomvesztésbe is. Nem vagyok elég érdekes?Kevés vagyok hozzá képest? Ha csak barát, én miért érzem ennyire vacakul magam ettől? Az ember gyakran elkezdi összehasonlítani magát a másikkal, folyamatosan méricskélve saját értékét. Nem lehet így élni!

Az ilyen helyzetek próbára teszik a kapcsolat alapját képező bizalmat. A bizalom egy szép dolog. De borzasztó nehéz megélni, ha úgy érzed, a társad érzelmileg vagy intellektuálisan "kihelyezi" magát a kapcsolaton kívülre. A "csak barátság" mantrázása nem oldja a benned kialakult negatív érzéseket. Sőt! Néha még olaj a tűzre minden ilyen mondat. Egyre nagyobb a szakadék benned a valós érzések és a párod által kínált magyarázat között.

De mi a megoldás ilyen helyzetben?

Ha veszekszek, én leszek a rossz. Ha kérdezgetek, én leszek a túl féltékeny. Ha kiborulok, én leszek a hisztis csaj. Pedig ezek csak jelzések az érzelmi szükségleteimről, arról, hogy oda a biztonságérzésem a kapcsolatunkban.

Mit tanácsolnak ilyenkor?

- Nyíltan, de ítélkezés nélkül mondd el, mit érzel.

- Mondd ki, hogy nem a tiltás vagy a kontroll a célod, hanem a saját lelki békéd és a kapcsolatotok biztonsága.

- Kérdezz rá, hogyan látja ő a barátságot, milyen határvonalakat tart ő is fontosnak.

- Fektess energiát a közös minőségi időbe, intimitásba.

Persze, jó tanácsok. Általánosságban. Megfogadni és alkalmazni őket hatalmas lelki erőt kíván. Aki nincs ilyen helyzetben, az mindig okosabb nálad.

Nagyon szeretem őt. Hihetetlenül fájdalmas ez a mostani szituáció. Nem akarom az elmúlt 2 évet kidobni a szemetesbe, főleg nem könnyelműen. De elbizonytalanodtam teljesen. Minden nap az jár a fejemben, hogy elárulnak a hátam mögött. Ha a munkahelyén van, akkor csak arra tudok gondolni, hogy ő is ott van vele és nagyon jó hangulatban múlatják az időt. Nem akarok a rosszkedvű satrafa lenni, aki itthon várja. Nyelek, rágom magam, próbálok szépen, finoman kommunikálni a dologról. Belül folyamatos a pánik, kívül pedig mosolygok, mert nem akarom tönkretenni a kapcsolatom. Nem tudom, hova fog ez vezetni.