Szegény testem (beszélgetős fórum)

A hasmars az olyan, hogy van, hogy három-négy napig is elvagyok nélküle, aztán két napig megint elkap. Tehát nagyon rapszodikus.

Nem megyek én vissza mindenáron, ha az orvos úgy látja jónak, hogy még maradjak, akkor maradok itthon.

Veled örülök!

Pihenj, erősödj még!

:)

Az jó, hogy jól vagy, de tudsz már rendesen enni?

Hasmars nélkül? Otthon azért mégis más ez...

Ha az orvos otthon akar tartani, maradj még egy kicsit, hallgass rá!

Vigyázz magadra, és gyógyulj meg teljesen!

Megvannak az mri eredmények. Tiszta minden. Egy kis gyulladást lát a bélen ott ahol mütötték de ennyi. Áttetet nem lát.

Nagyon megkönnyebbültem.

Az orvos mit mondott, javasolja?

Biztos erős vagy már hozzá? Össze ne szedj valamit!:/

Sziasztok, lassan itt a szeptember 4 és én visszaállok a munkába. Lassan de biztosan!

Egyre jobban vagyok most már. Ehhez kellett bizony az a közel két hónap. Hihetetlen, hogy mennyivel másabban áll a szervezetem ehhez a műtéthez, mint a novemberihez. Mondjuk akárhogy is nézzük ez egy nagyobb műtét volt azért.

November 18-án műtöttek, december 9-én tehát három héttel a műtét után bementem a munkahelyere megköszönteni kolléganőmet a születésnapján. Most meg el kellett telnie két hónapnak ahhoz, hogy egyáltalán egyedül ki tudjak menni busszal a kórházba. Mondjuk nem is mindegy, hogy a novemberi műtétem egy 13 centis vágás volt és "csak" a bélszakaszt érintette, vagy most van egy 32 centis vágásom, és érinti a vékony- és vastagbelet, a hasnyálmirigyet, a hasi- és kismedencei nyirokcsomókat, a teljes kismedencét és a húgyhólyagot.

Azért van némi nüansznyi különbség... És tudom, tudom, hogy én voltam sokszor türelmetlen. Mert én alapjáraton az az ember vagyok aki mindig megy, mindig csinál valamit, ha nincs munka akkor találok magamnak, csak az a lényeg, hogy ne legyek tétlen, mert tétlenül nem szeretek lenni. De ez a két és fél hónap itthon bőven elég a jóból, most már vágyom vissza emberek közé, vágyom vissza a munkába, vágyom arra, hogy végre hasznosnak érezzem magam.

Persze jó volt itthon lenni, főleg az első másfél hónapban, mikor tényleg alig tudtam az ágyból kikelni, meg derékszögben tartottam magam, annyira nem tudtam kiegyenesedni. Akkor hálás voltam az ágyért, hálás voltam azért, hogy fekhetek, hogy pihenhetek. De most már sok. SoKKKKKKK.... Belegondolva abba, hogy az egész nyarat szó szerint a 4 fal között töltöttem egy 43 négyzetméteres lakásban... Nem nyaralni vágyom, áh nem, nehogy azt higgyétek. Nem erről van szó. Csak fagyizni nem tudtam elmenni férjemmel, vagy nem tudtunk lemenni a Zagyva partra sétálni a kutyával, vagy nem tudtuk a szokásos havi randinkat megejteni a Tisza Moziban... ezek azok amik hiányoznak/hiányoztak. Hogy egy kicsit kimozduljak. Hogy legyen végre valami ami eltereli a figyelmemet az állapotomról.

Tényleg jó lesz már ha visszaállok a dolgos hétköznapokba. Óvatos leszek az biztos, nem sietek el semmit, de jó lesz már végre nem csak a négy falat bámulni itthon.

Számomra is az volt, aztán ma rájöttem, hogy azért, mert a kismedencei MRI-nél az utolsó öt percben adják be a kontrasztanyagot, míg a hasi MRI-nél a vizsgálat felénél.

Így sajnos valóban szükség van arra, hogy két külön vizsgálat legyen.

Jó későn értem haza amúgy... Fél nyolc előtt. Röhej.

Számomra érthetetlen, hogy a hasi és a kismedencei MRI-t mért nem tudják egyszerre megcsinálni, ha már ott vagy a gépen, nem kellene ennyit külön járkálnod.

Örülök a jó CT eredményednek, és a többi is rendben lesz!

Sziasztok, nagyon mozgalmas napjaim voltak. Állandóan ez az orvosjárkálás. Már kikészít, teljesen kimerülök benne.

Megvolt a mellkas CT, annak az eredménye jó lett.

Tegnap volt kismedencei MRI (déltől-ötig ültem ott) ma meg hasi MRI de ezek eredménye csak jövő hétre lesz meg.

Mondjuk nyugodt vagyok, úgy érzem, hogy minden rendben lesz!

Csak ne fárasztana le ennyire ez az örökös kórházba rohangálás. Most még pihizek egy kicsit, aztán háromnegyed három fele elindulok a kórházba a hasi MRI-re remélem nem este hatig ülök ott.

Szia Ilike!

Ugye jobban vagy már, azért néha írj, hogy tudjunk rólad :)

Lehet Anyukádnál pihensz, azért nem jelentkezel.

A babák étrendje beválhat neked is. Szépen, lassan próbálkozz. Az emésztőrendszernek is tanulnia kell.

Amitől nincs bajod, azt meg eheted már kedved szerint.

Már ez is jó, és csak jobb lesz, csak türelem kell hozzá- jó sok...

Így már inkább. Vagy kompótnak.

Pedig tényleg a mütét utáni harmadik héttől írja az étrend a gyümölcsöt. Mégse tett jót.

Nyers zöldséget gyümölcsöt ne egyél még. Jó a kompót, de a zabpehely nagyon rostos nem tudom, hogy jó-e lenne a beleidnek!

Mielőbbi gyógyulást kívánok!

A gyümölcsöket inkább főzd meg kompótnak, úgy jobban emészthető.

A főtt zabpelyhet próbáld ki, nagyon jó a beleknek, és tápláló is, esetleg egy kis belefőzött gyümölccsel, mézzel, hogy ízletesebb legyen. További gyógyulgatást kívánok!

Ha úgy ennéd, mint a babák?

Gyümölcs összetörve+keksz, vagy rizs.

Nagy a cukortartalma, és még nem tudod feldolgozni - szerintem.

Vagy fogyasztottál már cukrot?

Nem faltam be, apránķént ettem. Meg nem is sokat, mondom egy darab volt. És tényleg nem faltam be.

A gyümölccsel várnom kell még úgy látom. Savas az még nekem.

Az "új" ételeket ne egyszerre akard megenni! Egy falat, kis szünet. Csak szépen, lassan! Akkor remélhetőleg nem fogsz így járni.

Gyógyulj meg minél előbb!

Jó egészséget kívánok neked!!!

Gyerekek... kellett nekem elkiabálni. EGY azaz EGY kopasz barackot ettem meg az este, azt is hámozva; aminek köszönhetően egész éjszaka kínlódtam (már majdnem sírva) a fájdalomtól. A torkomnál volt a savam. Semmi nem segített. Kétszer hánytam gyomor- és epesavat az éjjel; plusz ma egyszer.

Nem ettem ma még, a pirítós szagát sem bírom elviselni.

Jól kitolt velem az a barack. Pedig holnap már végre haza akartam menni Abonyba anyáékhoz. De így nem megyek. Majd jövő héten.

Szia!

Ez fantasztikus:DDD

Csak így tovább!