Szavak, amitől feláll a szőr a hátadon!! (beszélgetés)

Ja!!! Akkor te arról beszélsz, hogy aki írni sem képes, az is lehet újságíró manapság!!! Ó, hát az másik téma!

Szégyen a gépre, amivel kinyomtatták.

A postan lattam sorbanallas kozben.

Micsoda szegyen, hogy Clau parjatol nem akar az asszony elvalni. Ennyi a lenyeg.

Nem ismerem a sztorit. Fél éve véletlenül sem tudok tévét nézni, de azt megelőzően is leváltam a hír- és egyéb műsorokról.

Olvasni sorban állás közben szoktam a pénztár előtt kitett hírlapokat, mire sorra kerülök, pont elég, de pár kivétellel nem ismerem már a szereplőket.

Én az utcabeli eleven asszonyok párját-férjét hallom emlegetni.

Ettől még, ha lenne egy kapcsolatom, simán bemutatnám társamként az illetőt. Ha üzlettársnak hiszik, az sem baj, nem vagyok köteles mindenkivel tudatni a szexuális életemet.

(Az egész arra megy ki, hogy a nő foglalt státuszban legyen, ez ki is legyen a lehető leggyakrabban hirdetve, és ebben a rang, hogy hivatalosan elvették, a legmagasabb. Sehol nincs annak jelentősége, kivel milyen gyakran és mekkora nyilvánvalósággal hálsz, csak itt nálunk, és inkább vidéken.)

A német filmeket azért is fordítják le, mert itthon nézik, nyilván pár dolog meghonosodik ilyenkor. De Zoli járőr nem fogja Lajos járőr után azt kiáltani: Hé Társam, a kulcs nálad? -, legalább is egyelőre, mert fura lenne.

Varosban elek evtizedek ota; de ez folyik itt a hoxan de a mediaban is.

Eppen ma olvastam a Clau fele-sztorit; ugyanez pepitaban.

Nem a fogalom dönt.

Hogy valaki hogyan képes fogalmazni, az is nagy kérdés. Én nem értem, ki lehet "a férjem párja", ez a szerető, nem?

Itt (mármint errefelé) a házas nő nem szeretőjéhez jár, hanem a latorhoz. :D Súlyos népnyelvi ítélet.

Egyébként nagyobb tömegben élve nem szokás emlegetni magát a kapcsolatot, ha együtt jelennek meg, akkor ő x, ő pedig y, együtt vannak. Ez inkább falusi hagyomány talán (?)

Tudom: paroztatjak, fedeztetik.

De ember eseteben???

Tévedsz, a tenyészállatnak is párt szokás keresni.

Párosítják egy hasonló génkészletű másik egyeddel.

Itt volt egy forumkiiras: valaki part keresett a kutyajanak (magyarul fedeztetesre).

Ennyire hogy lehet valaki pongyola?

Ki?

Az, aki méltatlan kapcsolatban él.

:DDD

Jó, hát az azért biztos, hogy a téma lényegét nem nyelvészeti szempontból vizsgálja senki, nyilván Te sem, ha önmagadra/életedre vetítve nézed :)

Mert az is.

Nem mondja, hogy a baratom, a szeretom, hanem a parom.

De mar irtam is: amikor a szereto azt irja, hogy a ferjem parja... akkor a vernyomasom 220.

Persze a feleseg meg azt mondja, hogy a ferjem szeretoje.

akkor megis ki a felesleges?

A nyelvészet érdekel, ezért engem nem zavar egy csomó más nyelvi jelenség sem, ezt akartam hangsúlyozni csak.

Egy ilyen kérdéssel, ha épp olyan a kedvem, de megkavarnám a számlálóbiztost... :D Jó minőségben élünk! Csak tegnap volt picit ittas!! :D

Talán van az 20 év is,de a lényegben igazad van.

Lehetne Társam.

Vagy, beszélgetésben emlegetheti valaki akár "az én Kálmánom" -at is, senki nem tudja, házasok-e, de rendszerint ez nem is érdekes. Ahol meg számít, hivatalos helyen, ott úgyis élettársként kell említeni.

Szerintem nem kell ahhoz nyelvészetet tanulni, hogy az emberek érezzék a minőségbeli különbséget a különböző megszólítások között.

(A számlálóbiztos is úgy teszi fel a kérdést: "milyen minőségben élnek együtt?")

Mert ugye, hogy a férjet senki sem mondja a párjának? ... :D

Szép magyar nyelvünk adta lehetőség szerint én is különbséget teszek aközött, hogy cimbora, haver, jóbarát.

Nem tudom. Én éppen nyelvészetet (is) tanulok, eddig is érdekelt a nyelvészet, engem egyik sem zavar.

A lakókörnyezetemben is dívik a "párom" a férj helyett, ha nem házasok.

Ha házasok, akkor a férjet véletlenül sem mondja senki a párjának, holott az... :D Akkor az ura vagy férje. :D

Elvileg használható lenne (házasoknál) még a hitvesem, az is nagyon szép szó, az esküre utal.

Mondták úgy is: hites párom, az is az esküre utalt, házasságra, régen. Amikor még nem a netről tanultak beszélni.

Nem akarok okoskodni, de ezzel a "párom", "párja" dologgal az az érdekes, hogy: Oké, hogy a népköltészetben is szerepel, régi kifejezés, nem is vitás. És még mondhatni választékos is, ha úgy vesszük.

Viszont nő és férfi között úgy, hogy párom, szerintem az utóbbi 10-15 évben terjedt el.

Előtte mi volt? Férjem, vőlegényem, barátom, szerelmem. Attól függ, hol tartott a kapcsolat.

Szerintem a "párom" azóta terjedt így el (mondom, ahogy látom kb. 10-15 éve), mióta nem evidens, hogy házasságot köt egy párocska. Közben élnek, mint férj-feleség, gyerek(ek) is lesz(nek). Nincs is ezzel semmi, de most hogy mondja? Barátom, az mégsem. Vőlegényem, az is fura. Élettársam, az pedig olyan "Kék fény" érzetet ad (amikor az élettársam belevágta a nagykést...)

És akkor marad a párom, párja, stb.

Nekem sem tetszik amúgy ilyen formában, és ilyen okból használva ez a szó.

(De ha nem lenne a férjem, én sem tudom, hogy mondanám. Viszont amíg nem volt, addig barátom, vőlegényem volt.)

Én így látom legalábbis.

"Az erdei dalosmadárnak is van párja, van párja.

Csak én magam egyedül, csak én magam egyedül vagyok árva."

Úgy látszik, te sem igazán ismered a népköltészetet, sajnálhatod.

Az, hogy az embernek párja van, se nem új, se nem furcsa.

A kutyanak nincs se elettarsa, se ferje, se gyereke.

Nem ertem, miert barmoljak igy ossze a kifejezeseket.