Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Sikítós baba fórum

Sikítós baba (beszélgetős fórum)


1 2 3
23. ebba518fdb (válaszként erre: 16. - B2076ec79b)
2010. jún. 26. 12:03

:) a kisebbik fiam nekem is sokkal temperamentumosabb.. :) talán a "versenyszellem" miatt.. :)


szerintem nincs vele gond.. :) csak sok türelemre, és kedves útbaigazításra van szüksége.. :) most tanul mindent, nem várhatjuk el, hogy minden helyzetben tudja, hogyan kell helyesen viselkedni.. :) menet közben úgyis formálódik és megtanulja a dolgokat.. :)

22. cukifalat (válaszként erre: 18. - Ebba518fdb)
2010. jún. 26. 12:02
pár hónapos lányom amikor fel volt kapatva és sírt utánnam, én megcsináltam azt h amikor sírt egy picit hagytam utánna benetem hozzá de nem vettem fel, megsímogattam , megpuszilgattam és elmondtam neki h itt vagyok szeretem de nem fogom felvenni... millioszor 1 nap, de csak 1! napig tartott, másnaptol minden a rendes kerékvágásban ment...
21. mamcili (válaszként erre: 13. - B2076ec79b)
2010. jún. 26. 12:01

el nem tanácsolhatják!

ezt verd ki a fejedből, meg kell tudni oldaniuk, a közösségi élethez te nem tudod teljesen hozzászoktatni

csak a nagyobb közösségek, ovi suli, ott tanulja meg a legtöbb gyerek, hogy nem csak ő van (én kép)

2010. jún. 26. 11:59

régebben volt nálunk is ilyen, probáltam az elején elkapni a problémát...

amikor öltözni akart egyedül hagytam de ott voltam vele, nem segítettem csak ha azt láttam elakadt. pl mondtam neki és mutattam h itt fogdt meg akkor sikerülni fog! vagy h nézd meg hol a masni az van elöl. tehát szóban irányítottam és csak akkor "nyultam" hozzá ha nem sikerült akkor is gyorsan és röviden h ne érezze h én adtam rá.

tehát pl besegítettem a kezét a poloba de befejező mozdulat az ővé + ő huzta le az alját stb


bocs h hosszú lettem

19. ebba518fdb (válaszként erre: 12. - Miccer)
2010. jún. 26. 11:59
füldugó.. :) ez nagyon jóó.. :D
18. ebba518fdb (válaszként erre: 14. - Zsanetta)
2010. jún. 26. 11:58

szia.. :)


a következetesség nem egyenlő a szigorú megvonásokkal.. :) és egy ilyen pici babának még igenis szüksége van a szoros testközelségre és ha kell nyugodtan magára is kötheti az ember.. :) attól még nem lesz elrontva, csak max egy nyugodtabb kisbabát és anyucit kapunk.. :) az, hogy magára hagyod a problémájával, mondjuk kiságyban attól nem tanul megy "helyesen" viselkedni.. számára a szülői minta a követendő példa, nem az, hogy nem vesszük figyelembe az akaratát.. persze nem kell mindent ráhagyni, de ügyesen el lehet terelni a figyelmét és meg lehet neki tanítani a helyes viselkedést.. de ezt is csak mindig a korának megfelelő szinten.. :) ez nem hatalmi harcról szól, hanem a törődésről, szeretetről és az egymással szembeni tiszteletről.. :)


hidd el megértem ahogy most gondolkozol, míg nem volt gyerekem én is így leegyszerűsítettem a dolgokat.. de most már másképp látom és szerintem te is másképp fogod látni, ha a sajátodról lesz szó.. :)

17. mamcili (válaszként erre: 10. - B2076ec79b)
2010. jún. 26. 11:58

hát akkor leszokik magától, vagy nem:S

próbáld meg hogy nem reagálsz rá!

mit vált ki belőlle, lehet egy darabig még durci van, de előbb utóbb rájön hogy valami nem stimmel, nem foglalkoznak így velem...


most furán hangzik de nevelési tanácsadókban van pszichológus be kell menni ők profibbak ilyesmibe.

16. b2076ec79b (válaszként erre: 15. - Ebba518fdb)
2010. jún. 26. 11:54

Egyetértek abszolút, nagyon ügyes, értelmes bogyó manó. Csak sokszor állok bambán, mert a nagyobbik lányom sosem csinált ilyesmit.

Bár előnye is van a dolognak, mert tutira nem tudnák elrabolni sehonnan, kb 10km-ről hallani az ordítását :)

15. ebba518fdb (válaszként erre: 10. - B2076ec79b)
2010. jún. 26. 11:51

szerintem elég, ha te nyugodtan kezeled a helyzetet és megmutatod neki, hogy tudja megoldani a feladatot.. :) előbb utóbb átragad rá is ez a "viselkedésforma".. :) most pont abban a korban van, hogy nagyon szeretne önállóan megoldani dolgokat, de még azért nem minden sikerül és ebből kifolyólag az érzelmeit nem tudja kordában tartani.. :) de ahogy ügyesedik, úgy fog szerintem alábbhagyni az ilyen érzelmi kitörés.. :)


amúgy nagyon édi lehet.. :) és szerintem tök, jó, hogy így próbálkozik.. :)

2010. jún. 26. 11:51

Sajnos azt kell hogy mondjam hogy felcseréltétek a szerepeket,ő az aki téged helyre tesz és irányit.

Tudja ha ordit akkor jössz és felveszed.

Na ezt nem,én mindig azt valottam hogy következetesen kell nevelni,nem pedig úgy hogy mindent ráhagyni vagy megengedni.

Nem azt jelenti hogy rossz anya lennél,még vki ezt hozná ki belőle csak a kis muki gyerekek képesek ilyen kis csalafintaságra.:PPP

Én azt mondom hogy egy gyerek 3 éves koráig formálható ugy ahogy te szeretnéd,aztán saját kiforrott egyénisége lesz igy most kell megfogni.

Ott kell hagyni az ágyba ,majd abba hagyja.

Tudom drasztikusnak hangzik,de a gyerekek is olyanok hogy ha tudják hogy mi következik orditás után akkor azt csinálom mert neki ez jó.

Szóval nagy mély levegő és idegzet és hagyni majd abba hagyja.

Az meg hülyeség hogy kösd a hátadra,persze jó hogy még nem viszed magaddal a WC-re.

Nem meg kell tanulnia hogy ő a gyerek te pedig a szülő.

Újjjj mit kapok én ezért más szülőtől!!:):)

Meg most hozzá teszem nincs gyerekem ,de több éve gyerekekkel foglalkozom:P

13. b2076ec79b (válaszként erre: 11. - Ebba518fdb)
2010. jún. 26. 11:50

Akkor még van esélyem :-DDD

Nála nem olyan régen kezdődött ez a dolog, talán 1-2 hónapja, mióta olyan baromi önálló próbál lenni :))Sokat próbálok vele beszélgetni erről, mindig szépen kérem, elmagyarázom, de sokszor hasztalan. Ráadásul az utóbbi 1-2 hétben már a bölcsiben is csinálja, pedig eddig ott rendben volt minden, a bölcsis csaj nem is akarta elhinni, mikor ilyesmit meséltem neki. De a héten pl volt olyan, hogy a szoba másik sarkából rohant oda a másik kislányhoz és sikítva cibálta ki a fotelből, mert hogy az az övé (??)

Nagyon aggódom, mert jövőre már oviba megy, ott 23-an lesznek.. de így. lehet 2 hét múlva eltanácsolják, akkor mihez kezdek vele :DD

12. miccer
2010. jún. 26. 11:48
Nálunk 4 hónapos kora óta sikított a lányom, most lesz 23 hós, 1-2 hónapja hagyta abba, de szerintem csak azért, mert megtanult beszélni. Én anno kérdeztem a védőnőt, hogy mit tegyek, válasza: majd kinövi. És tényleg kinőtte, addig meg füldugó!
11. ebba518fdb (válaszként erre: 5. - B2076ec79b)
2010. jún. 26. 11:46
szia:) az én 23 hónaposom is nem rég csinált ilyesmit, de ő még levegőt sem vett pillanatokig.. :) a sikításra meg a levegő nem vételre nem reagáltam különösebben, de mindig mentem neki segíteni.. :) mondtam neki, hogy szóljon ha megnyugodott és akkor megbeszélhetjük mi a gond.. :) azóta ha sír valamiért mindig mondja, hogy "megnyugodtam".. :) de már nem sikítozik.. :)
10. b2076ec79b (válaszként erre: 8. - Mamcili)
2010. jún. 26. 11:46

Sajnos ez csak egy példa volt, de gyakorlatilag mindene ordít-sikít. ha akar valamit azért, ha nem akar valamit azért. Egy ilyen ruha felvevős dolgot a legkönnyebb kezelnem, azt elég hamar megérti, bár sokszor van, hogy nem kell segítenem (persze ezt is ordítva mondja) és kínlódik egyedül, utána már azért is ordít, mert nem sikerül, de hozzáérni nem lehet, se szólni, mert akkor meg csapkod és sikít :SSS



ÁÁ így leírva tök röhejesen hangzik, mintha egy idegbeteg gyerekem lenn... De amúgy egy édi-bédi kisborsó, csak néha kicsinál és nem tudom hogy szoktassam le erről az üvöltésről...

2010. jún. 26. 11:45
beszélgettem erről a szomszédasszonnyal is mert az ő kisebb lánya volt ilyen és náluk csak az idő volt a gyógyír, ő is 2-3 éves koráig ordított mindenért
8. mamcili (válaszként erre: 5. - B2076ec79b)
2010. jún. 26. 11:42

egyszerűen nyugtasd meg, hogy nincs baj,

helyre lehet hozni, és mutasd is meg neki,

lehet kétségbe esik, hogy nem sikerül.

2010. jún. 26. 11:40

Próbáljátok meg lekötni valamivel.

Kösd a hátadra :), amikor meg tudod a hasadra, lehet egyszerűen szüksége van a közelségedre, lehet az is elég lenne, ha a közeledben van.

Ők még rengeteg szeretetet érintést igényelnek.

6. jozsi.38 (válaszként erre: 2. - Ebba518fdb)
2010. jún. 26. 11:40
igen :-)))
2010. jún. 26. 11:40

Húú, ha valakinek van használható tanácsa, abból én is kérek :9 Az én lányom ugyan már 28 hónapos, és nem is akar mindig kézben lenni, de minden apróságért úgy tud ordítani, sikítani, hogy sokszor az infarktus kerülget, hogy "úristen mi baja lett ennek a gyereknek", közben meg kiderül, hogy pl fordítva vette fel a nadrágját..

Nagyon jó lenne leszoktatni erről, mert egyrészt nagyon idegesítő tud lenni, hogy csak ordít-sikít, ahelyett, hogy elmondaná mi baja, másrészt meg tényleg sokszor a frászt hozza ránk...


(persze mikor elkezdi nyilván első dolgom, hogy megkérdezem tőle nyugodt hangon, hogy mi a baj, mondja el, akkor tudok segíteni, de ha így ordít attól nem tudom mi baja-ez néha beválik, de sajna nem mindig)


Bocs, hogy hosszú lett, köszi a tippeket :)

2010. jún. 26. 11:38
lehet valamilyen fejlődési ugrása van, ami érzékenyebbé, és ezáltal anyásabbá teszi őt.. szerintem leginkább türelmesnek kellene lenned és engedni neki, hogy minél többet kapjon a közelségedből.. tudom, hogy ez két gyerek mellett nehezebben kivitelezhető, de szerintem hamarabb túl lenne a dolgon és megnyugodna.. :) mi is átestünk hasonlón.. :)
3. f8db0709b8 (válaszként erre: 1. - Jozsi.38)
2010. jún. 26. 11:38

Szia!

Sajnos ez csak rosszabb lesz.az enyém 2 éves és fülfájdítón kiabál szinte egész nap.tök mindegy mit csinálok,mondok,semmi nem jó csak kiabál.

2. ebba518fdb (válaszként erre: 1. - Jozsi.38)
2010. jún. 26. 11:35

szia.. :)


újra találkozunk.. esetleg elfogadod a véleményem?? :)

2010. jún. 26. 11:34
kisfiam 9 hónapos. az első két hónapban evett aludt ahogy a nagykönyvben meg van írva. de azóta átcsapott ordítósba, ha nem veszem fel elég gyorsan már nem ordít hanem sikítva sír. mostmár kezdenek ki lenni ettől az idegeim, mert egyfolytában ölben akar lenni és nem tudok semmit csinálni tőle. már mindent kipróbáltam, legújabban ha elkezd visítani beleteszem a babakocsiba és kirakom az udvarra mert nem bírom a folytonos üvöltését hallgatni.tippeket kérek mit csináljak
1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook