Régi időkben.... (beszélgetős fórum)

"Nem szerettem - bár óvatosan bántott -

a frissen tömött, púpos szalmazsákot.

Nagy munka volt az. A mállót kiszedni,

majd kifordítni, fogadóra tenni,

s a középrészre hagyott karnyi résen

bepréselni a rozsszalmát keményen,

a sarkkal kezdve, tartós csúcsra tömve,

majd sorra-sor és szélről közre-közre,

szép mesterség volt illőn befejezni,

mert maradt rés, de nem lógott ki semmi,

majd egyengetni föl-le, balra-jobbra,

ahogy a tégla-forma deszka összefogta,

s az első álmok, dűlve erre-arra,

ahogy a rozsszál engedte-akarta,,

föl-fölriadtam - de a reccsent álom

már újra jött, hogy illatával áldjon,

csak pár nap telt, míg szalmazsákom újra

az összes forgást-mozgást megtanulta,

s kis zugot tört a békétlen gyereknek,

rám vackolódott - s az volt benn a legszebb,

hogy azt a libapásztor kedvet érzem,

mi ott zöldült a régi rozsvetésben."

Van Mezőkövesden több ilyen hely is,tájházak,bármi ami a régi időkben volt,megnézheted és kipróbálhatod,ha esetleg erre jársz,mert látom magam előtt,sőt érzem is az illatát meg ki is próbáltam,de elmondani sajnos nem tudom.

Figyelj...Nekem "onnan" kellene,hogy: "Eméc' a boltba,és veszel....vásznat...Varrsz egy téglalap alakú izét..Ééés? Tömjek bele 2-3-4...bála szalmát?Lazán? Letaposva?stb. Búza-kukorica földem nincs sajnos..:( Szalmát-szénát max. bálázva látok..:( De nagyon-nagyon szeretnék készíteni egy szalmazsákot.De akit kérdezek,az kb. annyit mond,mint te.Zsák,bele szalma,meg csuhé,kész.

De nekem ez olyan,mintha ...teszem azt,nem tudnál tejbe grízt főzni,én meg azt mondanám neked:Tej,bele búzadara,kész..Na most ha EZ alapján készítenéd el..hááát..Abból sok minden lenne..:)

Jó volt az "elejétől" olvasni a fórumot..:)

Eszembe jutott,hogy megkérdezem tőletek,hátha ...

Tudja valaki,hogy hogyan készül a szalmazsák?(Mármint az,amelyiken régen aludtak)A környezetemben élő idős embereknek fogalma sincs róla..:(

Jó hogy mondod a gyümölcsöt!

Nekünk nemcsak össze-szedni kellett a gyümölcsöt, hanem amikor megért, akkor nekünk kellett a fára is felmászni érte, és leszedni. Nem volt szabad lerázni, mert ha megütötte magát, befőttként elrakva könnyebben romlott az, amelyik "ütődött" volt!

Sőt, nagyiméknál az utcafronton hosszú drótkerítés, belülről végig volt ültetve püszke-bokorral (egres ha valaki így ismeri), azt is nekünk kellett megszedni. Az is igaz, hogy ez távol-tartotta a kéretlen látogatókat! :)))

Fa teknőben fürödtünk, de a mosás az aluminiumban volt:)

A gyümölcsöt mindig a gyerekek szedték össze.

Volt egy öreg kb. 50-100 (?) literes alu-edény. Az oldala srégen kifelé dőlt, az volt az udvaron, abban melegedett a napon az a víz, amiben napközben pancsolhattunk. A fa teknő, ha nem volt mosás, vagy fürdés, akkor a kamrában volt a helye. Nem hagytuk a napon, ne száradjon.

Még a következő egy évre elkészített tészták (tarhonya stb.) száradtak a napon a nagy asztalon. Az én dolgom volt, hogy ott körözzek, és elhajtsam róla a legyeket! Nem igazán örültem ennek a feladatnak! :)))

A fa teknő nálunk állandóan a nyári konyha mellett volt.

A gyerekek mindig ott fürödtek:)

Bár egy alkalommal én az itatóba is beleültem.

Hogy utána mit kaptaam?

No gyökérkefével kellett kisikálnom.

Régi időkben...

- a disznóölési bélkövérjét elvittük, átcseréltük mosó szappanra

- nyáron a nagy fateknőt kiraktuk a napra, ott melegedett a mosóvíz, elég volt hozzá + egy fazék meleg, és ott mostunk, a piszkosabb ruhákat gyökérkefével a teknő oldalán sikáltuk tisztára

- fehér-fajta ruhák (ingek, ágyneműk) öblítő vizébe nemcsak egy pici ecetet, hanem kékítőt is öntöttünk

Édesanyámmal kb. egyidős lehetsz, ő is így szokta...én úgy nem szeretem, inkább tusolni,(szerintem azzal sem fogy több víz) vagy ha - ritkán -beülök a kádba,akkor megadom a módját:elmerülni szoktam nyakig a habos vízben és relaxálni,közben olvasni.

:-)

az 1960-as években volt igy, nálunk!

Egy héten egyszer fürdés, a többi napokon mosdás.

Azóta sokat változott a világ!

Persze, hogy nem!

Én nem tusolok, hanem engedek a kádba egy kis vizet, épp csak a combom takarja be, és jó meleg vízben megmosakszom.

Milyen jó lehetett az is...

És a hét többi 6 napján? :-DDD

Erről eszembe jutott a Hyppolit a lakáj c.filmből:

-Hány órára parancsolja a fürdőt?

-8 órára!

-És a hét többi napján?

-Negyed kilencre! ...

Gróféknál ugyebár másként ment... :-)

De azért senki nem itél el, mert én mindennep örülök annak, hogy tusolhatok, ugye?

Most akkor is drága!

Most mindig elfagy vagy a virág, vagy a kis gyümölcs...

:-)))

Éééés, igen!!!

Nekem az első automata mosógépem valami csoda volt.:)

Akkor vettem az első fregolit, azóta nem gond a ruhaszárítás télen sem. Én simán felállítom a csempekályha elé.

Addig télen az udvaron teregettem, ahol sokszor keményre fagyott a ruha. És időnként be kellett rohannom, hogy megmelegítsem a kezem. Aztán aprádonként hordtam be a fürdőbe a kád fölé.

A legrosszabb ősszel volt, amikor napokig esett.

Nekem van erkélyem, de ahogy mondod, erősen időjárástól függ, hogy oda terigetek-e, vagy bent a lakásban?

Másrészt a fürdőszoba sem egy jaj-de-nagy, jó ha ott az intim fehérneműk elférnek, ha valaki mégis jön, akkor a lakás többi részében már csak felsőruházatot lát kiteregetve. De ez így van, minden panelban!