Pszichoszomatikus betegség-e az asztma? (beszélgetős fórum)
Persze,nekem mondod?:::-)))De az asztmával kapcsolatban nem osztom ezt,egy bepisilésnél mondjuk igen.
Gratula a kivédésekért ilyen estekben!!!
Én gyerekkorom jó részét kórházakban töltöttem nem kicsit volt súlyos az asthmám de szerencsére ez javult:-DDDD
Ez így van:)))
De nálunk pont ez volt a lényeg,soha nem fulladt csak úgy a nagyvilágba...bármi lelki oki tényezőtől,izgalom,új helyzet,csalódás..stb ilyen soha nem fordult elő.Csak akkor ha kimutathatóan gyulladásos folyamat zajlott,melynek mindig a köhögés lett a vége.
Leget hogy több oki tényező van,aminek organikus oka van szerintem az kinőhető,aminek több összetevője van ott nehezebb és felnőtt korban is megmarad.
A gyerekkori krónikus betegségek sok esetben nem a gyermek lelkiállapotát tükrözik vissza, hanem a környezetét ..... szülők, tágabb család, egyéb közösség .....
Nem csak az asztmára való hajlamot lehet örökölni, hanem a mögötte meghúzódó lelki beállítottságot is .... amibe beletartozik pl. a stressztűrő képesség, a problémamegoldó képesség, a nyitottság vagy épp zárkózottság ..... stb.stb.
Az én kislányom még soha nem lett rosszul idegeskedéstől vagy izgalomtól!!!Csak és kizárólag akkor fulladt be ha zajlott mellette betegség,láz, hörghurut, nátha stb.Erről meg ennyit!!:-))De idővel már ezt is kitudtam védeni..megfelelő technikákkal:)))
Nekem simán megszűntek a asthma gondjaim mikor lelkileg nyugodtabb helyre kerültem.
Én nem hiszem hogy hazugság lenne a lelki tényező!
Ha ideges voltam mindig rosszul lettem. Erről ennyit.
Szia:)Dehogynem.De tudod hogy a lelki gátat nem a növekedés befolyásolja...az bármikor beüthet.,azt mondják valami gát miatt alakul ki a betegség,én ezt nem osztom,mert látom,hogy nem ezen folyamatok befolyásolták Rebusnál.De nem cáfolom,hogy vannak olyan jellegű asztmás betegségek ahol közre játszhat a psziché is,de a gyerekkorit nem igen hoznám összefüggésbe evvel.Persze minden eset más és más nem lehet általánosítani én csak a mienkből tudok kiindulni:)Szerencsére nálunk jól alakul minden:))
Miért? A lelkük, a pszichéjük nem erősödhet? :o))
Persze mindent arra terhelnek most ez divat.15 éves koromban sűrű hasfájásomat is arra fogták és nem vizsgáltak ki rendesen majd 10 év múlva a koporsó széléről kapartak össze mikor is kiderült lisztérzékenységem van.Nagyon gatya állapotban voltam már:(
A kicsi lányom asztmás 2 éves korától és most 6 éves úgy tűnik kinövi,nagyon biztatóak a mostani dolgok..:)))Szerintem erősödnek,erősödik a kis immunrendszerük...semmi köze a lelki tényezőkhöz,ha lenne akkor nem nőhetné ki.Az más kérdés,hogy az asztmát lelkileg nehéz kezelni,főleg egy szülőnek.
Asthmára való hajlamot örökölni lehet!!!
Persze már kérdés hogy lelki tényezők miatt erősődhet!
Családunkban öröklődik a szív-tüdő asztma akkor most mi van? Megjegyzem elég távoli rokonságban is akár kontinensek választanak el, mégis sűrűn fordul elő. Bírom, hogy mindent a lelki és főként a gyerekkorra terelnek. :)
Szerintem lelki eredetű...
Nekem beteg a lelkem és asztmás vagyok kb 4 éve:(
Minden légzésfunkcióm elég rossz.
Aha mond ezt egy 3 évesnek.Ha meg akarsz gyógyulni....
Igen.
Van a naplómban egy videó a buteyko módszerről.
Szerintem mindenképp lelki eredetű!
Próbálják ki az öngyógyítási gyakorlatokat!
Ha az ember megakar gyógyulni, meg is fog! ;-)
Nem lett nagyobb a tüdőkapacitása, csak jobb lett a szervezetének az oxigénhasztnosítása. Ez az egészség jele. További infó: www.buteyko.hu
Az, hogy többet tud lépdelni lélegzet visszafojtva, az azt jelenti, hogy a tüdejének nagyobb lett a kapacitása? Ez olyan, mint amikor gyerekként a kádban a víz alatt számoltunk?
Még gyorsan csak annyit mondanék el, hogy az első pár pánikrohamomkor rohantam a pulmonológusomhoz, hogy juj, asztmás rohamom van, hiszen nem kapok levegőt. Ő rám nézett és valahogy tudta, hogy nem erről van szó. TErmészetesen minden vizsgálatot elvégzett, pulzus, szaturáció, vérgáz és légzésfunkció. Aztán leült és elmondta, hogy magácska kivan idegileg, ez nem asztmás roham. Szóval az elején én sem tudtam különbséget tenni "gyakorlott" asztmásként sem, mert csak arra bírtam koncentrálni, hogy megfulladok. Ma már tudom, melyik melyik, de mindegy, mert a legelső a nyugalom, hogy azt visszanyerjem. Ha már tudok magamon uralkodni, van hogy magától is múlik a fulladás (ez a pánikos), ha meg nem, muszáj megtámogatni Ventolinnal. Na, az viszont már használ. Viszont a pánikroham esetében hiába fújkálnám a Ventolint, mert csak remegést, szívdobogást érek el vele. Egyszóval van különbség, még is az embernek egyre megy, ha így sem, úgy sem kap levegőt. Vagy azt érzi legalább is.
Sajnálatos az 5éves kor:(Addig iszonyat miket élünk át a gyermek mellett.De nyilván pici korban nem tanulható meg.Igazából azt a folyamatát nem értem,hogy a begyulladt beszűkült hörgők átmérője hogy tágul ki ettől a légzéstől?
Hát nem volt egyszerű, de azt elfelejtettem leírni, mert siettem, hogy természetesen a kruppos roham és az asztmás az másmilyen, más okozza. A kruppra is van hatékony megoldás, a legelemibb a hideg párás levegő, gyakran a nyári melegben a fagyasztóhoz vittem őket. :) Hatott! :) Az asztma az idő előrehaladtával már egyre jobb lett, egyre jobb, többet bírnak, jobban terhelhetőek, mint évekkel ezelőtt. Úgyhogy én bizakodom, hogy valóban kinövik, persze tudom, hogy mindig oda kell rájuk figyelni, de ez már gyerekjáték ahhoz képest, amit kisgyermekként megéltünk együtt.
Értem, köszönöm szépen a választ.
5 éves kortól lehet hozni gyerekeket a tanfolyamra.
A másik kérdésedre a válasz:
A legjobb "mérce" az állapot javulására a tünetek megszűnése. Ez azt is jelzi, hogy jól csinálja a gyakorlatokat. De van egy egyszerű mérési mód, amely jól mutatja a javulás folyamatát, a gyerek pillanatnyi állapotát:
Kilégzés után befogott orral (és csukott szájjal) kell lépegetnie nyugodt tempóban annyit, amennyit csak tud (utána is csak orron vehet levegőt).
A 23. hozzászólásban szereplő 6 éves Blanka 7-et tudott lépegetni amikor eljött a tanfolyamra. Ma 90 fölött lépeget lélegzetvétel nélkül. Ez is azt jelzi, hogy meggyógyult.
A gyerekek vagy kinövik az asztmát vagy nem, de ha ki is növik, felnőtt korban nagyon gyakran visszatér nekik. Aki elsajátítja a Buteyko módszert és aszerint lélegzik, az biztos, hogy néhány héten belül "kinövi" és felnőtt korban sem újul ki nála.
Szörnyű lehet ilyesmit átélni. Nagyon jó lenne valami hatékony megoldást találni!
Ezzel egyetértek, semmi nincs ingyen. És ilyet elvárni is elég elrugaszkodott gondolat.
Szia!
Lehet, hogy pánikroham. Csak az a furcsa, ahogy kezdődött. Erős légszomjjal, mintha nem lenne elég hely a mellkasomban a levegőnek, nem tudnék elég levegőt beszívni. Nagyon meleg volt, kánikula. És a tényleges roham csak 2-3 órával a légszomj kezdete után volt, kocsiban hazafelé tartva anyósomtól. És semmilyen, ismétlem semmilyen stresszhatás nem ért.
Mert az inhaláló maszkot rászorítom a kicsi pofijára és tuti, hogy azt szívja be. Úgy, ahogy. Lehet, hogy le van írva valahol és elkerülte a figyelmemet, akkor bocsánat. Tehát hány éves kortól lehet ezt biztonságosan elsajátítani?
Bizony-bizony! Nos, én előbb asztmás, majd a fiúk születése után 4 évvel pánikbeteg is lettem.Úgyhogy köszönettel mindkét felét tapasztaltam, tapasztalom. A pánikbetegség nem rontott az asztmán,hiszen ahogy zsebi is írta, a kettő nem ugyanaz a rosszullét, teljesen más!
A fiaim pedig krupposak is, mellette asztmások. Szóval sajnos ahhoz is igen-igen tapasztalt szülőként is hozzá tudok szólni,hogy milyen, amikor ülök az ágya mellett, télen, sapkába, pokrócba csomagolva, nyitott ablaknál és a hányós vödörrel a kezemben és énekelek neki, hogy megnyugodjon. 9 hónaposan is és 6 évesen is. És amikor látod a gyerekedet, vagy magadat oxigén maszkban, bizony akkor rájössz, hogy a gyógyszerek sem mindenhatóak. És még egyre lennék kíváncsi. Egy gyermek - ahogyan az egyik anyuka lelkesen mesélte - hogyan tudja elsajátítani ezt a légzéstechnikát? Nyilván tanfolyamon, azt értem, csak hogyan tudjuk azt megállapítani,hogy úgy csinálja-e. Az látszik valamilyen módon? VAgy érzékelhető?
Na, ennek örülök. Gyakran önmagában a szeretet is gyógyító erejű :-)
Hidd el, sokféle rohamot láttam már... és igen, nagyon ijesztő, borzasztó, rémes mindegyik. És mindig az a legnehezebb, hogy a rosszullévő, vagy (jó esetben, ha van) a segítő képes legyen valamennyire uralni a helyzetet. Nekem arról szól ez a módszer, hogyan lehet olyan kontrollt kialakítani a légzés felett, ami használható mind akut rohamnál, mind megelőzésnél. Akár a ki-, akár a belégzés a nehezített, ez egy komplex folyamat. És én azt tapasztalom, hogy testünk mindig egyfajta kölcsönhatásban működik a légzéssel. Amikor "rosszul" lélegzünk, automatikusan romlik valamelyik szervünk működése. Viszont a légzés "javításával" a fordított irány is működésbe lép: javíthatunk a szóban forgó szervünk (akár egész szervezetünk) működésén. Egy picit sem szeretném csökkenteni a súlyát semmilyen rosszullétnek, és a szívem szakad meg, amikor bármilyen szenvedést látok... egész biztos, hogy ezért állok ki bármiért, ami reményt ad arra, hogy minél kevesebb legyen a szenvedés. Mindenkinek gyógyulást és kitartást!
További ajánlott fórumok: