Párom más nővel beszélte meg a problémáinkat. Jogos a felháborodásom, vagy ennyi még belefér? (beszélgetős fórum)

IGEN!

Emberi játszmák....

Most komolyan ,néha arra gondolok,hogy olyan jó lenne egy kis féltékenységet éreznem,jó lenne egy csal a képbe.....:DDDD

Imádok játszani:D

Emlékszem ,persze:DDDD

Tartom is a véleményem.:)

Amiket a féltékenységről írtál itt,avval sem értek egyet.Van egy egészséges féltékenység,ami izgalmasabbá teszi a kapcsolatokat,mint pl a mostani példa.

De az igazi féltékenység ,őrültség.Senkit nem tudtak még megtartani általa.Ez tény,nem?

Sőt.Még jó kapcsolatokat is tönkretesz.

Nem a szerelem jele,hanem a birtoklási vágyé,hogy ő az enyém,senki másé.Ez olyan messze van a szeretettől ,mint ide Kenya!

Senki nem senkié és te sem vagy másé.

Soha nem tudhatod mikor találkozol olyan emberrel,aki felkavarhatja benned a nyugodt ,kiegyensúlyozott énedet.Remélem lesz benne részed és nem lesz foglalt:)

Szia.Látod myly egyik topikban írtad nekem hogy az az ember nem szerelmes,aki nemet tud mondani és oylankor nem létezik a narmadik....nem tudom emlékszel-e rá?Plusz az erkölcsi értékkel kitörölhetem....:)

No én meg most írhatnám neked aki nem féltékeny nem is szerelmes.Minnél értékesebb számunkra érzelmünk tárgya,annál inkább félünk az elvesztésétől.Egy érzelmileg kiegyensúlyozott pár számára a féltő szeretet (ami neked most van a férjed mellett,ami egy nyugodt állapot ),csak akkor alakul féltékenységgé,ha a vesztés élményének szele megérinti valamelyiküket.A korábban harmónikus együttlét megbolydul,mint a megzavart méhkas.Ezt se lehet csettintésre máshogy érezni,mint ahogy a szerelmet sem.És most neked is a logikus gondolkodásod jött elő jobban,mint nekem abban a témában hogy nem kezdenék foglaltal....Most az érintettet uralják az érzései és nem tudja máshogy látni amíg meg nem bizonyosodik partnerében.

Emberbol vagy, ertheto, a parodban is tudatosulnia kell ennek, hogy mindez nem azert van, mert cirkuszolni akarsz, hanem mert felted.

Igaza van myly-nak is, higgadtak probald ezt kezelni, es valahogy probald magad nem belelovallni es remkepeket latni (ha nehez is), mert azok nem vezetnek sehova, magadnak tobbet arthatsz veluk, nem fogsz tudni figyelni a sajat eletedre.

Senkit sem azert marad huseges, mert otthon szorosabbra fogjak a porazt. ;)

Beszéljétek meg.Ez a legjobb megoldás.

Főleg úgy ,ha háttérbeszorítassz minden féltékenységet,és mint ember beszélsz vele,nem mint a te "feleddel".

Idaig en is eljutottam, hogy a boldogsagom senki mastol nem fugg, csakis sajat magamtol. A belso nyugalmamat nem igazan tudjak masok megrenditeni. Nem a boldogsag mulik a masikon, hanem az emberek altalaban biztonsagra torekednek, es nem akarnak csalodni vagy megbantottnak, megalazottnak lenni, a biztosnak hitt pontot elvesziteni, amiben benne van a masik szeretete is.

Ez elofordulhat barmelyik kapcsolatban. Ettol azert nem bun, ha valaki tart akkor, amikor bizonyos jeleket fedez fel a parjan. Vagy igen?

Nem értem ,miért függ a boldogság ennyire egy embertől mindenki számára.

A boldogság belülről fakad,és nem igazán valaki más adja nekünk.Nekem most a férjem is adja,de eszembe sem jutna azon aggódni ,hogy kivel mit csinál ha nem van velem.Felőlem egy csapat nővel is beszélgethetne,akár rólam is,ha ez jó érzéssel tölti el.Nem az enyém az élete,hanem az övé,csak összekötöttük.

Lehet ,hogy érzéketlen lennék,vagy túl tárgyilagos?Nem tudom,de szeretem és eszembe sem jutna azon meditálni,kivel mit beszél,még ha az egy modell lenne akkor sem.Ha nem foglalok el majd úgy helyet a szívében ,mint az asszonya,akkor TUDOM ,hogy közölni fogja velem,mert TUDJA,hogy bármit elmondhat nekem,még azt is ,ha már nem szeret....és én meg fogom érteni.

Akkor marad az, hogy okosan bizalmatlankodj.

Egy no megerzi, ha valamire figyelnie kell. Nem biztos, hogy van miert aggodnod!

Jo embernek ismered a parodat, es vegulis elmondta, mi tortent, ezek szerint a multjarol is tudsz mindent, probald lazan felfogni az egeszet, magadnak artasz es a kapcsolatotoknak, ha tulsagosan beleeled magad. (persze tudom, hogy ezt konnyu irni, de ezt fogjak irni masok is)

Tapasztalatom szerint mindig :))

Remelem sikerul ezt ugy atbeszelnetek, hogy megnyugodj teljesen. Bar lehet akkor fogsz, ha az a telefonszam eltunik a telefonbol, vagy a no a kozelbol.

Attol nyugodt leszel teljesen, ha tobbet nem fog errol a norol beszelni es nem fogsz latni a telefonjaban semmit?

En ha olyan helyzet adodik, amiben ugy erzem, hogy meltatlan hozzam, mindig megforditom neki a dolgokat. A szituaciot elmagyarazom visszafele, hogy ha hasonlo helyzetben en tennem ezt, adott esetben mondjuk, hogy Te kapsz sms-t egy ferfi kollegadtol, akivel csak ugy szamot csereltetek es megbeszelted vele a kozos problemaitokat, mit szolna hozza, mit erezne.

Ha ra tudom venni, hogy csak ram figyeljen (mert altalaban mindig massal foglalkozik), be szokta ismerni, hogy igazam van, es valtoztat.

Ha eljatszom a nagyhalalt az nem erdekli, leul a gepehez vagy elmegy inkabb teniszezni vagy egy kavezoba.

Diplomatanak kell lenni ilyen helyzetekben :)

Idegenek ebben nem adhatnak tanacsot, mindenki csak arrol tud irni, hogy o maga a sajat helyzeteben mit tenne. En eleve hulyet kapok attol is mar, ha a dolgainkat massal beszeli meg, vagy meg az elnezheto, ha egy baratjaval. Az idos titkarnovel mondjuk nem erdekel, de ha egy fiatal kollegina lenne, azt hiszem azt nem tenne meg. Eleve eleg targyilagos a nokkel, nem teremt ilyen helyzeteket, amennyire en ismerem es latom.

Tudod a segitokesz kolleginabol sok minden lehet, sok kapcsolat kezdodott igy, bar lehet a parod valoban csak johiszemu es nem akarta megserteni, hogy elutasitja a telefonszamcseret.

úgy tudom nincsen közös munkájuk. De a párom folyamatosan nyugtat, hogy semmi baj nincs, ő közvetlenebb picivel és tudja azt, hogy kiben bízhat. De engem soha nem csapna be. Csak tanácsot kért tőle. Viszont a párom még az utca sarkán lévő közértnek a telefonszámát is lementi a teljébe, ha kell. Szóval ezen nem csodálkozom, de tényleg zavar, hogy ÚJ nő. Őt meg az bántja, hogy én vagyok bizalmatlan. De ma fogunk erről beszélni és akkor mindent megbeszélünk.

:)

Csak magambol indulok ki, de sosem adnam meg a telefonszamomat senkinek, foleg nem ferfinek vagy meg inkabb nosnek nem, hacsak nem a munkankban fontos, hogy alkalmadtan elerjuk egymast.

A barat az mas, es a baratsagok sem szuletnek csak ugy a munkahelyi kollegialis kapcsolatokbol.