Párkapcsolatban VS. egyedül (beszélgetés)
Azt hiszem nem a trend, hanem az elköteleződés hiánya miatt. Én is megmondtam, hogy csak ahhoz megyek hozzá, akivel le akarom élni az életemet, kéz a kézben akarok vele megöregedni. Nos nem az első szembejövő volt az:) Régebben szerintem nagyon sok elhamarkodott házasság volt, illetve már lehetőség volt a válásra, de még a régi viszonyok szerint házasodtak az emberek, így ha tönkrement a kapcsolat elváltak. Most lehetőség van kipróbálni, hogy működik-e s ha nem, szakítanak. Ill. lehetőség van arra, hogy azt mondjam, hogy jóban rosszban vele akarok lenni. Na akkor házasodás. Egyébként talán túl sokszor nem működik:( És az is lehet, hogy túl hamar túllépünk. Bár nem bánom a túllépéseimet
Hmm, csak te picivel jobb helyzetben vagy:)De sebaj én meg olyan pozitív vagyok, hogy megteremtem a saját kapujaimat;)
Ezt elfogadásnak hívják, nem megalkotásnak:)
Na én is ilyesmire gondoltam... :)
Akkor ezzel azt mondod, hogy ma csak úgy "trendi"az élettársi kapcsolat a házassággal szemben és tulajdonképpen a papír már senkinek nem jelent semmit? Nagyon foglalkoztat, hogy a manapság az emberek nem tudnak-e elköteleződni és ezért választják az élettársi kapcsolatot (mert kevesebb a felelősség mint egy papír aláírásával) vagy ez csak a mai trendről szól?
Miért ne lehetne a saját igazidat megalkotni? Mármint miért ne válhatna az az ember a hibáinak elfogadásával és tolerálásával együtt a TE igaziddá? Szerintem a nagy Ő nem úgy létezik, hogy egyszercsak besétál az ajtón, hanem épp úgy, hogy az ember a hibáival és értékeivel együtt, feltétel nélkül elfogadja a másikat és megalkotja a számára legnagyobb Ő-t.
inkább egyedül mint egy rosszul működő sok szenvedést, sérelmet okozó kapcsolatban
Ez viszont való igaz! Egyetértek.
... én is eme nézetet vallók táborát erősítem...hm... miért is nem csodálkozom, hogy Te is? :))
Ez így lehet valóban.
De amikor az ember úgy érzi, hogy nem megy és később sem fog, és ehhez nem kell feltétlenül veszekedni sem egymással, akkor ki kell lépni.Persze én a magam nevében és tapasztalatával beszélek:)
Persze, hogy nem... csak szerintem sok kapcsolatot úgy adnak fel, hogy nem tesznek meg érte mindent, vagy inkább semmit. Csak várják, hogy majd jó lesz...
Hmm, van ebben igazság, de megalkotni nem lehet az igazit.
A legtöbb kapcsolat szerintem a féltékenység miatt megy tönkre. Ez pedig attól a rengeteg külső behatásból ered, amit a média, és egyéb felületek hangoztatnak folyamatosan. A nők kisebbségi komplexussal küzdenek, a férfiak szintén, mindenki a tökéletest keresi, és hajszol hajszol, mindig mást, és mindig mindenki elégedetlen. Ahelyett, hogy tenne az aktuális kapcsolatért.
Van erre egy jó mondás is: "Az ember folyamatosan az igazit keresi, ahelyett, hogy megalkotná azt."
És valóban nagyon jó szeretve lenni, de a voksom az egyedüllét mellé teszem le.
... sőt a lángolástól a nem annyira értékeket se szoktuk látni... a problémák inkább ebből származnak! :)
Így van...a lángolástól nem mindig hajlandó látni az ember az értékeket,az khmmm másról szól.
De szerencsés akinek megmarad a szeretet,és az összhang.Azért írtam,hogy ez a legjobb eset ami történhet.
... a párkapcsolat nem zárja ki a szeretetet... sőőőt, én egy igazi izgalmas szeretetet többre tartok, mint egy hirtelen jött lángoló szerelmet... de szerintem mindenki így van ezzel. A szeretet nem kell, hogy unalmas legyen... goooondolom. ;))
Nyilván jobb ergyedül, mint egy rossz kapcsolatban.
De sokkal jobb egy jó kapcsolatban, mint egyedül:)
Az embernek szüksége van szeretre, megértésre és ezt adja-kapja a társától
Jajaja...szerintem is....és marad a végére általában a jól bevált megszokás és szeretetté csillapult dolog...meg ugye a közös ház,kocsi és a gyerekek...:-))))
Jaaaa és ezzel még legyen boldog akinek így alakul,mert ez a legjobb eset általában!!!
De negatív vagyok:-S
XDDD
Ez az én már-már naiv álmom is:)
... persze, az lenne az igazi, ha ezért nem vért kellene izzadni, hanem olyan természetesen sima lenne... ha mindkét ember azt akarná... egy irányba tartana.. azonos célokért... "álom, álom, édes álom... álomkép... salalalala" :))
Tök jó ezt így elméletben leszögezni egyébként,de mégsem tűnt soha ennyire egyszerűnek,mint ahogy leírtam...:-)))Kemény dolog ez,pláne hosszútávon fenntartani.Persze,ha az ember mellett olyan társ van aki valóban a dolgok zömében partner,akkor nem vért izzadva kell munkálkodni,hogy sok-sok évekig tartson a dolog.
Nos igen... nekem ez a kulcs... az egymás felé fordulás, és az egy irányba tekintés... egymás felé fordulva haladni közös célok felé... és itt nem kell óriási célokra gondolni... nem a kacsalábon forgó gombaházra gondolok, hanem a napi, a pillanatnyi apró, melegséget adó kis célokra. ... és ha egymás felé fordulunk, akkor ugye nincs kifelé tekintgetés se. :)))
Szerintem a papír sehol sincs ebben.
Persze vannak akik ettől teszik függővé a helyzet komolyságát....presztizsből,vagy protokollból.
De amúgy nehogymá az kösse össze a párt.
Szerintem:sok sok kommunikáció,együtt megélt dolgok,amely emlékeire kevésbé élménydús időszakban támaszkodhat az ember,tolerancia,és egymásra nyitottság,odafigyelés.
Ha már az egyik nem figyel,nem fordul a másik felé,akkor ott már egyedül nem lehet fenntartani a kapcsolatot.Szerintem.....
Nem gondolom, hogy egy párkapcsolatnak szoros köze lenne a házassághoz. Megy anélkül is, és azzal is.
... akkor? Kapjuk össze, mitől párkapcsolat egy párkapcsolat! :) Hányadik helyen lenne benn a házassági papír? Benn lenne egyáltalán? ;D
Na ja!
Ez annyira relatív...egy fedél alatt,házasságban is létezik az elmagányosodás,míg együtt járás szinten élő párok fantasztikusan élnek meg társas dolgokat.
Ajj de sokfajta felállás létezik!!!
Szerintem egy rendes kapcsolatban nem veszti el az ember a "szabadságát". Az, meg hogy együtt élek valakivel, nyilván azért lenne, mert vele szeretnék lenni, mert jól érzem magam vele. ...de ez nem azt jelentené, hogy nincs egy külön percünk sem, hogy nincsenek külön programjaink.
Mit jelent a párkapcsolat? Tuti, hogy az minden esetben párkapcsolat, ahol összeházasodva, éjjel nappal egymás mellett élnek?
Én a párkapcsolat mellett szavazok, csak még nem találtam meg az igazit ...
Szerintem az ember alapjában véve társas lény,és sok olyan dolog van az életben,amit nem is jó egyedül megélni.
Persze vannak született magányosok,de nagyjarészt mindenki szeretne részese lenni egy jól működő kapcsolatnak.
Hogy ez sokszor nem jön össze?Na igen,ez már sarkallhatja az egyedüllétre az embert...
További ajánlott fórumok: