Nyári időszak az óvodában (beszélgetős fórum)

Nem fb-oldal kell, hanem face to face elrendezni ott nyomban, a helyszinen a dolgokat;

bar ertelmetlen konfliktusokba nem erdemes belemenni.

Az ilyen noi sertodeseknek semmi ertelme, csak generaljak a latszatproblemakat; bolhabol elefant.

Én komolyan el-elképedek néha, mikor olvaslak.

Mindazok mellett, hogy nagy vonalakban tisztában vagyok a körülményeitekkel, egyszerűen nem tudom időnként értelmezni azt amit, és főleg, hogy miért is írsz!

A milliomos sógorod elvitte a gyereket a magánoviból, hogy ne csak gazdagok között legyen??? Meg, hogy ott kiharcolta, hogy amihez joga van, meg is kapja (zárásig maradjon a gyerek)??

Ezek nem tudom, mik ellen/mellett érvek?

Persze, hogy magából indul ki, én azt nem értem, ha a te férjed ennyire nincs benne a mindennapjaitokban, miért nem álltál meg 1-2 gyereknél? Vagy csak a 4 gyerek után kezdte a "FILMES" karriert, amitől még egy kiló kenyeret sem tud megvenni? NEm ismerjük, lehet megértenénk, ha tudnánk ki ő, de én elég sok világhírességről tudom, hogy amennyi időt tud, a gyerekeivel tölt.

De ha a tiéd ennyire nélkülözhetetlen, megértem.:))

Van aki ilyen, van aki nem. Ezen "neveléssel" csak minimálisát lehet változtatni, és szerintem nem is kell.

Csak ne hasonlítsák a velük való lehetőségeket két szende lányt nevelő szülővel..

Nekem van egy nagylányom is, vele ilyen gondok nem voltak, össze se lehetett hasonlítani az ő viselkedését a fiúkéval. Mellette lehetett sok mindent, őt el lehetett vinni ide-oda, ő sokat is volt velem, volt, hogy "csak úgy" nem vittem bölcsibe, hanem velem jött tárgyalásra is akár.. Mindenki imádta, ő egyetemi előadáson is ült csendben, olyan tanár is megkedvelte, aki látni sem akart gyereket.. De ő egy ilyen gyerek volt, másik gyerek meg nem ilyen.

Beismerem, hogy amíg csak ő volt, kicsit én is azt gondoltam, hogy én vagyok ilyen faca szülő, aki ilyen jól neveli a gyerekét.. No megkaptam az oktatást a 3 fiúval rendesen :-))) Azóta én senkiről sem gondolok semmit..

A családsegítőt nem a szülőkre írtam, hanem arra, ha az óvónők valamit nagyon nem akarnak megoldani...

A szülőkkel kapcsolatban úgy van, ahogy írod.

Ahhoz, hogy 8-ra beérjek a melóhelyemre, nekem negyed 7-re lent volt az akkor még bölcsisem a bölcsibe. Mindenki sajnálkozott, meg minden. Ő meg imádta, hogy akkor reggel csak ő van, nem 20 gyerekkel együtt a rohanásba kell bemenni. Én még utána 3 gyereket elvittem máshova, és utána szálltam buszra..

És messze nem ez volt a dolgozásos időszakom legrosszabb része. Ez tök normális volt, működött.. Ha munkahely van, ez van, és a rendszeresség igenis jót tesz mindenkinek.

Nem, nem csak a gyerekek körül kell, hogy forogjon a világ. Lehet olyan időszak is, de az más kérdés... És annak is vége lesz egyszer, egyszer az okoskodó szülőknek is vége lesz a vidámparknak. Nekik sokkal nehezebb lesz visszaszokni, ha lesz még hova. :-))

Sajnos Te is magadból indulsz ki, a saját életedből.

Nem mindenki úgy bír esetleg egy terhességet mint Te, nem mindenkinek olyanok a szülei. Én a négyből három terhességemnél levegőt alig kaptam, két métert is alig bírtam menni fulladás nélkül, egy bevásárlás is kihívás volt, autóm nem volt. És nem voltam veszélyeztetett, csak úgy ilyen vagyok.

Miért is szomorú, ha nem mehet a nagyihoz? Nem nekik szülünk, hanem magunknak. Az enyém mehet, egy hétvégére, 2-3 napra, vagy ha nagy betegség baj van, nyilván eljönnek, de heteket nem oldanak meg. Ők is dolgoznak, lakást felújítanak, koncertekre járnak. Vagy sokaknak messze vidéken vannak, a kisgyerek nincs ahhoz szokva, nem marad meg, stb..

Nem mindenkinek ugyanúgy tud a társa, férje segíteni. Nekem sohasem tudott, még egy kiló kenyeret se megvenni, filmes, estig dolgozik, forgatásról nem lehet eljönni, mindent egyedül intéztem pici gyerekkel, sokszor gyerekkel. Eszem ágában sem volt ilyenkor még a harmadikat is hazahozni, utáltak boltba menni, meleg volt, tömeg volt, rosszul voltak, kiakadtak. Sokkal inkább elszaladgáltak az óvodaudvaron.

Nem kötötte le őket sem a főzögetés együtt, semmi ilyen tinglitangli otthoni dolog. Ők fiúk, akik építeni, konstruálni szeretnek, viszont a szociális érzékük a nullához tart, tehát állandóan egymást ölték egy nyomorult lego darabon. Ez több gyereknél általában így van, 1-2 különnemű gyerek tud szerencsés esetben eljátszani. Igen, elvittem őket szakemberhez, de ezen senki sem akadt ki, mert többen is oda jutottak, hogy hát "ez van", ez normális. Ezt az nem tudja, aki nem tapasztalta.

Azzal végképp nem tudnak az óvónők mit kezdeni, hogy 4 gyerek van. Most a kicsit vannak "ügyeletben", a nagyokkal foglalkozom többet, amikor vég az ügyeletnek, csere.. Együtt szinte lehetetlen, mert a játszótér - akárhova is viszem őket el - a 10 évesnek gáz, a múzeum meg a csopa a 3-4 évesnek. Ha együtt vannak a gyerekeim egymást ütő-verő szörnyetegek, ha 1-2 van együtt, olyanok, hogy az utcán odajönnek - immár dicsérni - hogy milyen jól neveltek. Nekünk szükségünk van erre is. Hagy tudjam már én, hogy az én gyerekeimnek mi a jó, mi hogy tudunk kiegyensúlyozottan működni. Lehet, hogy kívülről csak az látszik, hogy én, aki - most éppen - otthon vagyok, mégis viszem a két kicsit ügyeletbe, de már nagyon nem érdekel.

Amikor meg dolgoztam a 4 gyerek mellett szakértő mérnökként, akkor meg az volt a baj, akkor azért tettek megjegyzést. Nem értették, hogy nem, én nem akarom a péntekeket, a Mikulást, a karácsonyt, a nemtudommit megoldani szabadsággal, mert a sok "csak egy napból" elfogy a szabadságom. És nekem nyáron sem nagyon akarják kiadni, nemcsak télen. Az utolsó évemben 24 nap bentrekedt szabadsággal jöttem el a cégtől, 4 gyerek anyaként sem sikerült kivennem őket..

A sógoromék, akik mindketten milliókat keresnek, munkával.. igencsak helyretették azért ezt a kérdést. Évekig magánba járt a gyerek, érdekes, ott nem osztott egyik óvónő sem szakmai tanácsot, hogy "legyen többet a szülővel a gyerek". Ott tök normális volt, hogy 6-ra mennek a gyerekért, mert a versenyszférában 5-ig minimum ott kell lenni a melóhelyen, és még utána este is leülnek a géphez. Valamit valamiért. Csak a sógorom nem akarta, hogy "csak gazdaggyerekek" között legyen a kissrác, ezért elvitte a normál oviban. No, ott gondolod mit kaptak.. Nem hagyták magukat, leültek, és a vezetővel együtt tisztázták ezt a kérdést, részletekbe menően, joszabályba menően. Azóta érdekes, nyugi van.

Ne hidd, hogy Téged személyesen támadlak, alapvetően le a kalappal, és nagyon kemény munkát végeztek. Ezzel együtt azt gondolom, hogy magán a rendszeren kellene nagyon sokat változtatni, hogy élehető legyen mindkét fél számára, mert ez így nyűg a szülőnek, mert rugalmatlan a rendszer, és nem veszi figyelembe a fényévnyi különbségeket a családok között, és nyűg az óvónőknek, mert változik a világ, a gyerekek is, és ugyanolyan körülmények között, segítség nélkül kellene boldogulni, mint 40 éve. Ez meg nem megy..

De amíg ezt hagyjuk, és egymást marjuk, addig jobb nem lesz.

Én nem megszoktam, hanem megszöktem, és inkább gyp-be hordom az egyébként szuperokos gyerekimet, nagy részben azért, mert ott sokkal normálisabb a hozzáállás a világ dolgaihoz is, kevésbé van ez az ítélkezős dili, akár a szülők között, akár a nevelők részéről. Én nagyon élvezem, és hatékonyabban is tudunk együttműködni, tényleg figyelünk, ha a másik mond is valami tanácsot...

Itt pont az a lényeg szerintem, hogy tök mindegy ki mit csinál, ő csinálja azt, ami neki jó. Hiába írják le, hogy nagymamánál lesz, szabin lesz apuka, beviszem a munkahelyre, bébiszittert fogadok hozzá, hogyha nála ez nem opció.

Egy ekkora gyerek esetleg egy hétre megy táborba, az még lehetséges, de azért egész nyarakat általában nem így oldanak meg.

Kitartás fórumindító, ha tényleg nagyon sz.vatnak, beszélj családsegítővel, vezetővel. Egyébként meg mint mondtam, ez ilyen világ, a saját keserűségét mindenki a másikon vezeti le, nem szabad ezen kiakadni, mert ennél csak durvább dolgok jönnek, főleg majd a suliban... Az ottani anyaverseny aztán kritikán aluli..

Igen, a szülők valóban nem. De az óvónéni keményen, és ez meg is maradt. És ez a nagyobbik baj, mert a többi szülővel egyszerűen nem tudom miért kell foglalkozni.

Jó, olyan szempontból érdekes, hogy sajnos az van, hogy az óvónénik őbelőlük indulnak ki, mert ők "lám meg tudják oldani".

Kicsit számunkra keményebb a nyugati világ, ahol - általában - délután már keményen megfizetsz minden órát, és 5 perc késést is kifizettetnek, de ott, ha te hatig fizeted, akkor viszont addig tisztességesen ellátják, és nem tesznek megjegyzést.

Ha itt törvényileg 6-6-ig van óvoda, ezt a mi adónkból finanszírozzák, akkor a többihez senkinek semmi köze.

Én midig kiálltam magamért, és vittem a gyereket, ha az én életem úgy volt számomra kivitelezhető.

Én óvónő vagyok. Az óvodai nevelési év szeptember 1.-től augusztus 31.-ig tart. Törvény szerint a gyermek a nevelési év minden munkanapján jogosult az óvodai ellátásra. Csak ahogy ahogy már előttem is írták az óvónőknek alapból 46 nap szabadságuk van, ehhez jön még a gyerekek után járó. Már akinek van 16 év alatti gyereke. Szorgalmi időben mi nem mehetünk szabadságra, csak nyáron. Egyrészt ezért kérik az óvodák, hogy nyáron csak az a kisgyermek járjon akinek dolgoznak a szülei. Másrészt meg azért mert a gyerekek éppúgy elfáradnak, mint a felnőttek. Az óvodai napirend kötött, sok a szabály, egész nap alkalmazkodni kell a közösséghez. Meg nyilván az a szerencsés ha minél többet van együtt a szüleivel. De amiatt nem érheti elmarasztalás a szülőt mert dolgozik és nincs hova tenni a gyerekét. Mi májusban kiteszünk egy névsort a nyári időszakkal és a szülők bejelölik, hogy melyik napon igénylik az óvodai ellátást. Soha senkinek nem tesszük szóvá, hogy hozza a gyerekét. Nincs is hozzá jogunk. A másik szülőnek meg végképp semmi köze hozzá. A nyári időszak egyébként bulis, sokkal lazább, kötetlenebb. Az összevont csoportokban új barátokat találnak a gyerekek. Ha vinni kell, hát vinni kell. Sajnos mi is látunk olyat, szerencsére ritkán amikor a gyeses szülő az utolsó pillanatig hozza szegény gyereket. Ezt nem tudom megérteni. Nem csak mint óvó néni hanem mint anya sem. De nem vagyunk egyformák.

Olyan viszont nincs, hogy az óvónők a szabadságuk alatt ingyen dolgoznak. Ezt kizártnak tartom.

Nem gondolom, hogy az ügyeletes ovi lelki törést okozna egy gyereknek. Nagyon sok függ a szülő hozzáállásától. Úgy kell beállítani a gyereknek, hogy jó lesz, új barátok, új játékok, új kalandok.

Kedves fórumindító, nem szabad ennyit problémáznod, mert a gyerek megérzi és szorongani fog. Ráadásul olyan problémán a mit Te kreáltál.

Az meg hogy a gyerek nem mehet a nagyszülőkhöz elég szomorú szerintem. Biztos van olyan nagyi akire nem lehet gyereket bízni, de azért nem az az általános. Gyerekkoromban sokat voltam a nagymamáimnál sokszor unokatesókkal együtt. Nagyon szép emlékeim vannak azokról a nyarakról. A nagyszülő-unoka kapcsolat csodás dolog mindkét fél számára, kár ettől megfosztani egy kisgyereket. Meg a nagyszülőt. Nekem is van két unokám tudom milyen érzés nagyszülőnek lenni.

Szép nyarat, jó pihenést!

Nálunk azért más. A gyerekek számától függően akár több csoportban vannak elosztva a gyerekek. És kötelezően 2 óvónő és 1 dajka van velük csoportonként. Ugyanúgy, mint az év bármelyik napján.

Egyébként meg tényleg nem mumus ez a nyári időszak. Nincsenek foglalkozások, de egyébként megy minden a maga rendjén. Még fürödhetnek is, csak 1 kis fürdőruhát kell vinniük. Szóval nincs ezzel semmi gond, még az eleinte sírós gyerkőc is megvigasztalódik, még akkor is, ha nem a saját óvónénijével és csoporttársaival van.

Egyetlen nap vittem be a kicsit a tavaly, mivel hirtelen behívtak vizsgáztatni s épp akkor egyik segítségemet sem tudtam elérni. Amit láttam és tapasztaltam: nagyon sok gyermek volt - vagy hatvanan voltak a teremben, egy óvonő, egy dada, még a takarítónő is besegített. Nem volt könnyű napjuk, de megoldották. A kicsim nem ismert senkit csak a dadát, de amikor érte mentem megkérdezte, hogy miért mentem olyan hamar, még játszana. :)

A gyermekek rugalmasabbak, mint amilyenek mi vagyunk.

Ez így van.

És pont ezért ne legyen senkinek lelkiismeret furdalása, ha nyáron is kénytelen oviba vinni a gyerkőcét.

Aki meg tudja oldani bármilyen módon, az örüljön neki. Aki nem tudja megoldani, az meg vigye nyugodtan a lurkót. Nem kell azzal törődni, ki mit mond.

Bizony nem 21 napjuk van az óvónőknek. Pont erről írtam az 54. hozzászólásban.

A közalkalmazottakon belül az óvodapedagógusokra merőben más vonatkozik a szabi tekintetében.

Alapszabadságuk a fizetési osztályuknál fogva 21 nap. Ehhez jön 25 nap pótszabadság, ezen kívül akinek 16 évnél fiatalabb gyereke van, annak a gyerekek számától függően plusz pótszabadság jár. 1 gyerek után 2 nap, 2 gyerek után 4 nap, 3 vagy több gyerek után 7 nap.

Ezért írtam a 45-ösben, hogy 46 vagy 46 +X nap jár az óvónőknek.

És pont azért fontos a fórumtéma szempontjából, mert ennek zömét a nyári időszakban kell kivenniük.

Ezért kérik a szülőket, hogy aki meg tudja oldani, az a nyári időszakban ne vigye óvodába a gyerekét. A nyári zárás idejére pedig ügyeletet biztosítanak. De ezt is írtam már.

Hidd el, hogy a kisfiad fel fogja találni magát, és jól fogja magát érezni más csoportból jött gyerekekkel is. :) A gyerekek nem görcsölnek így rá dolgokra, mint mi felnőttek.

Ne aggódj!

Nem biztos, hogy több idejük van. Lakhatnak közel nagyszülők - ismerősömék úgy oldják meg, hogy egy hét az egyik nagyszülőnél, a második hét a másiknál, s így váltják végig, nekik egy hét jut, amikor közösen nyaralnak (5, 6 évesek a lányok); lehet többet keresnek telik bébiszitterre, nyári táborokra.

Hidd el az sem rossz, ha a gyerek nyáron is óviba jár, rengeteget játszanak a szabadban, a kis társak között van...

Miert felsz?? Nem volna egyszerubb azt mondani neki, hogy lesznek uj baratai, jatszotarsai??

Ez nem a vilag vege, hogy tobb kisgyereket fog megismerni!

Túlagyalod! S ha jól fogja érezni magát?

Habár ha ezt súlykolod bele otthon, akkor nagyon sanszos, hogy sírva mentek hétfőn óvodába és kedden jöhetsz táppénzre...

Mégsem mehetnek a többiek is, mert féltek az idegenektől! A lányom csoporttársai közül ötön mentek hétfőtől más óvodába, mind jól érezték magukat. Délután meg megyünk a parkba és ott együtt játszanak, mesélnek. Már én érzem rosszul magam, hogy nem ment velük délelőtt is.

Nem hiszem, hogy sokkal több.

Egyetértek, az idióta szülőkkel nem kell foglalkozni, hülyék mindenhol vannak. Ha nem tudja megoldani másképp, akkor nem tudja, nem a mezőre csapja ki a gyereket, egyedül.