Nem kíván a férjem, de már én sem akarom (beszélgetős fórum)

Én meg egyszerűen csak tudni szeretném az IGAZAT. Onnantól kezdve el tudnám dönteni, hogy képes vagyok-e tolerálni ezt a helyzetet, vagy nem.

De ne kényszerítsen ebbe bele, mert ettől nincs megalázóbb.

Látom humoros kedvetekben vagytok! :))

Én ezerszer megfogadtam magamban, hogy nem fogom tapizni se sehol, nehogy azt higgye, hogy akarok valamit. :)

Egyébként ő engem szokott! Fenék fogdosás, csöcsörészés :)) és hasonló simán vannak.

Múlt héten kezdeményeztem, és furcsa, de nem nagyon akart felállni neki. (csak később és nehezen) Ilyen még szerintem soha nem volt, így gyanús, hogy valamikor előtte intézhette el magának. :) Mindenesetre biztos megfogadott valamit abból, amit siránkoztam neki egy korábbi nagy beszélgetésünk alatt, mert valamiért úgy döntött, hogy orálisan kényeztet. Hát én meg nem utasítottam el.

:-))))))))))))))))))))))))))))

Vigyük őket a MÉH-be?

Piri néne, hol cserélik be a selejtet? :) És adnak helyette használhatót?

Már elhatároztam, hogy bepasizok, úgysincs itthon soha. De még mindig nem tettem meg...

Három feleség (1. aki nem rég ment férjhez, 2. aki pár éve már házas, valamint 3. aki már 20 éve házasságban él) elhatározzák, hogy feldobják valamivel az otthoni szexuális életüket. Abban egyeztek meg, hogy egy kis szado-mazo módszert alkalmaznak majd az élmény után beszámolnak az eredményről.

Egy hét múlva találkoznak és elmesélik mi történt:

A "friss" házasságban élő hölgy azt mondja:

Párom munkahelyén egy földig érő fekete bőrkabátban jelentem meg, becsuktam az irodája ajtaját, majd amikor ledobtam magamról a szerkót és meglátta, hogy egy fekete bőr bikini van csak rajtam annyira felizgult, hogy az ostort már nem is kellett használnom, vad szeretkezésbe kezdtünk az íróasztalán.

Aki már pár éve házasságban él a következőt mondta:

Nekem is hasonló élményem volt, a párom miután hazajött munkából, én is fekete bőrszerkóba várva álltam előtte, kettőt rácsaptam a fenekére a bőr ostorral, majd olyat szeretkeztünk, hogy egy második nászútra hívott.

A harmadik, "rutinos" hölgy, némi tétovázás után őszintén bevallotta:

Rengeteget terveztem. A gyerekeket lepasszoltam a nagyszülőknél. Parfümös, olaj fürdőt vettem. Én is beöltöztem a bőrszerkóba, még egy fekete maszkot is fölvettem. Amikor az uram hazajött a munkából lezuttyant a fotelbe, megragadta a TV távirányítóját, majd amikor rám nézett csak annyit mondott:

"Hé Batman, mi van vacsorára?"

A baj csak az,hogy nálunk már pár év utánn is az utolsó verzió van:-))))))/:-(((((((

Ez azért durva!! Szeret Ő téged???

Pedig helyes vagy,nagyon!! :)

Jézusom, hova nem nyúlkálsz, nem szabad!

Szakember kellene, fejben vannak a gondok szerintem. Sajnos nem értek ehhez, de drukkolok neked.

Vállalsz maszírozást?:)

Na nem hülyülök, bocs.

Én írtam egy szexuálpszichológusnak, és a válasz még rosszabb volt, mintha nem is írtam volna.

Leírtam hosszan a szimptómákat, mire azt kerekítette ki belőle, hogy engem most nem kíván a férjem, de ez csak rám vonatkozik, mert onanizálni van kedve. Ergo más nőt biztos kívánna. Úgyhogy vagy belenyugszom, vagy baj lesz, mert én ezen változtatni nem tudok.

Nem tudom mióta csinálod ezt, de én 3 év alatt meguntam. Ebben a 3 évben folyamatosan csak én kezdeményeztem, szenvedés volt az egész, már előtte hetekben is folyton ezen járt az eszem, ostoroztam magam, hogy miért pont én, stb.stb. Idén már csak akkor kezdeményezek, ha teljesen 0-ra esik az önértékelésem, de nem mondom, hogy a szex amit így kapok, bármit is segítene rajta.

Ha nem kezdeményezek, akkor nyugdíjas korunkig eszébe se jut, hogy a pöcsverésen kívül másképp is lehet magömlést okozni.

Ma egy ismerősöm elmesélte, hogy ugyanilyen tehetetlen volt a férje, ő megelégelte és elhagyja, már van is neki szeretője pár hónapja. Itthon a férjem megkérdezte, hogy mi újság XY-nal, én meg elmeséltem. Hát mit ne mondjak. Először megkérdezte, hogy ezt most kitalálom-e. Aztán megkérdezte, hogy nem véletlenül én meséltem ezt a nőnek? Mondom: "nem égetném magam ilyen sztorival".

Utána látszott rajta, hogy még egyszer ne meséljek neki ilyet, mert ez zsarolásnak tűnik, hogy mások történetével "fenyegetőzöm".

Már csak azért is felismerem ezt az arckifejezését, mert egyszer bunkó módon valakit "nőstehetetlennek" tituláltam. Miután nem tudta, hogy ez a kifejezés mit jelent, elmeséltem neki, hogy a római jogban és később is a nőstehetetlenség volt az egyetlen ok, ami miatt a nő elválhatott a férjétől. Erre aztán eldurrant az agya és mondta, hogy "ne zsarolj, hanem válj el!".

Nem mondom, hogy mikor rákérdezett és elkezdtem magyarázni, valamennyi %-ban nem játszott be a bunkóság nálam, de ő meg teljesen magára vette. Igaz hallgatással is ugyanazt érte volna el, de ez úttal nem tudta tartani magát.

Ezzel aztán azt fejezte ki, hogy bármit tehetek, senki és semmi nem számít, ő aztán nem fog változtatni a léha szokásain.

Az igényekhez szólnék még. Nekünk van igényünk, a férjünknek meg NINCS. Még hogy havi egy?? Dehogyis van havi egyre igénye. Ezt a havi egyet (nem furcsa a periodicitás?) valahogy kierőszakoljuk, és akkor lehet elmondani, hogy neki havi egy az igénye. Nálam mondjuk még ennyi se. Gyakorlatilag SOHA nem kezdeményez. Mondhatok bármit, érezheti magát akár sarokba szorítva is (pl. észreveszi, hogy rám indult egy haverom), nem, nem,nem és soha nem kezdeményez már. Nekem meg elment a kedvem attól, hogy folyamatosan kellessem magam.

Hiába szeretem nagyon, tudom, hogy ezt nem fogom tudni ép ésszel sokáig csinálni. A kérdés, hogy mikor borul el úgy az agyam, hogy már semmi nem fog érdekelni. Sem ő, sem a két közös gyerek, sem a közös jövőre von. terveink. És akkor lelépek (persze gyerekekkel együtt)