Nálatok le kell venni a cipőt a lakásban? (beszélgetős fórum)

de hisz a múzeumokba nem is kell levenni a cipőt!

;)

Nehogy már csak a kutyasz..számítson.

Mindenféle trutymó található az utakon.

Semelyikre sem vágyom a házamban.

Látom kicsit csaponganak itt a gondolatok,szurkálódások.

Benéznék 1-2 házba-lakásba, szinte biztos, hgoy azt látnám, amit Babu Lee ír ( 94.-ben), persze ezt nem igen valljátok be. Miért?-nem tudom.

Én is így gondolom , ez a legnormálisabb(szerintem ) hozzáállás, a kérdéshez.

Nekem van két kisgyerekem és magunkból kiindulva (mindig leveszem a cipőt, ha máshoz megyek) elvárom ezt másoktól is! Főleg a latyakos, sáros, esős időben!

Hozzánk általában nem kisestélyiben jönnek a barátok, rokonok, de ilyen esetben maradhat a cipő! :)

Viszont a szobákba cipővel bemenni tilos! Papucsot kap, aki kér.

Nézd, vendéget hívni nem kötelező. Ha hívom őket, azt jelenti, szeretem, ha ott vannak.

És olyankor azt szeretném, hogy jól érezzék magukat. Márpedig ki érzi jól magát öltönyben és mezítláb. Kisestélyiben és papucsban? Engem tisztelnek meg azzal, hogy szépen felöltöznek.

A lakás van értem, nem én a lakásért!!!

Időközönként elviszem a szőnyeget mosatni, 5-6 évenként újat veszek. A lakásom nem múzeum, csak egy barátságos lakás, ahol jól érezzük magunkat. És a vendégeink is jól érzik magukat.

a redőnyös nem is tudott volna dolgozni a cipője nélkül (kint is állt az ablakpárkányon) és hogy tekerjük fel a szőnyeget azt ő kérte rögtön mikor bejött.

Egyébként ha a kérdés úgy szólt volna hogy "nálatok minden esetben le kell venni a cipőt a lakásban?" akkor másképp is válaszoltam volna.

Ez már kukacoskodás, te is tudod :)))

Ne haragudj, de megkérdezem, láttál már közterülete kihelyezett padon úgy ülni embereket, hogy a karfán űltek az ülőrészen meg a cípős lábuk pihent?

Én láttam, igaz nem korombeliek voltak, hanem inkább a Te korosztályodhoz tartoztak. Megkérdeztem, hogy odahaza is így ülnek a fotelba?

A választ el tudod képzelni ugye?

Persze általánosítani lehet, csak ezt az általánost ne akard minden esetre ráhúzni, hogy ez van.

Gondolom a redőnyösnél is inkább felcsvartad a szőnyeget, mert láttad, hogy az a cipőjét a ki-be járkálás során le nem veszi.

Szóval azért az ilyen "jó esetet" sem kívánom, csak a példa kedvéért hozakodtam vele elő.

Lehet, hogy arra gondolt, hogy úgysem ér hozzá a beteghez, csak a pfonendoscoppal meghallgatja, azért meg mine mosson kezet. Csak találgatok, hisz a szitú nem ismert.

Hidd el a vendégségbe jövők is szeretnék azért magukat "otthonosan" érezni és egy lakásbejárásra, több órás vendégségbe érkező, szívesen leveszi a cipőjét, felszólítás nélkül is. Pláne ha látja, hogy a papucs ki van készítve számára.

Annak meg örülök, a környezeted meg még jobban, hogy nem vagy "hisztizős" típus.:-)

Persze, hogy az a természetes, meg az is természetesnek kellene lenni, hogy nem úgy tüntetjük fel a dolgot, hogy nálunk csak ez van és kész.

Erre mondom, hogy a szituáció nagyon befolyásolja "cipő" érzékenységünket is.

Nem, ilyenért nem hisztizek, amúgy sem szoktam. :)

Vendégektől elvárom, hogy levegyék, mert ők azért csak körbe járják a lakást, a konyha, a gyerek szoba... Ráadásul elég kicsi is.

Azért az orvos más. Ő jó esetben, csak jön meg megy.

Bár azt én sem értem, miért nem mosott kezet. :S

azért nem ugyanaz. A dokik csak bevonulnak, hogy tegyék a dolgukat, hogy segítséget nyújtsanak.

De nálunk akkor is az a természetes, hogy szaros cipővel nem megyünk rá a szőnyegre.

De mégsem "hisztiztél", hogy vegye le a cípőjét, pedig a 23. kommentedből ez következne logikusan.

Igen más más szituációk vannak, nincs mindegyikre egyforma szabály.

Nemcsak a gyereket látta meg, hanem a környezetet is és úgy döntött, hogy ahhoz az Ő cipője nem megfelelő, hogy oda abba bemenjen. A nagyobb bajnak azt érzem, hogy a beteghez való odamenés elött nem mosta meg a kezét, ha már egyszer a cipőjéhez nyúlt.