Most tudtam meg, hogy rákos vagyok. Nagyon félek. (beszélgetős fórum)

Ezt talaltam most:

Kérdés:

25 éves húgomnak P4-es keneteredménye volt, most szövetmintát vettek a méhnyakról, melyre tíz napot kell várni. Az orvosa szerint el kell távolítani a méhét, és örüljön, ha csak ennyi lesz a beavatkozás. Húgom a kétségbeesés szélén áll, esküvőt terveztek a barátjával, és imádja a gyerekeket... Keressünk más orvost, más módszereket? Hogyan lehetne legalább egyetlen egy gyereke?

Válasz:

A P4-es rákszűrő eredmény súlyos rákmegelőző állapotot takar, de ilyen fiatal nőnél csak a legeslegvégső esetben végzünk méheltávolítást. A P4 után mellesleg szinte kizártnak tartom, hogy olyan szövettani lelet érkezzen, ami a drasztikus műtétet indokolná. De még ha rossz a szövettan, akkor is első lépésben másfajta műtét elvégzése jön szóba. Ha méheltávolítást javasolnának, mindenképpen kérjék ki más nőgyógyász véleményét is!

Dr. Ács Nándor

Szia! Fel a fejjel, időben felfedezték! Keress egy normális nőgyógyászt (tudom kevés van) és hidd el, nem lesz semmi baj!!!

Kitartás és Ölelés!

Nem vigasztallak, tudom mint érzel. Én és a barátnőm fél éves különbséggel jutottunk be a Klubba, de már kiléptünk belőle. Nehéz volt nagyon. Elfogadni, átélni, túlélni, és a végén kisírni magunk, hogy győztünk. Akkor ezt írtam (elnézést, ha picit hosszú lesz), de hátha erőt tudsz meríteni belőle:

Meghívó a Pokol Tornácára...

Klubtag vagyok!!! Szenzációs! Igaz, még nem dőlt el, hogy ideiglenes, vagy állandó tagja leszek-e, de azért már a gondolata is borzongással tölt el. Én? Engem? És miért? Miért lettem én érdemes erre a tagságra? Hisz oly szerénységgel éltem eddigi életem (noh, a plafon azért nem szakad rám most, mert jó kis beton, talán csak a repedésig jut el!), hogy ily megtiszteltetésre nem is számítottam.

Legjobb barátnőm csak ennyit mondott: 'Üdv a klubban!', és jót nevettünk az egészen. Kiválasztódtunk. Mint sokan mások... és elgondolkodtunk. Nagyon. Lábunk inog a szakadék szélén, és mi csak röhögünk. Hatalmasakat. Megbeszéltük, hogy az 'állandó klubtaggá'-avatás után már halál jól fogjuk magunkat érezni, és csak pozitívan gondolkodunk. Bejárjuk az összes jó kis hegyet, kinézünk magunknak valami csodálatos helyen elterülő magaslatot, iszony jó kilátással egy fiúkollégium fürdőszobájára, és ott fogunk kísérteni a Boszorkányok Órájában náluk. Húúúhúúúhúúú!!! Összefogunk Mab királynéval, és hintajára kéredzkedünk majd fel éjjelente, vele együtt követünk el csintalanabbnál csintalanabb dolgokat. Reszkessetek, mert jövünk! Igen, fityiszt mutatunk Őfelségének, annak a Hatalmasnak, mert annak hiszi magát. Pedig kicsiny porszem ő is az Élet színpadán, hol magunknak ropjuk az Élet vagy a Halál táncát.

Áldozzunk. Áldozzunk inkább az Élet Oltárán. Hiszen olyan bizonytalan a lét minden pillanata... és mondhatunk már nem-et, igen-t, s nem érdekel, ki és hogyan ítél el. Mert ítéletet csak az hozhat, ki ugyanott inog most, mint mi ketten. Én és Macska. Meg a hozzánk hasonló klubtagok. De kapaszkodunk egymásba, segítjük a másikat, óvón, s féltőn, erősen fogjuk a másik kezét, nem engedjük, hogy idő előtt lezuhanjon. Az Élet szép! Az Élet csodálatos! Most már tudjuk, mennyire az. Csak Most tudjuk, mennyire az!

... és most már együtt lépünk be az Élet arénájába, s csak ennyit mondunk a páholyban feszítő, fekete szegélyes tógát viselő, ködfátyolba burkolódzó alaknak: 'Ave Caesar! Morituri te salute!', majd egymásnak vetjük hátunkat, s megvívjuk 'feketeangyalokként' a csatánkat a vad oroszlánokkal, a válogatott fenevadakkal, a Halál Angyalaival. Bősz amazonként, egymást segítve, és győzni fogunk!

Drága barátaim! Értsétek már meg végre! Én nem búcsúzom... én nem megyek el! Én Most Kezdek Élni!

2007. április 23.

Macska megjegyzése:

"Klubtárs!

Az Élet nagy tanítómester... amikor úgy sejti, túl keményen fogod magad, túl döcögősen élsz, megcsörgeti a telefont, azt a képzeletbelit... Persze sokáig nem hallod, hisz az Élet mindennapi zaja elnyomja a megérzések halk hangját Benned. Aztán az Élet erősebb csörgetést küld, olyan ez, mint msn-en a rezgő figyelmeztetés... csak a rezgés a fizikai síkon manifesztálódik, és testi szinten adja jelét. Pozitívak lettünk, igaz kérdőjelesen és ez talán rosszabb, mint a biztos tudat. De egyszer eljön a nap, amikor minden tiszta lesz, és addig csak egy dolgot tehetünk: azok után, hogy felfogtuk a figyelmeztetést, és elgondolkozunk, hogy miért is MI lettünk a kiválasztottak, változtatunk. Én ezt teszem, persze Macskaként jó pár élettel rendelkezem még

Szóval üdv a klubban!"

ÍGY KELL HOZZÁÁLLNI, MERT CSAK ÍGY LEHET!!!

Sok erőt neked!

Igen, dehat a P3 az meg "csak" a kozvetlen rak elotti allpot, szoval 2x 10 napos nagyon eros antibiotikum kura segitett, de azota is hivnak kontrollra minden 6. honapban. Amugy nekem is HPV-bol alakult ki. Neked sajnos mar vannak rakos sejtek, de elvileg meg keves, mert ugy tudom, h P4-bol P5-be nagyon hamar megno, tehat neked nagyon az elejen kaphattak el, nem lesz semmi gond, de azt tanacsolom mindenkeppen menj el maganrendelesre, barmi penzbe keruljon is, ne egy ilyen f@sz kezeljen, mint ez a doki, mert most a lelked epsege is ugyan olyan fontos, mint a testede!

Mondtak mar kell e kemo a mutet utan? Lehet kapni fogsz egy kis ideig, attol jo szarul lehet lenni, de segiteni fog, az meg nem sugarkezeles, az sokkal durvabb.

Az előttem szólóakhoz hasonlóan, mielőbbi gyógyulást és erőt kívánok mindehhez!!

Vannak nagyon kedves, odafigyelő, törődő orvosok is, Én tapasztalatból mondom. Ez talán a harmadik fórum, ahol "fényezem a sajátomat. Mindent megbeszélek Vele, semmi gátlásom nincs előtte. (nem úgy, mint az előző Dr.) És ez lenne a normális, plusz, hogy MINDEN NŐ FÉL ÉVENTE ELMENJEN A SZŰRÉSRE!! Ezt nagyon komolyan írom, Én is.

sziaó!

én szegedi vagyok, problémákkal foglalkozom egyébként is... ha gondolod, bármikor nagyon szívesen találkozok veled, ha ki akarod önteni a lelked....

hidd el, nem lesz semmi baj!

Fel a fejjel, nagyon jo, h idoben elkaptak, meg mielott P5-os lett volna, meg fognak muteni es meggyogyulsz latod, a lenyeg, h pozitivan gondolkodj es erosen allj hozza!!!

Kivanom, gyogyulj meg mihamarabb!!! Nekem 4 eve P3-as volt, akkor egy igen durva antibiotikum kura segitett, de ha nem megyek el dokihoz, nekem is rosszabbodott volna, nagyon fontos lenne minden nonek felevente kontrollra jarni, akar fiatal, akar idosebb!!!

igen, tudom olvastam a naplódban :)

kell akkor először is egy jó dokit keresned! kérdezz körbe, hátha van vkinek egy jó nőgyógyásza az ismerőseid között.

Mennyi idősek a gyerekeid?

maximálisan egyetértek!!!

hasonló helyzetben még nem voltam, (bár veszélyeztetett vagyok a méhnyakrák tekintetében mert hpv vírusom van) de én is a legjobbakat kívánom neked!! Az első sokk után megnyugszol picit és máris felveheted a kesztyűt a fránya kór ellen! A legjobb motivációd a családod, ill. a gyerekeid lesznek, akikért muszáj lesz küzdeni! :)

Régebben is mindig jártál szűrésre?

Csak biztató szavakat tudok adni Neked!

Amit időben felfedeznek,jók az esélyek a gyógyulásra.

Legyél optimista és akarnod kell nagyon,hogy meggyógyulj.Nem szabad feladni a gyógyulás reményét semmilyen körülményben.

Küzdeni kell, küzdj! Erővel és akarattal. MINDEN AZ AGYBAN DŐL EL. MINDEN!

“Hogy az ember képes változtatni önmagán… és úrrá lenni sorsán – ezt minden elme tudja, amelyik

felismerte a megfelelő gondolkodás hatalmát.”

(Christian D.)

Akarni kell a gyógyulást – ebben áll a titok.

szia! nekem ugyan nem volt,( bár a méhemet kivették,) de van olyan ismerősöm, akinek volt, és meggyógyult.

gondolom műteni kell, de megfogsz gyógyulni.

nagyon sok erőt, és kitartást kívánok neked!

Nekem nem volt és egy ismerősömnek sem,de úgy tudom ,ez teljes bizonyossággal gyógyítható.

Kívánom ezt neked is:)

Légy erős és bizakodó:)

Én csak azzal tudnék segíteni, ha ez jelent valamit, hogy Keresztanyám 28 évesen lett rákos, kivették mindenét és majd 78 évesen távozott közülünk, miközben szép életet élt és végig boldog volt :)

bár soha nem ment férjhez :D