Mitől lesz egy 4-5 éves gyerek gonosz? (tudásbázis kérdés)
Sehol nem mondtam, hogy teljes elfogadás. Ezt te láttad bele. Én az erőszak teljes elkerülését mondtam egy 4-5 éves gyerek esetében.
te is feketén vagy fehéren látod a dolgokat.. vagy verés vagy abszolút elfogadás.. én e közt vagyok. nem vagyok híve a maradandó sérüléseknek, azt nem tartom helyesnek. de mi is állatok vagyunk ösztöneink legmélyén és pontosan ezért működnek a dolgok
Hová fajult? Régebben jobb volt? Na persze:))
Nincs még gyerekem. De miért kérdezed?
Látjuk, hová fajult a világ a liberális nevelés miatt.
Neked hány gyereked van Csaba?
Akkor egyet értessz azzal, hogy bántani nem szabad?
Nevelni és nem idomítani. A verés nem nevelés.
jelzem nő vagyok... :P és sosem bántottam, csak határozott képet mutattam felé.
Nem vagy ufó, de ezért hiszel a verésben. A verés a szülő tehetetlenségéből ered. Most is megverhet téged valaki, akinek nem tetszik, amit csinálsz? Ja nem, mert most feljelentenéd.
A gyereket lehet, mert ő nem tud feljelenteni.
Egyetértek ezzel is. Utálom, hogy a mai világban egy csomóan kínosnak érzik, sőt nem is teszik meg, hogy rászólnának más gyerekére. Pedig szerintem meg kell szokniuk, hogy nem csak anyának meg apának van szava a világban, hanem bizony bárkinek, mert egy közösségben élünk. Szerencsére a baráti köröm olyan, hogy mi rászólunk simán a másik gyerekére is, nem durván persze, csak határozottan, nyugisan, "azt tedd le légyszi, játssz inkább azokkal" stb. Én örülök ennek. Nem mondom, hogy jól esik, naná, hogy valahol mélyen úgy érzem, mintha ez nekem szólna, hiszen én nem tanítottam még mindig meg a gyereket arra, hogy nem ütünk meg mást stb., de ezen túl kell lépnem, nyilván nem én vagyok a gyerekem.
Én nem hiszek egyébként abban, hogy a gyerekek egy az egyben a szülők másai. Láttam én már olyan ikerpárt (igaz nem egypetéjűek), akiknél az egyik lányka elég nehéz, követelőző, hisztis eset volt, a másik meg félénkebb, de mosolygós. EGy időben születtek, egy szülők nevelték, mégis miért mások akkor? A genetika is számít, igen is, az pedig egy nagy lutri :).
Persze, hogy nem bántott akkor, de 4 évesen egyszer ráhúzott a popsimra (nem fájt, csak nehezen viseltem, hogy megütöttek), mert ledobtam direkt a salátástálat tele salátával, mert anya nem foglalkozott velem mikor mondtam: "anya gyere már!!" Szóval egyszer kellett apának ráütni a popsimra, utána ha rossz voltam, már csak rám kellett nézni csúnyán. De tényleg nem viselt meg lelkileg. Szeretem a szüleimet,ők is engem, mindig jó tanuló voltam stb. A gyereket nevelni kell!!
Ha valami nem fekete, Attól még nem csak fehér lehet. Nem csK úgy lehet valami elen tenni, hogy megfélemlíted, de ha te ebben hiszel, akkor hiába mondom neked.
Apám 3-szor vert meg. Nagyon. Tök igaza volt. Nem tisztelem kevésbé ettől, sőt, jól tette, amit tett, bár akkor szarul esett, de beláttam, hogy nem tehetek meg olyanokat, amit megtettem, és kikaptam érte.
Most 69 éves, maximálisan felnézek rá, szeretem, és tisztelem.
De lehet, hogy én ufo vagyok.
Vonzódni fog az erőszakos emberekhez, mert gondolom otthon is az erőszak dívik. Ismered a nőket, akik a verekedős pasikat tisztelik és szerelmesek beléjük. Na ennyit lehet elérni vele.
Alkalmazkodik, tehát tűri, hogy a gyerek packázzon vele. Szimpatikus hozzáállás :)
Mert csak csúnyán nézett, de nem testileg bántalmazott.
Nem a te dolgod megnevelni és max alkalmazkodni tudsz ahhoz, amit hoz. Megváltoztatni nem fogod tudni, mivel ahhoz keveset vagy vele.
Telejsen egyetértek veled, de már annyira más világ van. Apaminta sincs a gyerek előtt, milyen férfiak vannak manapság??..... Én is megtanultam a rendet és semmi lelki sérülésem nem volt/nincs. Anya volt mindig az engedékenyebb, ha rosszalkodtam, apának csak csúnyán kellett rám nézni és máris tudtam merre hány méter! :-)))
Hát én egyáltalán nem tiszteltem azt, aki megütött vagy az erejével élt vissza. Azt igen, aki megértett.
Ha farkasok lennénk, akkor az a valóban jó módszer, amit mondasz, de mint ember ezzel nem tiszteletet fogsz elérni, hanem az ellenkezőjét.
Keménykedj valakivel, aki erősebb nálad. Akkor tisztelni fognak. Különben semmi extrát nem csináltál, csak kihasználtad a mostani erőfölényedet és erre tanítod a gyereket, akinek most áll össze, hogy mit hogyan kell csinálni.
Nagyon köszönöm a tanácsokat, de amúgy csomó mindent én is csináltam már előtte. Mindig játszódtunk, amit ő akart; olvastam neki mesét; gyurmázni én tanítottam meg:))Egyébként a tesómmal ugyanezt játssza el, csak ő ott hagyja a francba és nem törődik vele.
Tegnap abból is volt műsor, hogy elmentünk vásárolni, ő rohangált a sorok között, ugrált, üvöltött és elkezdett heccelni. Mondtam neki, csak akkor van játék vacsi után, ha megígéri jó lesz. Nem lett. Majd mondtam neki, jól van akkor nincsen játék, mert nem tartja be azt, amit ígért. Ezen kiakadt. (Ezt hogyan csinálnátok másképpen?)
a szomszéd kiscsajnál működik. jobban szeret mint bárkit a környéken. nem akart a múltkor se elengedni. és nem agyonszeretgetve értem el.. bálványoz a kis lüke...
Megtanulja a tiszteletet... ahogy TE vagy ÉN is a régi konzervatív időkben.. érdekes akkor egy gyerek sem viselkedett így mivel tudta hogy rossz vége lesz ha ellentmond a szülőknek vagy a felnőtteknek.. Régen gondolkodás nélkül még a tanárok is lekevertek egyet. na de volt is fegyelem... a meg.. jaj szegény gyerek lelke hát sérül, csak simogatni szabad... a f.szt.. azért olyanok amilyenek.. nem kell ütni, de meg kell mutatni ki a főnök... csak a hasznára válik mivel tudnia kell hol a helye.. nem ám a lekvár főzi a nagymamát.. ezt te sem gondolod komolyan...????
Ez tényleg nehéz kérdés,főleg, hogy nem te neveled, hanem a szülei, nehéz korban van, stb. stb. Minden eset más. DE: te is emberből vagy, és meg kell értsék a szülei is, hogy igenis neked is fáj, ha fejbe vernek, tök mindegy, hogy egy 5 éves vagy egy 50 éves csinálja. Nekem csak másfél éves a gyerekem, de engem is szokott ütögetni,ha valamit nem engedek meg vagy pl. elesik és fáj neki, én kapok, én is bajban vagyok, hogy szoktassam le róla. (És én égek mások előtt, hogy ilyen a fiam, nem takarózom azzal, hogy jaj, gyerek...) Mert ha visszaütök, akkor az veszi le, hogy ez így OK? Próbáltam, visszaütött, ha meg csak leszidom, az sem használ. Talán az jött be még eddig a legjobban, hogy megfogtam a vállánál, a szemébe néztem komolyan ( na ez nehéz, már ilyenkor röhög rajtam sokszor, azt hiszi ez egy játék) és határozottan megmondtam neki, hogy ezt nem szabad, mert fáj. Ha megint megütött, azt mondtam, ha megütsz, nem játszom veled. És otthagytam. Persze nem mindig vagyok ilyen türelmes, van, hogy én is üvöltözöm vele, de igyekszem higgadtan kezelni azért a dolgokat. Nem könnyű. Igaza van az előttem szólóknak tanárként is és most anyaként is észrevettem, hogy nagyon sok gyerek csak a figyelmet akarja kihisztizni, azért csinál rosszat. Ha én is pl. mosogatok, de a fiam azt akarja, hogy azonnal foglalkozzam vele,nyúz egy darabig, náluk a "mindjárt megyek" nem sokat jelent, már megy is tépni a virágokat, mert tudja, hogy arra pl. ugrok. Ha mást nem, szidást kap, az is figyelem neki, szerintem így gondolkoznak...Nehéz, mert tényleg nem tudsz egyfolytában velük lenni, meg kell szokniuk, hogy nem mindig az van, amit ők akarnak. Szerintem a gyerkőc, akiről írsz, már elég nagy ahhoz, hogy elmond neki, ha megütsz vagy hazudsz, nem foglalkozom veled. Addig leszek veled, amíg nem bántasz. (És tartsd is be, ha megüt, állj fel, mondd meg neki, hogy ez fájt, így nem játszom veled, és menj el, nézd levegőnek, kerüld el! Sok szülő ott rontja el, hogy csak fenyegetőzik, de nem tartja be, amit ígér. Ennyi erővel kínaiul is beszélhetne, mert kb. annyit ér az egész így.) Ha a tesódék rossz néven veszik, mondd meg nekik, hogy bocsi, de te nem szereted, ha ütögetnek. Ennyi. A gyereknek se állj neki papolni arról mi a nem szép dolog, mi illik, mi nem, szerintem ők még az ilyen elvont dolgokat nem értik. Azt viszont nagyon is érteni fogja, hogy ha megüt, otthagyod. Nekem legalábbis úgy tűnik, hogy ennek a gyerkőcnek inkább a figyelmetek kell. Hogy te meg a szülei, meg mindenki csak vele törődjön, és ilyen húzásokkal ezt el is éri. De persze ahogy kezdtem nagyon nehéz tanácsot adni így, hogy nem lát az ember mindent, a szülőket, a hátteret, a gyereket. Minden gyerek más kicsit, nem lehet azért őket egy kalap alá venni, mert ennyi meg ennyi idősek.
Alkoholista, agresszív apa, iszogatós anyuka. Maguknak mindent megvesznek, a gyereknek még egy túrórudit sem. Ezt a boltostól tudom.
A fiúcska egészen pici kora óta agresszív, mindenkit ver, rugdos, a játékokat elveszi. Katolikus óvodában alig várták, hogy megszabaduljanak tőle. A katolikus iskolába járt ovi focira, egyértelműen közölték a szülőkkel, hogy nem ide való a gyerek, de ennek ellenére ide íratták be. Másik osztályba került, de 1 hónap után átették a lányom osztályába, mert úgy megvert egy fiúcskát, hogy nem lehetett őket egy osztályban tartani. A lányom egyszer került mellé az ebédlőben, poénból úgy beleverte a fejét a tányérba, hogy felrepedt a szája.
Múltkor a szemem láttára a kis táskáját tekerte a nyaka köré.
A tanítóval közli, hogy nem hajlandó elővenni a könyvét, nem fog dolgozni, olvasni... stb.
Ez már rég nem a rosszaság kategóriába tartozik. Élvezetből csinálja, gondolom ugyanúgy, ahogy otthon a szülők fenyítik. És még csak első osztályos!
Anyuka minden reggel és délután a tanító előtt áll, végig hallgatja a fia tetteit, lepereg róla minden. Kötelezték arra, hogy pszichológushoz és nevelési tanácsadóhoz hordja a gyerekét, de erre se hajlandó.
Megpróbálták rávenni, hogy elvigye máshová a gyereket, de meg se hallja.
Szülőire nem jönnek el. De az udvaron azt kell játszania a többi gyereknek, hogy kocsmában vannak és isznak. Ha nem, akkor megtorolja.
Deviáns, kezelhetetlen és gonosz. Pont, mint a szülei.
Amit Winded írt, az működik.. legalább veled nem fog genyóskodni. Ha meg ez nem tetszik a szülőknek, akkor mondd meg nekik, hogy lehet, hogy nehéz gyereket nevelni, de nekik akkor nincs sok dolguk, mert a gyerek nincs nevelve.
Ezzel szuper példát mutatsz neki.
Konkrétan ezt: ha nem tetszik a másik viselkedése és erősebb vagy, akkor félemlítsd meg.
Az erősebbnek van igaza.
Ha majd egyszer erősebb lesz nálad, majd talán törleszteni is fog.
Az erőszak és erőfitoktatás valójában eszköztelenség. Semmi pozitívat nem tanít a gyereknek.
A gyerek valószínűleg azért ilyen, mert gondolom az apja hasonlóan oldja meg a problémás eseteket otthon. A gyerek a szülőtől tanul.
Igen, ez teljesen érthető. Remélem azért rendeződnek majd a dolgok. Amit a lányok írtak előttem, biztos célravezető, érdemes lenne megpróbálnod. Legyél vele türelmes, kérdezd meg mit játszatok stb. Tényleg csak törődésre van szüksége. Amúgy van testvére, vagy egyedüli gyerek? Nincs egy kisebb tesó, akire több figyelem irányul?
nézd... én és anyám a szomszéd gyerekét is megtanítottuk és arra NEVELTÜK hogy ha nálunk van nem úgy viselkedünk mint otthon.. nagyobb tiszteletet tanúsít felénk mint a saját szüleivel szemben.. és még csak nem is rokon..
Beatrix247, Főnixxx,és WingedScourge csak az a baj, hogy mivel csak egy unokatesó vagyok nem tudok mit tenni. Ha most nem nevelik ki belőle pokollá teszi az életét és mások életét is. Amikor szólok az apjának, rám pirít mondván "csak egy kisgyerek". Így nehezebb "nevelni", nem is az én feladatom lenne,de nem tudok szemet hunyni efelett.
nem kell hozzá feltétlenül a szülő.. ennyi idősen megtanulják hogy a családi fészken kívül más szabályok uralkodnak, és ha érvényesülni akar akkor bizony igazodnia kell azokhoz. naná hogy feszegeti a határokat de náluk simán működik az "erősebb kutya b-ik" elv.. meg kell mutatni ki az alfa és hogy ő max az omega mögött van.. ha ezt a fejébe vési nem lesz gond...
További ajánlott fórumok: