Mitől lesz egy 4-5 éves gyerek gonosz? (tudásbázis kérdés)

"Az erőszak ott kezdődik, ahol az intelligencia véget ér."

Amennyiben inteligencia = türelem, csakis abban az esetben értünk egyet.

Amikor egy szülő alkalom adtán rásóz egyet a gyereke hátsójára, akkor elfogyott a türelme. És hogy miért fogyott el a türelme, ennek megszámlálhatatlan oka lehet. Ugye ezt nem kell ragozni?

OFF

Olvasd el az új Btk-t, nagyon kerekre fog nyílni a szemed... nem mondom hogy az a helyes irány, hogy egy éjszaka elcsattant pofont büntetlenül jogos védelem címén emberöléssel is meg lehet torolni, de ez szerepel benne...majd a jogalkalmazás csiszolja, de feketén-fehéren-szürkén ez van leírva... ahogy szerepel benne a szülői fenyítő jog is

OFF

Mert nincs egyre több, csak többet mutat a tv. Azt hittem erre rájöttél már:)

Nem a mimóza lelkület a másik megoldás. Egyébként ha utánanéznél, azagresszív cselekedetű gyerekek csalàdjában agresszív bánásmódot fogsz találni. Úgyhogy tévesen terjesztik egymás között a emberek, hogy a megengedés miatt van.

Nem okoz maradandó károkat egy dühből, vagy éppen nevelési célzattal adott pofon, kaptam néhányat, szóval tapasztalat:) Ha a gyerek tudja, hogy szereted, nem lesz lelki sérült tőle. Ha soha hozzá nem érsz, de teljesen közömbös vagy iránta, vagy akár rosszindulatú, az annál inkább nyomot hagy.

Persze nem kell a gyereket agyonverni, de bizony erőszakra erőszak a válasz, nem baj, ha ezt megtanulja. Kamaszkorában vagy később, ha verekedni támad kedve, akkor sem fog senki megértően a szemébe nézve leülni vele, és megkérdezni, hogy "akarsz róla beszélni?".

Belekeverek egy szálat, de lehet többet is...tehát, ha állatot ölök élelemszerzés céljából, akkor egy unintelliges ember vagyok...vagy csak éhes

de beszélhetnénk a betegségekról, függőségekről, stb.

Hmmmm...és az is valós dolog, hogy bunkó voltam ezért elnézést kérek. Gyermektelennek is lehet véleménye, és helytálló is lehet.

"Hanem azt, hogy a felnõttek, akiktõl függenek, veszélyesek."

sosem tartottam veszélyesnek egy felnőttet sem gyerekkoromban. Jobban tartottam a saját korosztályomtól.. sőt egy alkalommal ájulásig vert egy pasas.. na erre mit lépsz? 2x akkora volt mint én.. és nem rá voltam dühös hanem saját magamra..

mondd már el azt is hogy a mostani mimóza lelkületű felfogás mellett mért van egyre több agreszsív és kiszámíthatatlan gyerek? :)

Nem érdekelte semmi, egyszerű elrohanós időszak... bár neked magyarázzam, hogy van ilyen, a saját szárnypróbálgatás, a leválás a szülőről és az eszement elrohanás udvaron, utcán, szupermarketben, bárhol amikor anya ne fogd a kezem, én is tudom, nem ülök be a bevásárlókosárba stbstb mert én már nagy vagyok... és ez mind-mind életveszélyes szituációkhoz vezet

Ezt ki lehet védeni persze, nem mentek sehova, elszigeteled minden veszélytől vagy neveled szép szóval, ha ez nem megy ezredszerre is és a gyerek mint az őrült ki letépte láncát kirohan az útra ahol az út közepén hasra vágódik szerintem belátható hogy a szülő lazán összefossa mindkét bokáját és nem tud nem kizökkenni

Na most mit nevezünk "gyerek verésnek"??? 1 jó időben elcsattant nyakleves,még a gyermek cicológusok szerint sem ártalmas...Most kérlek hagyjuk a kis sérülékeny lelket.Én imádom a gyerekeket,ha az enyémek,ha nem.Utálom a gyermek bántalmazókat.De tudod Csaba,pontosan te vagy az,aki csak feketében,vagy fehérben gondolkodik.Nem minden gyerek egyforma.A 4 fiamból 3 -al soha nem volt probléma.A negyedik..na az csúcs!Tuti,hogy betyár vér csörgedezik az ereiben,sőt a bátyja szerint(aki különben imádja)Ő az antikrisztus bajusz nélkül!!!Pedig mindegyiket én neveltem,Ő mégis tökéletesen MÁS!Nem gonosz,az tény,de vesztés rossz.Na neki beszélhetsz,imádkozhatsz,azt csinálsz amit akarsz.Teljesen öntörvényű.

Ezzel csak azt akartam mondani,hogy-nem bántani akarlak!!!-de ameddig nem tapasztalod meg a saját gyerek csodáját,addig tényleg nem érthetsz ebből semmit!Ismerhetsz te 10000 gyereket,akkor sem.Mert a sajátod iránt,mindig is mást fogsz érezni,mint bármelyik gyerekkel kapcsolatban.

Egyébként,érdekes,nem rég olvastam egy könyvet,ami a közép korban játszódik.Na,amit AZOK a gyerekek túléltek..na az nem semmi!És mégsem lettek sem pszichopaták,sem őrültek.Legalábbis nem többen,mint manapság...És pszichológus sem foglalkozott a kis lelkükkel...De ne menjünk a közép korig...Apai nagyapám,egy szadista állat v olt!(Én imádtam,mert velünk,unokákkal,már fantasztikus volt!)de a fiait ütötte,kínozta.És mégsem lett egyik sem olyan,mint ő..Nem tudom,mennyire sérült a lelkük(valamilyen szinten biztosan)de ..én semmit nem láttam ebből.Mindegyik jókedvű,vidám ember.

Ezzel csak azt akarom mondani,hogy az életben SOHA nem tudjuk,minek,mi lesz a következménye.Sőt!Lehet,hogy a gyerek nem is a szülő által sérül...Hanem mondjuk egy tábor,egy osztálykirándulás,stb. alkalmával..

Ezért mondják,hogy:"Nincs tökéletes szülő,csak tökéletes szándék". Hiszen bárhogy "megbeszéled" a dolgokat a gyerekkel,"Ha azt akarod,hogy a gyereked talpraesett legyen,hagyd egy kicsit éhezni,és fázni". Ezzel szemben,a modern nevelési elv keretében,mindenki megpróbálja a gyerekét a tenyerén hordozni,lehetőleg 40 éves koráig,mert jajjistenem,még sérül a kis lelke..

szólj, ha lesz és összevetjük a tapasztalatokat.

sör, bor, pezsgő? Én személy szerint valami jó kis barna csapoltsörben fogadnék...szeretem :)

A gyerek a szülő tükre. Ha felpofozod, saját magad ütöd meg.

Az erőszak ott kezdődik, ahol az intelligencia véget ér.

Kizártnak tartom, hogy nincs más út.

Valahol valamit elont a szülő, amit úgy gondol csak veréssel lehet korrigálni.

Mellesleg, attól hogy kitolt valaki egy gyereket, nem lesz gyermekpszichológiai szakértő, nyugodtan meghallgathatja egy gyermektelen véleményét, aki esetleg intelligensebb, már ha fogékony rá.

Ritka, szerencsés eset: időben kiderült, mi okozza a gyerekben az agressziót. Egy biztos: baromi nehéz egy gyerek fejével gondolkodni. Pedig a nevelés főleg erről szól.

Valószínűleg a fórumindító ismerősei tojnak rá, mitől agresszív a gyerekük.

Aztán meg majd pislognak, ha őket is megveri, és még akkor sem fogják belátni, hogy az ő hibájuk.

Jó hasonlat a gyerekveréshez az ólomtartalmú vegyi anyaggal való érintkezés. Korábbi nemzedékekben a legtöbb ember ólom-alapú festékkel kifestett házakban lakott és a többségük baj nélkül túlélte. Ügyesek voltak, vagy csak szerencsések? Ma már nem teszünk ilyet. Jobban tudjuk. A jólértesült szülõk ehhez hasonlóan elismerik, hogy a gyerekverés veszélyes méreg. Nem származik belõle jó és nagyon kockázatos. De néhány szülõ megkérdezi majd: "Hogy mondhatod, hogy felelõs szülõ vagy, ha nem kapod el a gyereket, mielõtt át akar rohanni a forgalomban a túlsó oldalra, ha nem náspángolod el jól, hogy megemlegesse, milyen veszélyes az úttesten szaladgálni?"

A tény viszont az, hogy a veréstõl a gyerek olyan hatalmas érzelmi zurzavarba kerül, amitõl sokkal nehezebben jegyzi meg a tanulságot, amit a szülõ belé akar vésni. Az a bizonyos "jó kis elnáspángolás" nem csökkenti a felnõtt haragját és nem javítja a gyerek viselkedését. A gyerekverõ felnõttek általában még dühösebbek lesznek, a megvert gyerek pedig még rosszabbul viselkedik majd. Nem azt tanulják meg, hogy a teherautók és a kocsik veszélyesek. Hanem azt, hogy a felnõttek, akiktõl függenek, veszélyesek.

Ezek a tények és persze van a sok saját elképzelés.

Ne haragudj, nem olvastam el az egész fórumot, mert az utolsó pár hozzászólásbán mar egymást mocskoltak a résztvevők.... undorító.

12 éves koromban leptem először kapcsolatba kicsikkel.. az öcsémmel, majd 18 évesen az unokaöcsém, aztán 22 evésen a fiam, 28 évesen a lányom és végül a kisfiam, aki 2 éves.

Nem tudom, hogy ez tapasztalatnak számít-e, de ezek alapján tudom elmondani, hogy a gyerekek rengeteg figyelmet igényelnek. Nagyon sok családnál azt tapasztaltam, hogy a gyermek le van hurrogva és bocsánat a kifejezésért, de hülyének van nézve.

En a gyerekeket egyenrangú társként kezeltem mindig és kezelem most is. Nálam nem létezik olyan hogy nem, azt akarom és csináld. Ha valamit tiltok akkor azt mondom, nem szabad ezt tenned MERT..., ha valamit kerek, akkor azt mondom, kérlek szépen tedd meg ezt meg azt, vagy hozd ide ezt meg azt, MERT...,vagy szeretnem ha segítenél, mert akkor kimehetünk hamarabb, vagy valami más tevékenység. Ha játékokat kell összerakni, akkor odaállok és megkérdezem, hogy szeretne-e ha segítenek neki. Ez örömöt okoz a kicsiknek és időben megtanuljak, hogy mi a rend mik a szabályok. A gyerekeknek nincs veszélyérzetük, ezert, nem tudjak, hogy ha valakit valakivel megütnek, az akar bajt is okozhat, ha ezt kézzel teszi akkor tapasztalja, hogy az neki is faj. az öcsém például nem volt hajlandó semmit sem csinálni, hiába kertem, ezert a fordítottját mondtam neki. Nehogy oda tedd, nehogy megedd mert szép lesz a szobád, nehogy lefeküdj, mert akkor összegyűröd az agyat..stb. Ezek működtek és pár hónap alatt elmaradtak.

az általad leírtak szerint, a gyermek nem kapta meg a kellő figyelmet, és sajnos most sem kapja meg. Mivel " rossznak" van kikiáltva, sajnos asszerit is bánnak vele, kiközösítik az oviban és büntetik ezert. Lehet, hogy emiatt latja a felnőttekben az ellenséget. Egyszerűen kirekesztettnek érzi magát. Ehhez szülői belátás is kéne szerinte, a gyermek érdekében, különben boldogtalan sikerélmenyekben szegény élete lesz és ezt fogja továbbadni a családjának.

A gyereknevelés türelem a köbön.

Ezeket a hatékony módszereket kellene közzétenni, sokan biztosan örülnének neki.

A 95-s hsz-t még nem olvastam el, de végig fogom olvasni, hátha abból kiderül valami ésszerű javaslat.

Amikor az én fiam kisiskolás volt (húúú de régen volt), nekem azt mondták az iskolában, anyuka nem büntetni, hanem dícsérni kell a gyereket. Erre én azt válaszoltam, hogy nem tudom dícsérni, ha nem ad rá okot.

Sajnos én ilyen vagyok, és már ilyen is maradok. Soha nem tudtam alakoskodni, valamiért az igazságérzetem erősebb az átlagosnál.