Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Mit tehetek ilyenkor?Pár éve nagyon megviselnek ezek az esetek fórum

Mit tehetek ilyenkor?Pár éve nagyon megviselnek ezek az esetek (beszélgetős fórum)

1 2
38. b7588a8d51 (válaszként erre: 37. - Andersen)
2010. ápr. 2. 15:38
Mert mást nem lehet eladni,most kevesebbet beszélnek a választásokról.De majd jön a szeptember és újból Megasztár és x-faktor,lesz téma a szennylapokban bőven
2010. ápr. 2. 15:31
De minek az a sok csámcsogás,pletyka?
2010. ápr. 2. 15:26
Nem kell mindent elhinni,amit a média állít.Ezek a történetek ki vannak színezve nagyon is,jó kis hatásvadász cikkekkel van tele a bulvársajtó egy-egy ilyen eset után,az én lányomnak tíz éves korában kezdődött ez,ami neked,szintén a tűzijátékkal,de mi akkor láttunk mindent,hiszen akkor mi nem tévéből,hanem Pesten néztük a tűzijátékot,már a vihar kezdetekor azt kiabálták páran,hogy "meg fogunk halni"
2010. ápr. 2. 15:19
Tűzijáték -tragédia nagyon megviselt,mert hónapig csámcsogtak rajta mindenütt
34. Mamazon (válaszként erre: 20. - Andersen)
2010. ápr. 2. 15:16
2000-ben volt egy kísérleti atombomba robbantás Indiában. Amikor bemondták a tévében ugrottam hátra vagy két métert és elkezdtem zokogni...én lepődtem meg legjobban a reakciómon, addig inkább jégcsapszerű voltam. Azóta nincs nap, hogy ne fojtogatna a sírás egy-egy szörnyűséget hallva.
33. a14deb9047 (válaszként erre: 27. - Andersen)
2010. ápr. 2. 15:13
Elég baj, hogy egy ilyen tragédián csámcsog, találgat a média. Igyekszem olyan csatornákat nézni, ahol nincsenek hírek meg reklámok. Az embernek meg kell tanulnia szelektálni ezt a sok infó-szemetet, amit ránk zúdítanak.
32. 07c4794583 (válaszként erre: 31. - Andersen)
2010. ápr. 2. 15:12

hát ha lennének kétségeid, akkor mondom, hogy ez nem normális.


az rendben van, hogy az ember megrendül. esetleg talán 1-2 napig nem olyan vidám (alkat kérdése, fogjuk rá). de hogy két hét múlva depis vagy és nem tudsz szórakozni, az extrém.

ezért kéne dokihoz menni, én aszondom


ez már nem "széplelkűség", meg "túlérzékenység", hanem probléma.

31. Andersen (válaszként erre: 29. - 07c4794583)
2010. ápr. 2. 15:10
Igen,de még mennyire,Kaszás Attila után még rosszabb volt
30. 39ff6fe670 (válaszként erre: 27. - Andersen)
2010. ápr. 2. 15:10
Hellinger féle családállítás.. lehet az kéne
29. 07c4794583 (válaszként erre: 27. - Andersen)
2010. ápr. 2. 15:09
elmész a barátaiddal császkálni, és azon agyalsz, hogy két hete meggyilkoltak egy családot tényőn? ezt ugy te is érzed, hogy milyen..
2010. ápr. 2. 15:08
Hétvégén megpróbálok erőt gyűjteni,s elmegyek színházba,moziba,ott fel tudok töltődni
27. Andersen (válaszként erre: 26. - 07c4794583)
2010. ápr. 2. 15:06
Ma is elmentünk ki a városba a barátokkal,én meg csak szótlanul ballagtam velük,mert még 2 hét után is ez jár az eszemben
26. 07c4794583 (válaszként erre: 22. - Andersen)
2010. ápr. 2. 15:04

hát nézd, ez is pont olyan, hogy ha holnaptól lenne egy seb a lábadon, ami nem akar gyógyulni, és megakadályozna a normális életben, azt is megmutatnád az orvosnak, nem?

nincs evvel semmi gond, egyszerűen történik valami a fejedben, ami zavar téged, ezért elmész egy olyanhoz, aki ért ehhez, és meghallgatod, mit tanácsol. szerintem láttak már ilyet a világtörténelemben, biztos van terápia. lényeg, hogy tegyél ellene valamit, ha már depressziósnak érzed magad, nem tudod jól érezni magad. ha tényleg ilyen szinten van már ez a dolog...

25. Andersen (válaszként erre: 24. - Spinneli)
2010. ápr. 2. 15:03
Igazad van nem, megoldás.
24. spinneli (válaszként erre: 23. - 39ff6fe670)
2010. ápr. 2. 15:02

a topikindítónak elsődlegesen, de voltak mások is akik megoldásnak azt jelölték, hogy ne vegye figyelembe a rossz híreket.


Sajnos manapság mindenhonnan ömlik rád az infó, ha akarod, ha nem, úgyhogy hosszabbtávon ez nem megoldás.

23. 39ff6fe670 (válaszként erre: 19. - Spinneli)
2010. ápr. 2. 15:00
ezt kinek írtad?
22. Andersen (válaszként erre: 21. - 07c4794583)
2010. ápr. 2. 14:59
Akkor már nem csak én gondolom,hogy terapeutára van szükségem
21. 07c4794583 (válaszként erre: 16. - Andersen)
2010. ápr. 2. 14:58
ha attól félsz, hogy veled is megtörténhet, az azért lájtos paranoia. ha nem, csak "gyászolod" ezeket az embereket, hát az több, mint furcsa, és szerintem terapeutánál kereshetnél megoldást, hogy ne keserítse meg az életed. én nem tudnék így élni
20. Andersen (válaszként erre: 18. - 39ff6fe670)
2010. ápr. 2. 14:57
Ezzel én is így vagyok,de 2006-os tűzijáték-tragédia óta mindig le vagyok törve,ha ilyenekről hllok
2010. ápr. 2. 14:57
azzal, hogy kizárod az infókat, csak időlegesen "oldod" meg a problémát, meg kell tanulni feldolgozni ezeket.
18. 39ff6fe670 (válaszként erre: 11. - Csicsi25)
2010. ápr. 2. 14:55

szerintem is.. sokkal szarabbnak látom a világot mint pár éve.. valszeg mert gyerekkénk nem ért ennyi információ (nem volt netünk, nem néztem sokszor híradót)..


..a találóbb név a híradóra, hogy RosszHíradó... :S


..és hiába mondja pl anyám, hogy jól értesültnek kell lenni.. a fontos infók szerintem hozzám is elérnének attól még, hogy nem nézem.. viszont a közérzetem biztos jobb lenne.. csakhát akkor Hoxáznom sem kéne :S

17. zuzu07 (válaszként erre: 1. - Andersen)
2010. ápr. 2. 14:55
Mindenképpen szomorúak a halálesetek,nyílván megvisel mindenkit ha ilyet hall,lát,de nem lenne szabad ilyen mélységben együtt érezned,vagyis inkább úgy mondanám,hogy beleélned magad ezekbe a tragédiákba.Saját lelkivilágod túl gyenge,érzékeny,ezért jobb lenne,ha a hallottak,látottak után megpróbálnád a gondolataidat más irányba terelni.Igen,ilyenkor egy kicsit megpróbálni pozitívan gondolni az estet,miszerint tényleg örülni kell annak,hogy nem a Te családoddal,vagy barátoddal,ismerősöddel történt.Ennek kell örülni,hogy nem miattuk kell sírnod,nem miattuk fáj a szíved.....és sokáig ne is legyen így.Akikkel sajnos megtörtént,sajnos segíteni már úgy sem lehet,nem szabad emésztened magad,mert csak Te mész rá idegileg.Vigyázz magadra,biztos bőven van más olyan problémád aminek megoldására szükséged van a józan észre,és erőre.
16. Andersen (válaszként erre: 14. - 07c4794583)
2010. ápr. 2. 14:54
Megpróbálom magam elfoglalni,de mindig eszembe jut
15. spinneli (válaszként erre: 13. - Andersen)
2010. ápr. 2. 14:54
valószínűleg érzékenyebb vagy, mint az átlag, esetleg elmehetnél pszichodráma, vagy önismereti csoportokra.
2010. ápr. 2. 14:53
kell, hogy legyen az embernek egy egészséges határ, amíg a saját problémáival, hobbijával és azokkal a dolgokkal foglalkozik, amit szeret, és nem avval, hogy a híradóban milyen borzalmakat látott. napokig depressziósnak lenni attól, hogy valaki meghalt, akit nem is ismertél, nem százas dolog. naponta százezreket gyászolhatnál ennyi erővel. találj valami tevékenységet, ami örömet okoz, hogy ne érjél rá ennyire másokkal foglalkozni.
13. Andersen (válaszként erre: 11. - Csicsi25)
2010. ápr. 2. 14:52
2006.augusztus 20-a után pár napig voltak álmatlan éjszakáim
12. 9925394c3b (válaszként erre: 4. - Andersen)
2010. ápr. 2. 14:51
Tudom, hogy rossz,nekem is. Itt is ha olvasok ilyen cikkeket vagy csak valakivel beszélek, aki l a gyerekét vesztette el, akkor egy jó darabig a hatása alatt vagyok :(
2010. ápr. 2. 14:50

Én ezért nem nézek híradót. Kerülöm, mint a tüzet. Figyeljétek meg: manapság már csak az számít igazi hírnek, amiben rossz történik, minél több haláleset, minél több katasztrófa. Szerintem direkt sokkolják az embert ezekkel a hírekkel.

Ha nem bírod, ne nézd - sajnos, nem tehetsz mást. Engem is nagyon megviselnek az ilyenek, sokszor még aludni sem tudok tőle. Úgyhogy amikor kezdődik a híradó, kivonulok a szobából - saját érdekemben.

10. Andersen (válaszként erre: 8. - 03b2072831)
2010. ápr. 2. 14:48
De valahol mindig találok ilyen esetet,pl netezés közben minden hírportálon
2010. ápr. 2. 14:48

Hát engem is megviselt!

Mikor meghallottam mi történt még aludni sem tudtam:(

Szegények

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook