Mit tehetek, ha már az elején "elrontottam"? Férfi-nő barátság (beszélgetős fórum)
Valaki beszélgetne velem erről a helyzetről? Köszönöm előre is!
Van esetleg valamilyen jó tanácsotok erre a helyzetre?
Szerintetek van esély arra, hogy folytatódjon a barátság? Mit kellene tennem?
Igen... és nagyon remélem, hogy ez csak egy egyszeri alkalom volt...
Lecuppantottad barátságból? :O
Igen, olyanokat írogatott, hogy elutasítottam és "ez nem volt szép..." mert barátok vagyunk... :(
A barátságra hivatkozott? Jéééézusom...
Nnnna.... most aztán tényleg nem tudom, mi lesz a barátságunkkal... Megkért, hogy elégítsem ki orálisan, mert "vészhelyzet" van... és megtettem...A következő napokban folyattuk a szokásos beszélgetéseinket - én nemrég elmondtam Neki, hogy nagyon fontos nekem, a legjobb barátomnak tartom - és most rákérdeztem, hogy Ő mégis hogyan viszonyul hozzám... erre azt írta, hogy ezt így nem tudja elmondani, találkozzunk... egész éjszaka paráztam, azt hittem elküld a fenébe, de csak arról hadovált, hogy aranyos vagyok, okos, hogy kedvel + a szokásos témák... Ezt nem tudtam mire vélni, de mindegy... A lényeg, hogy most már tudom, nem vagyok szerelmes Belé... ma is találkoztam azzal a pasival, akivel korábban csókolóztam és aki nagyon tetszik nekem... A lényeg az, hogy én nagyon szeretém folyatni ezt a barátságot "normálisan" ahogyan eddig is... És nem tudom, hogy van-e erre esély... Tudom, hogy nem volt helyes, amit tettem, de ne ítéljetek el... azért mentem bele, mert nagyon fontos nekem - én megpróbáltam lebeszélni róla, de ragaszkodott hozzá és a barátságra hivatkozott...
Figyeljetek már!
Ti egy vaknak magyarázzátok a színeket.
Ebből a barátságból nem lehet barátság,mert Zsannát érzelmi szálak fűzik a "barátjához".
Így ebben az esetben az illető bármennyire is jó tanácsadó/barát én azt javaslom keresni kell egy másik "tanácsadót".
Másrészt itt élőben igazolva van,hogy nem létezik f/n barátság mert valamelyik fél mindig jobban vonzódni fog a másikhoz.
Mindez addig fog tartani,amig Zsanna egyszer csak valamin felhúzza az orrát megsértődik,és akkor ezen fórumkérdésnek nagyon de nagyon gyorsan végeszakad majd.
Én már "helyre tettem" magamban ezt a dolgot... Viszont szükségem van egy tanácsadóra, egy bizalmasra... és ez a pasi ilyen szempontból ideális... Szerintem már "levágta" hogy nagyjából mi lehet a helyzet, de van annyira intelligens, hogy nem feszegeti ezt a témát... Mostanában egyébként is elég kemény időszakom van, össze kell raknom magamat... az is benne van a pakliban, hogy külföldön kezdek "új életet..." és szükségem van Rá... Nem akarok, és nem is fogok "bevonzani" mást, mert megtaláltam az ideális "pótapát..."
Pont azért ajánlok szakembert, hogy ne "ne foglalkozz" édesapáddal, vagyis ne nyomd el magadban azt, ami miatt problémád van vele, hanem tedd helyre... Sajnos a vele való kapcsolatodat senki más nem fogja pótolni. Ráadásul ha ez egy intelligens férfi, akkor simán levágja azt,hogy van valami természetellenes abban a vágyban, amivel kötődni akarsz hozzá. A vége így az lesz, hogy terhesnek érzi ezt a dolgot, és "lekoptat", amitől viszont te azt fogod érezni,hogy neki sem kellesz... Kemény dolog ez, de sajnos tényleg csak úgy tudod megtörni ezt a kört, ha nem rávetíted azt a vágyat, hogy kvázi lányaként szeressen, hanem saját magadban teszel rendet segítséggel. Ha ezzel a férfival nem fog működni ez a barátság-dolog, akkor előbb-utóbb mást fogsz "bevonzani" (utálom ezt a szót), aki iránt ugyanígy érzel, és ez így megy tovább mindaddig, míg nem oldod meg magadban a problémát.
A másik az,hogy egy idegen ember maximum az illúzióját kelti annak, amit a saját édesapáddal kellene/kellett volna átélned, ezért soha nem lehet teljes az ilyen jellegű kapcsolat. Sajnos ez van.
Igen, tényleg nem tévednél... De nem akarok az apámmal foglalkozni, én azt a részét lezártam a dolgoknak... És úgy érzem, pszichológus helyett erre a férfira és a barátságára van/lenne szükségem... de ezt így mégsem mondhatom el Neki azért... nagyon jó fej, de szerintem világgá menne, ha megtudná, hogy én kb. a pótapát látom benne... :( Szóval a lényeg, hogy nagy szükségem lenne erre a barátságra, de nem mondhatom el Neki, hogy miért... :(((
Kedves Zs.anna!
Őszintén megmondom, hogy én azt ajánlom,hogy keress egy jó pszichológust, aki segít helyretenni az édesapádhoz fűződő viszonyodat.
A leírtak alapján látatlanban meg tudnám mondani (és szerintem nem tévednék), hogy nagy gondok vannak a vele való kapcsolatodban. Én nem azt gondolom,hogy szerelmes vagy ebbe a férfiba, hanem azt,hogy vele szeretnéd kompenzálni azt, amit édesapádtól nem kaptál meg.
Biztos, hogy segítene, ha egy jó szakemberrel átbeszélnéd az apukáddal való kapcsolatodat, és feloldanád a gátakat. Nekem is volt apakomplexusom, és az ilyesmi még simán harminc fölött is tarthat, sőt egész életedben, ha nem tisztázod le. Sok sikert!
Hááát... ez lehet, hogy megint hülyeség, de előfordult pl. olyan, hogy nem akart puszit adni elköszönéskor sem azzal, hogy Ő most beteg - ez szerintem kamu volt, nem volt semmi baja... aztán következő találkozáskor simán volt puszi, mint mindig... vagy egyik percben kedveskedik, " drága csillagomnak" nevez, utána egy ideig úgy tesz,mintha a világon sem volnék... Vagyis ellentétes "jelzéseket" ad, én legalábbis úgy érzem...
De, jó hatással van rám, olvasd el pl. a 149. hozzászólásomat... Az agyalás része tényleg nem jó, de éppen próbálom megoldani valahogyan, kideríteni, hogy mit gondolhat...
Nincs jó hatással rád! Kattogós agymenéses pics.ává kezd változtatni ez a barátság, ennyi! Ha ezt nem veszed észre, baj van. Itt vergődsz, hogy vajon mit gondol meg minden, nem jutsz egyről a kettőre, én ezt nem nevezem jó hatásnak. Foglald le magad értelmesebb dolgokkal! Oszt te tudod, én most lépek dolgomra, de te meg ébredj fel! Ciao
Többnyire pozitív jelzéseket ad, kedves, türelmes, jópofa... most éppen verset akar írni nekem poénból :) de valahogy időnként mégis távolságtartó... nem tudom, lehet, hogy hülyeség, de valahogy "gyanús..."
Nem arról van szó, hogy bejön-e... Egyértelműen jó hatással van rám ez a barátság, és nagyon szeretném folytatni, ahogyan már korábban is írtam... Erőltetni viszont tényleg nem kellene, ebben igazatok van... Ezért írtam, hogy tudnom kellene, hogy egyáltalán kedvel-e vagy csak eltűri ezt az egészet... Szóval itt csak a barátság játszik. Párkapcsolatra pedig majdcsak találok valakit... jelentkezők akadnak, de egyik sem bejövős... Akivel csókolóztam, na Ő nagyon bejön, csak bonyolult... :( De most nem is ez a lényeg...
A másik meg az, hogy ha egy 30-as nőnek nincs annyi magához való esze, hogy megértse a pasik jelzéseit, akikkel komunikál, akkor van mit bepótolni. Magaddal is. Mert ez a hülyeség már fáj, bocsi.
Ennyire nincs senki más a közeledben, aki bejön és akinek bejössz? Ja, de emlékszem, van az a másik, akiről beszéltél, a pasid. De szerintem egyik sem jó, egy pasiban kellene megtalálnod azt, amit keresel, így mindkettőt szüneteltetném a helyedben. Majd jön jobb:)
Sehonnan..ezt vagy érzed vagy nem...
Harmincas éveim elején járok... És tényleg tudni szeretném, hogy mi a helyzet... mert ha tényleg csak úgy "megtűr" és udvariasságból nem küld el, akkor tényleg hagyni kell(ene)... De honnan tudhatom???
Azt, hogy hagyod a fenébe.
Mennyi idős vagy,Zs.anna?
Túl pörgöd már ezt egy kicsit,nem?
Jaj, még mindig ez a vergődés...
Tegnap majdnem 30 percen keresztül beszélgettünk telefonon... Kedves volt, jópofa, megbeszéltük, hogy találkozunk... de valahogy nem győzött meg... Honnan tudhatom, ha tényleg csak udvariasságból nem küld el? Hogyan lehet ezt kideríteni? Rákérdezni gondolom, hogy hülyeség... mindenféléről lehet vele őszintén beszélgetni, de egy ilyen kérdésre valószínűleg nem kapnék őszinte választ... :( Honnan tudhatom, hogy tényleg kedvel és hogy Ő is akarja ezt a barátságot?
Szerény véleményem: nincs hosszú távon férfi és nő között barátság. Előbb utóbb egyikük többet akar. Jó esetben mindketten. És dilemmázhatsz felteszed-e a barátságot egy kósza numerára, esetleg egy kialakult szerelmi kapcsolatra....nekem jó pár éve volt ilyenben részem.Mondjuk érdekes volt, ja...
További ajánlott fórumok: