Mit tegyek, ha a gyerek ott akarja hagyni az iskolát? (beszélgetős fórum)

Egyébként megemlítem, hogy tegnap kézzel-lábbal azon hadakozott, hogy hazajön a suliból. Annyit válaszoltam rá, hogy legalább azt várja meg, amig találok itthon neki iskolát, ahol van üres hely és átiratkozhat.

Ma már azt írta, ha megyek hozzá a koleszba, mit vigyek majd.

Nem akartalak bántani, csak próbálom a fiú szemszögéből is nézni a dolgot.

Az önuralom kérdésében igazad van, neki kell megtanulni kontrollálni. Nagyon nem vagyok gyógyszerpárti, de ha annyira elfajulnak benne a dolgok, segít olyan álapotba hozni, hogy tudjon magán dolgozni.

Ez a hozzállása a munkához, meg lúzerezés viszont a sulis társaktól jöhet, ragad azért rá a hülyeség rendesen. Téped a szádat, példát mutatsz, ennél többet én sem tudom mit tehetnél.

Mégis az az érzésem, hogy ezek is az általános rossz közérzetének szövődményei meg hát csak kamasz még...

Van azért olyan haver, akivel jól elvan?

Az apja miért nincs jelen a gyerekek életében?

Nagyon jó gyerek, okos, érzékeny, és rossz közegben nőtt fel. A gyerekkorát úgy töltötte, hogy az apja hol magasról letojta hol meg rendőrséggel ment érte. Az élettársam teljesen lerombolta az önértékelését mert folyton azt éreztette velünk, hogy nem vagyunk elég jól.

Az én hibám a legnagyobb, mert évekig hagytam ezt és nem tettem semmit.

Tisztában vagyok vele és nem is tudom feldolgozni.

2-3 éve élünk egy viszonylag normális életet, nyugalomban, ámbár anyagilag nagyon szűkösen. Viszont azóta az apja egyáltalán nem keresi.

Semmi csodálkozás nincs bennem, amiért lelkileg nem stabil. Én sem vagyok az. De kibújni a bőrömből nem tudok, amit tettem azért tettem, mert akkor és ott ezt tűnt helyesnek. Ma már másként tenném, és a mai napot is biztosan másként élném a következő évi ésszel. Megehetem magam rajta, jogos is lenne és meg is érdemelném.

Ide jutottunk.

Sajnos érdemi segitségem, iránymutatóm továbbra sincs, hogy miként lehetne lépésről lépésre a jó irányba terelni az életünket, illetve főleg a gyerekeimét. Igy aztán írogatok fórumokba, segitséget remélve, hátha külső szemmel másként látnak a helyzetünkre és tudtok okosat mondani...

Nem vagyok bezzeganya, ha erre gondolsz.

Folyamatosan azt mondogatom neki, hogy nagyon okos, értelmes, sőt gondolkodásban jóval a korosztálya előtt járt mindig is. Mondogatom, hogy ezzel az ésszel bárhova el tud érni ha odateszi magát, de ezért dolgozni kell és nem a gép előtt ülni naphosszat, mert se a munka nem fog a helyébe jönni, se semmi.

Ne gondoljatok kérlek annyira szaranyának, már így is annak érzem magam...mellette vagyok, biztatom, próbálgatom ezerféleképp, tépem a számat szépen, tépem hangosan...a baj hogy meg sem hallgat, mert amit mondok szerinte csak ósdi baromság.

Egy példa...nincs önuralma. Nem tudom jól gondolom e, hogy ezt sajnos nem másoktól kell várni hogy megtanulja. Persze segithetünk benne, példát mutatunk-nem, nem szoktam ajtókat vagdosni vagy üvölteni, ámbár nem mondom hogy nem fordult elő hogy felemeltem a hangom, segithet a pszichológus ha javasol valamilyen módszert. De igazából csak rajtunk múlik hogy megtanuljuk kezelni a saját indulatainkat.

Erre ő azt mondja, hogy nincs igazam, mert ő ezt nem tudja irányitani, és igenis kell neki valami nyugtató vagy antidepresszáns hogy rendbejöjjön. Ez is elég aggaszó kijelentés azért...

Ha felvetettem hogy dolgoznia kellene-akár a házimunkát is, akkor csicskáztatom. Mert neki nyáron pihennie kell, nem dolgozgatni, és szerinte az én dolgom hogy eltartsam mviel ő a gyerek én a felnőtt.

Abban biztos vagyok, hogy millió hibát vétek a nevelésben...biztos vannak fulltökéletes anyák akik mindent de mindent jól csinálnak. Hát bocsi de én nem vagyok ilyen.

Én meg a tieddel értek teljesen egyet. :)

Elhiszem, hogy nehéz eset a srác, de annyira kiérezni, hogy alapból egy jó gyerek, csak nagyon rossz közegben él. Szívből át tudom érezni a helyzetét, pedig engem a többiek nem gyötörtek ilyen mértékben, de hogy nem találja a helyét, az nagyon ismerős.

Engem sem értettek meg a szüleim gyerekként és később sem nagyon, pukkancs voltam, rossz természetű, rosszkedvű stb., az meg valahogy nem állt össze bennük, hogy az otthoni légkör aligha volt alkalmas kiegyensúlyozott lelki állapotra.

Persze, egy dolog a nevelés meg a közeg, de azért befolyásoló tényező az alap jellemvonás, személyiség is. Nincsen két egyforma testvér ugyan azon nevelésből sem. Ha ennyire jó tanuló a fiad, akkor nem kéne veszni hagyni. Meg kéne értetned vele, hogy ez abszolúte az ő érdeke. Másik iskolában nem tanítják azt, amit ő szeretne csinálni? Valószínűleg nem terrorizálnák így mindenhol...

Te ismered a fiad, nem kérdőjelezem meg azt hogy speciális eset, meg nem könnyű vele. De valahogy éreztetned kéne vele, hogy mellette állsz, szereted őt. Az első fórumban félig még hibáztattad is kissé, hogy bántalmazzák, miután ő szólt neked hogy szarban van. Ez még egy egészséges lelkületű kamasznak is odaver a szülőjétől.

Nem vagyok pszichológus, nincsen gyerekem, de voltam kamasz. Nem gondolom hogy normális és egészséges dolog kamaszként az évekig tartó érzelmi terror. Ha belegondolsz semmiféle szerető közege nincsen neki, mert nap végén nem megy hozzátok haza, ahol szeretik. Annyira át tudom érezni, borzalmas lehet. :(

Remélem a teljesen rendben lévő húgát nem emlegeted föl neki túl gyakran, bár biztosan érzékeli a különbséget.

A pszichológusnál mi történt egész nyáron? Beszélgetnek csak, vagy van valamilyen terápia, kap feladatokat, fejlődött valamiben azóta?

Többször kérdeztél ilyen-olyan módon róla, a viselkedéséről, én akkor is azt mondtam, teljesen meg tudom érteni, hogy nem tud mit kezdeni ezzel a sok felszínes, üresfejű gyökérrel, akik rágják a lelkét folyamatosan. Azért üvölt, csapkod, tombol, mert őt is évek óta ütik-vágják pszichésen. Ráadásul nem bízik benned, gondolj bele, mennyire magányos lehet.

Te voltál már szakembernél, hogy segítsen kezelni a helyzetet? Az a baj, hogy évek óta a hócipőd tele van vele, süt a soraidból. Gondolod ő nem tudja?

albérlet nagyon jó lenne, de sajnos nincs rá lehetőség anyagilag.

a diákmunkát jó ideje próbálgatom, de eddig nem volt rá hajlandó...

mivel minden kishalat a nagyhal nevel, perszehogy onnan bűzlik.

amúgy igen, kb 2 évvel ezelőttig én magam is jócskén szétesett személyiség voltam, ráadásul csak magamra számithatok, s igy nehéz a tökéletes nevelés, ha ugyan létezik olyan.

ilyenkor pozitiv példa vagy vigasz számomra, hogy ugyanazon fészekből kikerült egy teljesen rendben lévő leány is. persze nem lehet összehasonlitgatni testvéreket, ezt is tudom.

Hát a fórumokból nagyon úgy fest, hogy nem tettél semmit, vagy nem eleget. Ne haragudj, de lehet, hogy nem így van, hiszen ez csak a felszín. Akkor is 3 fórumod szól arról, hogy a gyerekedet bántalmazzák, és el akar jönni az iskolából, de te nem tudod, hogy mit tegyél. Nekem ez kicsit visszatetsző.

Ha esetleg van rá mód, akkor talán opció lehet egy albérleti szobát úgy kibérelni neki, hogy mellette diákmunkázik, és közösen valahogy összedobjátok neki az árát.

Vagy akár levelező....? Másik iskola? Ezek jutottak hirtelen az eszembe.

Biztosan nem hagynám, hogy naplopó életet éljen és zsaroljon. Viszont a fórumokat olvasgatva nekem akkor is nagyon az az érzésem, hogy a fejétől bűzlik a hal. Ne haragudj érte.

Köszönöm a kritikát, segít rálátni a hibáimra.

Az ugyan igaz, hogy kétszer már az is el volt intézve, hogy melyik iskolába fog átmenni, de a végén visszalépett, merthát nem tetszett az új suli, és maradt a régiben. Ahogy erőszakkal nem tarthatom ott, úgy erőszakkal nem is hozhatom el onnan.

Persze lehet nemnormálisozni, meg vádolni hogy nem tettem semmit...biztos azért kérek segitséget a fórumokon is, mert ülök a babérjaimon...

lehet...

az a baj, amint írtam, hogy csődnek élné meg, ha ott kéne hagynia, hiszen ez volt a vágya. és igazából azt mondja, ő erre szeretné alapozni az életét, vagyis programozó-grafikus szeretne lenni.

viszont semmi más munkára nem hajlandó, az meg egyrészt, hogy ezzel mondjuk pénzt keressen, még igen messze van, másrészt odáig ép ésszel kéne eljutni neki is, nekem is...

Channa, 2 éve is nyitott egy fórumot arról, hogy a gyerekét bántalmazzák a koleszban (aki ráadásul az anyjához IS fordult segítségért) és jajj mit tegyen... Nem tett semmit, úgy fest, mert még mindig oda jár a fia, és még mindig az a fórum témája, hogy bántalmazzák.

Ráadásul sajnáltatja magát, mártírkodik. Engem konkrétan felháborít.

2 éve nyitottál arról egy fórumot, hogy a fiadat rendszeresen bántalmazzák a kollégiumban. 2 évvel ezelőtt kellett volna kivenned onnan, és máshová beíratni!

Szóval röviden: a fiadat 2 éve folyamatosan bántalmazzák és ő jelezte, fordult hozzád segítségért. Te 2 éve hánysz fittyet a gyereked lelkivilágára. Mégis mit gondoltál, éveket egy ilyen közegben eltölteni úgy, hogy haza csak x időnként megy, az milyen hatással lesz a gyerekedre? Őszintén szólva egyáltalán nem csodálom, hogy elvadult tőled.

Nekem a döbbenet, hogy arra panaszkodsz hogy ott akarja hagyni az iskolát. Nem érted miért... Ebben ez a legszörnyűbb.

A fiad viselkedése nem egészséges, de valahol érthető. Te viszont biztos, hogy nem gondolkozol normálisan. Ne haragudj.

De ha jó tanuló, akkor egy másik iskola jó opciónak tűnhet, nem?

Lehet, hogy nehezen viseli azt, hogy távol van tőled.

Lehet, hogy egy másik suliba nem ő lenne a céltábla...

Azért ne feledjük, hogy ötös és ötös között is van különbség. Lehet,aki egy lazább általánosban megkapja az ötöst, egy keményebb városiban a négyest kapná csak meg, vagy a hármast.Sok ilyet láttam már.

Magántanuló esetleg?

lehet besokallt

volt egy tanulógép osztálytársam,aki sirógörcsöt kapott egyszer földrajzdoga előtt,hogy ő jaj nem készült fel rendesen, most mi lesz,mondom kell neked ez a jegy valahova majd?dehogy,de akkor is,ő nem lehet négyes.

Stréber a köbön volt. Gondolnád ma multifőnöknő.

Nem.HTB anyuka,férje vállalkozó.

Ezek mind tanult emberek, hiszen megtanultak egy szakmát, kijártak egy iskolát, levizsgáztak és dolgoznak, azaz nem csak a semmiért élnek jól.

Az idősebbek 3 évig tanulták a szakmájukat, a jelenlegi szakiskolák pedig 4 évesek.

Tehát, ne keverjük a nem tanult semmit és jól élt azzal, hogy valaki szakmunkás.

Vagy te azt gondolod, hogy egy szakmunkás tanulatlan és tudatlan?

Érdekes felfogás...

Miért nem tanul a kamasz?

[link]