Mit szólnátok, ha gyerekvállalás előtt a párotok azzal állna elő, hogy valamelyik exbarátnőjéről szeretné elnevezni a közös gyermeketeket? (beszélgetés)

Bizarrrr...

Kolléganőméknél kislány született, hosszas tanakodás után kapott nevet, az apuka nagyon kitartóan ragaszkodott egy névhez.

Évekkel később derült ki, hogy apu barátnőjének a neve - akivel akkor jött össze, amikor már pocakbabájuk volt. Évekig tartott a pasi viszonya, amikor a feleségével és a gyerekekkel (mert közben született másik gyerekük is) nyaralni mentek, a barátnőnek azt mondta, hogy a gyerekek anyukája meghalt és a bébiszitterrel(!!!) megy nyaralni... Ja és a meséjében nem volt második gyerek.

Ez milyen már????

"egy komolyabb barátnője volt 16-18 éves koráig"

Ilyen korban nincs "komolyabb" barát:D

Szándékosan, vagy csak ez a név tetszik neki?

Nem mindegy :-)

A baba még nem kopogtat, az sem biztos, hogy kislány lesz.

Tőle kell megkérdezni, miért pont ezt a nevet választotta. Ez a tiszta sor.

Szóhoz se jutnék.

Elég tudatlan , és bunkó ember lehet.(bocs)

Elvből se adnám azt a nevet,meg se merném említeni, még ha tetszik is,

sok más név van, ami közül válogathatna.

Felolvastam a kérdésedet a férjemnek, egy szó kommentár nélkül.

Férfiválasz: azt megmondanám, hogy menjen az exbarátnőnek gyereket csinálni.

Bocs, egyetértek vele.

Hát eléggé meglepődnék...biztos megkérdezném, hogy miért pont azt a nevet szeretné.

Plusz elgondolkodnék, hogy mit mesélt erről az exről anno., ha nem volt szoros-viharos a kapcsolat, az is lehet, hogy csak maga a név tetszik neki...

Nem csak véletlen? Én hasonlóképpen jártam, mikor még csak a neveken gondolkodtunk. Tetszett egy fiúnév, és azt tettem első helyre, mire a férjem mondta, hogy ne, mert tudja, hogy volt ilyen nevű szerelmem. (Nem jártunk, kamaszkori plátói szerelem volt.) Én már el is felejtettem a fiút, de elfogadtam a férjem álláspontját, és kihúztuk a listáról. Amúgy most is sajnálom, mert nagyon tetszik a név, és illene a vezetéknevünkhöz is. De egyelőre csak lányunk született, úgyhogy mindegy is. :)

Ha viszont tényleg az ex miatt akarja, az nem szép dolog.

Szia!

Nagyon el kell varrni a régi szálakat. A férjemnek előttem egy komolyabb barátnője volt 16-18 éves koráig, akkor ismert meg engem. Egyébként tök normális, inteligens csaj volt... Nem is volt semmi extra balhé, semmi különös. 13 éve vagyunk együtt, 7 éve házasok.. Ennek ellenére baromi szarul esne vele találkoznom, és még mindig vannak olyan gondolataim, hogy talán őt szereti... Persze ezek olyan depis hülye állapotokban jönnek elő. Egyébként szupi a házasságunk, van három gyerekünk..

Csak azért írtam le a dolgot, hogy ez nem játék, nagyon durván tisztázni kell a dolgokat, egymással is, meg magadban is, mert a gyerekezés egy nagyon nagy teher a kapcsolatra amúgy is, és ilyen alapokról indulva elég necces..

Nem a név a necces, hanem az, hogy ezen kiborulás van... Meg az, hogy ő nincs olyan tapintatos, hogy ilyet nem hoz föl...

Házzaság semmiképpen? Az többek között arra jó, hogy rákényszeríti az embert a múltja tisztázására, a dolgok helyrerakására. Felkészít az állandóság másféle dinamikájára... Persze nem orvosság mindenre, csak mindenkit óvnék az ingatag alapokra való építkezéstől.. Nem kell itt sokat kattingatni, hogy sok gáz dolgot olvassunk pasikról, kapcsolatokról, gyerekkel való egyedülmaradásról...

... lehet, hogy szép neve volt a csajnak... :)

Én mindenesetre kiröhögném, és megkérdezném, hogy ne szüljek-e annyit, hogy mindegyik barátnőjének a nevét viselhessék a gyerekek... így soha nem merülnének feledésbe. :D

Biztos, hogy nem engedném!

És ő mit szólna fordított esetben?

Azt, hogy a szülőszobán úgysem őt kérdezik. :P

Nyilván nem örülnék, mondjuk az én férjem nem is olyan bunkó, hogy ilyen ötlettel álljon elő.