Milyen tapasztalataitok vannak az újszülöttosztály nővéreivel? (beszélgetős fórum)

Nekem a balülsikerült szülésznő ügylet után az újszülöttes nővérek voltak a felüdülés, a jól megérdemelt jutalom a türelmes, néma kínlódásért és kárpótlás a Kisfiamnak azért, amit a hülye (bocs) szülésznők miatt szenvedett.

Ketten voltunk egy szobában, két elsőbabás anyuka. Azt sem tudtuk, eszik vagy isszák a szoptatást, újszülötttet és még korábban soha nem láttam, de még kicsi babát sem. A nővérek mindenben a segítségünkre voltak, sokszor a fél éjszakát nálunk töltötték és állták a keresztkérdéseink záporát hősiesen. Úgy érzem, azt, hogy a mai napig szoptatom a 8,5 hónapos kisfiamat, javarészt nekik köszönhetem. Belőlük tudtam erőt meríteni az okoskodó rokonok és ismerősök baromságai ellen is, amikor jöttek nekem azzal, hogy el fog apadni a tej, mert nem fejek, vizes biztos a tej, azért sír a kis Mazsolám, stb... Ja, olyan szar volt a tejem, hogy a kezdeti 2650g súlyról már a kórházból is ugyanennyivel jöttünk haza és rövidesen nagyobb lett, mint sok időre született baba. (36. hétre született)

Nekem nagyon kedves, kellemes élményem van az újszülöttesekről. Nagyon sokat köszönhetek neki és a Kisfiam is, hiszen nagy és erős baba lett a kis vékonyka, szinte csont és bőr babából.

Nálunk nem zajongtak, nem zavartak minket, bármilyen kérdésünkre szívesen és komolyan mondom, szeretettel válaszoltak. Volt, amit 100x kérdeztünk meg kb., de újra és újra türelmes, kedves választ kaptunk.

Kívánom mindenkinek, hogy hasonló sok segítséget és bátorítást kapjon a babája születése után a "picibabásoktól" :)!

Talán a tévé bőgetése is egy szakértelem?

Elismerem, nem könnyű munka. Még nehezebb lehet jól és kellő empátiával csinálni. Sajnos az utóbbiból ott sem volt elég, ahol én szültem. Én tiszteltem őket, tisztes távolból. Csak egyszer fordultam segítségért, amikor már nem tudtam magam megoldani és féltettem a kicsinyem. Akkor sem kaptam megfelelő segítséget. Ez csak 1 alkalom, 1 hely. Lehet tisztelni azokat, akik jól csinálják, biztosan van ilyen példa is. Remélem valaki elmondja, hogy hol, mert akkor odamegyek szülni.

Szerintem is zavaró, hogy a bömbölő tévé alatt vannak az 1-2 napos csöppek. Én részben emiatt nem is engedtem a csecsemősökhöz a kisfiam. Érthető egy ilyen reakció egy anyától, és egyáltalán nem fogadható el a másik oldalról.

Oopsz, neked van gyereked? Illetve tapasztalatod? Vagy esetleg csecsemős nővér vagy? Vagy csak ironizálsz? Unatkozol?

Sajnos ez az igazság!

Örülök, ha te jó tapasztalatokat szereztél a nővérekkel, de nálunk nem volt így. Hányszor volt, hogy mentem pl wc-re, vagy mentem ki a folyosóra, mert jöttek látogatók, és zengett az osztály a babák sírásától, a nővérek meg kint olvasgattak...

A vigyáznak rájuk és gondozzák őket című dologgal tudnék vitatkozni...

Van az úgy, hogy az újság és valami pletykalap csábítása erősebb, mibt az ordító újszülöttt

Na, ez aranyos volt!:)))

De az a lényeg, hogy vigyáznak a babáinkra és gondozzák őket, míg mi nem vagyunk velük.

Jó, gondolok rád holnap!:) Mi is voltunk Hanka kisbarátjánál, Szervácnál szülinapi buliba kb. két hete (1 éves szülinap). Szervác beleivott a vörösborba, Hankát tortával etette Szervác apukája, míg én nem voltam benn...de jó volt! Nekünk is beleesett az alvásidőbe, a vége az lett, hogy Hanka dölöngélt össze vissza, koppant állandóan a feje, aztán haza hoztam és aludt szerintem több, mint két órát. Ja, és haza felé kengurúba hoztam, lufi volt a kezembe, elég hülyén néztek az emberek...:))))

Hanka név így jött: Hanna lett volna; 16 hetesen tudtam, hogy kislány és Hannáztuk. Aztán több ismerősömmel beszélgettem, és amikor már az ötödik azt mondta, hogy Hanna a babája, vagy az lesz a neve, azt mondtam, elég! És mivel teljesen úgy éreztem, hogy ő már "tudja" a nevét, ezért mindenképpen H-betűs nevet kerestem, így akadtam a Hankára. Nekem kedvesebb név és tök egyedi, ami nálam nem utolsó szempont (nem tehetek róla...). Először a férjem nem akarta, de már ő is örül neki! Ez a története.

Írtad, hogy figyeljek a felállás témával. Azt mondod? Az biztos, hogy hipp-hopp megcsinálják, amit a fejükbe vesznek, de még látom, hogy gyönge hozzá.

Ja, Hankának sincsen foga, nem tudom mikor fog már kibújni. Neki is fehér az ínye és jó duzzadt, néha folyik a nyála, de ennyi.

Nem látom most Hankán, hogy abba a bizonyos Anyakorszakba lenne. Mikor még nem tudott mászni, akkor csinálta, hogy ha kiment bárki a szobából, sírt. Lehet, hogy az volt az???

Akkor ti is el vagytok látva gyerkőcökkel. De ez olyan jó, nem?

Megtaláltalak a másik topicban is! De az vhogy nem tetszik. Itt meg jól eltértünk a tárgytól...

Orosházi vagy (most nagyon remélem, hogy nálad olvastam)? Ott laknak a nagybátyámék, szerintem elég ismert ott, ha szereted a zenét. Ha érdekel, ki ő, leírom privibe.

Puszi

Szia!

Még nem volt időm elolvasni a naplód, de még a hétvégén pótólóm.

Honnan jött a Hanka név? Nem is hallottam még ezt a nevet, de nagyon tetszik.

Domi szerencsére eddig nem vot ijedős, bárhova mehettem vele, mindig produkálta magát, ő mostanában lett kicsit félősebb. Na meg az ANYAKORSZAK beköszöntött. Hála Istennek. Ha megyek ki a szobából már sír, és mászik utánam. persze csak pár perc, és aztán megnyugszik, de akkor is szörnyű. Kistündérednek is van ilyen anyamániája? Tudom, hogy a fejlődés szempontjából normális, csak nem egyszerű. Babakocsiba, ha úgy tolom hogy én háttal vagyok neki, folyamatosan néz hátra és ellenőrzi hogy ott vagyok e.

Holnap megyünk buliba. Egyik haverunk kisfia most volt 2 éves, és neki lesz a szülinapja megünnepelve. Kicsit félek tőle, mert egyszerre hívták meg a rokonságot, és a szülök haveri társaságát. Ez kb 40 ember, 2 szobás lakásba. Tömve minden asztallal, emberrel, és közülük Dominik kb 40-et nem ismer. Ja, és semmi hely mászásra, a fiam meg nem arról híres, hogy nyugton tud maradni 2 percnél tovább... Majd gondolj rám holnap délután. Nem hiszem hogy nekünk túl hosszú buli lesz. Ráadásul, mivel csak egyszer akarnak teríteni, mindenkit pontban 3-ra várnak, és az nekünk alvásidő...

Remélem jól alakul. Meg az ünnepelt kisfiú olyan típus, hogyha lerakják egy helyre képes 30 percet egy helyben állni, annyira nyugodt. Ez nem vicc, tényleg. Áll egy helyben és bambul. Gondolhatod hogy milyen vélemyének vannak az én akaratos, örökmozgó gyerekemről. Ők nem tudják, jmi az hogy mindig foglalkozni kell a gyerekkel. Az ő fiúk egész nap úgy elvolt a kiságyban, hogy hangja nem volt. Ja, és sokan úgy gondolják a holnap jelenlevők közül, hogy ŐK csinálják jól, és nálam vannak bajok a neveléssel. Biztos a természetről még nem hallottak, mert én is nagyon akaratos, eleven voltam.

Na jól eltértem a témától.

Dominik mostanában kezdett el folyamatosan gügyögni, mert nyálából buborékot fúj, és berreg közben.

Nekünk is lesznek/vannak cimborák a környéken, de persze ez majd később lesz érdekes a gyerekek számára, most még csak mi anyukák tartunk össze. Egy kislány van, aki 3 nappal idősebb mint Dominik. Egy kisfiú az utcánkban, aki 10,5 hós, és a másik utcában egy 7,5 és két 6,5 hós fiú. Ennyi, meg a tágabb baráti körben kettő 2 éves kisfiú, és egy 4 éves kislány. Ja, meg unokatesóméknál egy kislány, aki ma 2 éves. Boldog Szülinapot Fruzsi!

Az hogy inog, mikor áll nem jelent semmit szerintem, Domi is pedig ő már 1 hónapja feláll. Légy résen, mert egyik pillanatról a másikra csinálta a fiam! Egyszercsak azt vettem észre, hogy amíg ágyaztam meg, felállt a kiságyba. Még jó hogy lejjebb lett már téve. Előtte nem volt semmi jel, hogy ő ilyesmin töri a kis buksiját.

Domi pl mindent hamarabb csinált, mint a kortársai, kivéve a mászást. Ez kb szűk 2 hete megy. Előtte még nem jött rá, hogy miként is kell mászni. Nem egyformák a gyerekek, de Hanka semmivel nincs elmaradva.

Na jó, kicsit hosszú lett, nem untatlak tovább!

Szió!

Örülök, hogy írtál! Akkor nagyon ügyes a babád! Nem tudom, olvastad-e a naplómat, abban olvashattad, hogy Hanka kb. egy hónapja mászik és feltérdel, felállni még nem áll fel. De mindenki azt mondja, hogy nemsokára megtörténik a látottak alapján. Nem tudom, még nagyon inog, mikor áll. De nem erőltetem, majd eljön annak is az ideje. Az üléssel is így volt, mindig csak hasalni akart, később ülni. Ha egy kicsit ült, akkor nemsokra rá jelezte, hogy nem jó.

Hanki 3100 g-mal született, 53 cm-rel, 20.53-kor. Most 7700 g körül van, cm-t nem tudok. Nálunk is reggel, este tápi van, és kétszer eszik napközben.

Sokat vagyunk társaságba (kb. négy hósan elég ijedős volt idegenektől, de ezen már túl vagyunk), a szomszédban is van egy februári kislány (11 nappal idősebb), vele sokat talizunk. Jó is, mert ha hosszú a nap, és már unja a fejem, jó egy kis játék (ha ezt annak lehet nevezni:) ) a kislánnyal.

Nálunk megy az alvás, 3/4 8-8 körül alszik el és 1/2 7-kor eszik először. Napközben kétszer alszik másfél, két órát.

Örülök, hogy találtunk egy csöppséget, aki azon a napon született, mint Hanka!:)))))

Láttam, van egy topik, amiben a 2007. februári babákról társalognak. Láttad? Mindjárt meg is nézem.

Bocsi, csak most láttam hogy van babanaplód.

Kis tündér a lányod, gyönyörű! Ugyanolyan kék szeme van mint Dominiknak.

Szia!

Ezt a véletlent! tegyél fel képet a kislányodról!!!

Szóval, ő 3960 grammal és 51 cm-rel született. Most 10850 g és 79 cm. Este és reggel tápot eszik, napközben kétszer főzeléket, és egyszer gyümölcsöt.

Nagyjából az egyedül menésen kívül mindent csinál. Forog, felül, feláll, mászik, de ezt csk arra használja, hogy odamásszon hozzánk, belénk kapaszkodva felálljon, és sétálni kell vele, már 1 hónapja. Nagyon ügyes, ha így folytatja karácsonyra egydül fog menni. Nem is bánnám. Derék kímélőbb lenne.

Reggel 7 fele kel, ha szerencsénk van, átalussza az éjszakát, de ez ritka. 2 hetes korától kezdve átaludta az éjszakát, 5 hetes koráig, amikor műtőtték, és ez mindent bezavart. Október elején volt 1 hét, mikor végre nem kelt fel csak reggel, de addig minden éjjel, és valamikor 2 órába tellett mire visszaaludt. De az óraátállítás annyira bekavarta, hogy azóta csak elvétve alszik reggelig. Sajnos. Ha felkelt, ki szoktunk menni sétálni, aztán alszik egyet 10 fele. Ebéd, majd megint ki, általában ekkor van bevásárlás. 1-2 fele megint alszik, ha felébred már utána ébren van az esti fürdésig, játszunk, sétálunk, ami 7-kor van. 1/2 8 fele laszik el.

Nagyon akaratos, de vidám, mosolygós nyílt gyerek. Pl ha sétálunk, és nem arra vezetem, amerre ő gindolta, kiveri a balhét. És sajnos pont amiatt, hogy már mindig sétálna nemigazán van el egyedül, mindig foglalkozni kell vele. Gond csak akkor van, ha esik az eső, és nem lehet kimenni. Nagyon nehezen viseli a bentlétet egész nap, hozzá van szokva a levegőhöz, el is várja. Megy az előszoba ajtóhoz, és jelzi hogy ő menni akar.

Ja, Dominik Zoltánnak hívják, és fogunk még nincs. Nagyon fehér neki lent, a keze mindig a szájában van, de még semmi.

Kíváncsian várom a te beszámolód!

Sziasztok!

Engem a legjobban az zavart, hogy minden csecsemős nővér mást mondott a babámról. Voltak azt hiszem négyen, abból egy volt nagyon aranyos, az mindig megnyugtatott, a "második" nem mondott semmit, az "utolsó kettő" pedig mindig az ellentettjét mondta egymásnak. Pl. az egyik, hogy hú, nagyon éhes gyerek, erre a "párja": ez a gyerek nem éhes gyerek. Na, ilyeneket és ez rossz volt nekem, mert az első babám.

Volt olyan, hogy azt mondt vmelyikük - ez nagyon fájt -,hogy a gyerekem azért karmolta össze az arcát, mert én biztosan sokat idegeskedtem a terhesség alatt. Nem tudom min idegeskedtem volna, mikor nem is dolgoztam, teljesen nyugodt körülmények között voltam a 9 hó alatt. Aztán megnyugtatott az "aranyos" nővér, hogy nincsen semmi baja, csak a babámat is megviselte a születése. És! azóta is egy nagyon-nagyon nyugodt baba!!!

A középső fiamat szültem egy , most már bezárt kórházban. Annyira rossz helyen volt az újszülött osztály, hogy a csecsemős nővérek pihenőhelyén keresztül lehetett bejutni. Állandóan cigi szag volt.:(

De a kissebbet Vácon, ott a csecsemősök nagyon rendesek voltak, úgy bántak a picikkel,mint a sajátjukkal. Nagyon hálás vagyok érte,mert sajnos vannak rossz tapasztalatok is.