Mikor érik meg a férfiben az, hogy eljegyezze a barátnőjét? (beszélgetős fórum)

nem érted a lényeget. nem arról van szó, hogy régen is tutira minden házasság szörnyű volt, hanem arról, hogy akkor a válás egyszerűen nem volt választható perspektíva egy nőnek.

nem kell ahhoz sem verés, sem más borzalom, hogy egy házasság ne legyen jó. bőven elég az is, ha már nem szeretik egymást és nem élnek férfi-nő kapcsolatban. nem jobb ilyenkor egy új esély, új kezdet mindenkinek, minthogy jobb esetben is békés lakótársként nyomjanak még le 20-40 évet?

39 év, csak mond valamit azért, nem?

Több, ez igaz, és nem azért,mert lehet válni, haem mert sok nőt bántalmaztak a házasság örve alatt, holott nem azért vette el a férfi, hogy ingyen boksz-zsákja legyen.

Na, ezeket a nőket megértem, a váltak,válnak.

A többi, mert már nem szereti, jogos.

De akkor, mikor csak egy eszélgetés kllene, mert tuladonképpen jó együtt, viszont be kell bizonyítani, ki a feje acsaládnak, és a nő akarja, akkor nem.

Én azért sosem vitáztam, ha láttam, a férjem most csakazértis mondja, ráhagytam, igyekeztem halkan, mggyőzni, ha nem ment, nem érdekelt tovább.

Pár nap után, hogy nem nyagattam,magától jött oda és mondta, hogy igazam volt, bár nem ezekkel a szavakkal :)

A kapcsolat türelem is :D

szerintem egyáltalán nem arról szóltak a régi idők, hogy akkor mennyire megpróbálták és odafigyeltek :) ha például hozzámentél volna emancipáció előtti időkben egy pasihoz, ő tartott volna el, te otthon vezetnéd a háztartást és nevelnéd a gyerekeket. ha megcsalna, megverne, agresszív lenne, akkor is mit tehetnél? mennél az utcára a gyerekekkel? manapság azért általánosabb, hogy a nőnek is kell dolgoznia, mert kevesen tudnának egyedül eltartani egy családot, de még ha olyan lenne a szitu, és a házasság rosszra fordul, akkor is simán találhatnál munkát, és elcuccolhatnál. nem lennél annyira kiszolgáltatott helyzetben.

jó házasságok, odafigyelés, összetartás manapság is van :) csak kevesebben ragadnak benne olyan házasságban, ami rossz

Akinek nem kell az emancipáció, az gondolom lemond a saját vagyonáról, a gyerekei felügyeleti jogáról, és sok minden másról. Sok szerencsétlennek fogalma sincs, mi az emancipáció, nekik megfelel a vagyontárgy és házikedvenc státusz.

Puncizálók... gratulálok.

Világ életemben büszke voltam, nem mindig jó, volt, hogy buktam a dolgon, de ilyen vagyok..

Ha nekem egy férfi a beszélgetés végén azt mondja, majd, azzal nekem erről nincs többé mit beszélni.

Ha szeretném, mert csak az tartana mellette,akkor várnék, de nem lennék többé vak, és ha úgy érezném,már nem vagyok boldog mellette, akkor lépnék.

De ha nagyon szeretném, akkor várnék.

Ok. Örülök,h minden rendben.Ha ffinek érzi magát melletted,nyilván szeret is,nem ideig-óráig,hanem megbecsülve.

De a puncizálók óta azért sokkal több a válás. :-(

Lehet maradi vagyok, de ha én élnék együtt egy pasassal,akivel minden formában jó, megértjük egymást,mindenről tudunk beszélni és beszélgetni, a mai fejmmel,nem sürgetném, még akkor sem, ha szívesen lennék a felesége.

Attól nem lesz jobb, ha van róla papír, nem attól boldog egy kapcsolat.

Ez kb olyan, mint amikor az egyik férfi barátom, nősülni készült és közölte, egy gyerek tartja össze a házasságot, anélkül az egésznen ér semmit.

Közöltem vele, ha csak amiatt van együtt két ember, mert gyerekük van, a régen rossz.

lehet, hogy ezt csak én láttam, tapasztaltam így, de egy év is bőven elég ahhoz, hogy eldőljön, merre tovább :) persze ezt nem egy 16 évesen induló kapcsolatra értem

4 év után simán lehet erről nyíltan beszélni, nem várni a lánykérést, mert ha ebben a dologban a két ember tervei, igényei nem passzolnak, azt jobb időben tisztázni. bár ha már beszéltek erről majdozással, az nem túl jó jel, főleg, ha ez a beszélgetés már régebben zajlott

Szerencsére :)

De ez is nekünk, nőknek köszönhető :)

Én csak a környezetemben élőkről látom,nem valami nagy a kedvük az esküvő iránt, félnek, hogy mégsem sikerül.

Bizonyám, nem kell ahhoz betegség sem, csak egy rossz befektetés, vagy mint a barátnőm lánya esetében, egy fiatalabb :)

Szerencsére változott, jó irányba. Nem igaz, hogy a pasik nem akarnak házasodni, legalábbis én nem ezt tapasztaltam. Talán azért, mert én nem akartam sose?

Normális nő igyekszik önálló lenni, nem kell ehhez modernség, csak önbizalom. Az élet sok mindent hozhat, elég egy baleset, és borul az egykeresős modell.

Ezesetben nem erőszakoskodás, mert mindketten házasságpártiak(elvileg), csak az egyik fél már szeretné ha meg is tennék...

Nyogodtan szóvá lehet tenni mégegyszer, legalább kibújik a szög a zsákból.

Ez butaság, az emancipuncizáció után sem változott a féfi és anő kapcsolata, csak mondjuk,mondják.

Minden nő férjhez akar menni, aki tagadja, az is.

A férfiak szívesen nősülnek, egy bizonyos kor után, amikor már kiszórakozták magukat.

A férfi a mai világban csak akkor dönt, ha sok pénze van,a lánynak az kell és cserébe ezért felvállal mindent, otthon ülést, gyereknvelést, csak megkapja a férfi pénzét.

Az ilyen tipusoknk nem kell a szerelem.

Modernebb csajok igyekeznek dolgozni és saját lábra állni, ha nm jön össze a dolog, akkor ne legyen muszáj a férfi mmellett maradni.

Nekem a férjem soosem volt az uram, társak vagyunk ma is, nem döntünk a másik háta mögött, mindent megbeszélünk :)

Minek elköteleződni, mikor az esetek nagy részében úgyis megszegik az emberek az esküjüket.

Idejét múlt dolog ez már.

Régen s csak hitték az urak, hgy ők uralkodnak, pedig nem, ők dolgoztak, lerakták az asztalra a pénzt, és a feleség osztotta, szorozta.

Legaláb is nálunk nagyapáim zt csinálták.

Nem uralkodott egyik sem, apám sem, anyu főleg,hogy dogozott, nem ért rá ilyenekre.

Nagyon ritka férfi tud a párján uralkodni.

Csak az,amelyik kézzel ad nyomatékot, az sem sokáig.