Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Miért van az, hogy a barát csak addig barát, amíg segíteni tudsz? Utána meg sem ismer... fórum

Miért van az, hogy a barát csak addig barát, amíg segíteni tudsz? Utána meg sem ismer... (beszélgetős fórum)


1 2
39. Huss! (válaszként erre: 38. - D0b7178f40)
2012. jan. 6. 15:23
A barátság nem pénztárcafüggő....vagy ha már pénztárcafüggő, akkor az nem barátság....
2012. jan. 5. 12:53
a páromnak volt egy jó mondata: barátom vagy az utolsó fillérdeig.és ez sokszor igaz is.
2009. máj. 29. 12:00
Ez már csak igy van, viszont az ilyet nem nevezném barátnak, inkább csak közeli ismerősnek, aki csak akkor ismer ha a szűkség vagy az igényei úgy hozzák. A barát az szerintem aki akkor is melletted van AMIKOR TE SZORULSZ SEGÍTSÉGRE.
2009. máj. 29. 11:50
Nekem egy igazi barátnőm van. Ő jóban rosszban barát maradt. Immáron 24 esztendeje. Még nem csalódtunk egymásban.
2009. máj. 29. 11:44
Sajnos az elhangzottakat csak megerősíteni tudom.Jó párszor csalódtam "barátokban".Most már ott tartok,hogy gondoljanak csak rátartinak,nagyképűnek,de nagyon nehezen adom ki magam.De ez sem véd meg a "koppanástól"!Épp most is leszarja valaki a fejemet,akit évekig barátnak hittem.:((
2009. máj. 11. 21:40
Szerintem az ilyen nem is barat csak segitseget var aztan tovabb all sajnos.
2009. máj. 11. 21:09
Hát sajnos ezzel én is igy vagyok !Sokat csalodtam barátnöimben és most nagyon tartozkodo lettem egyszerüen nem birok ismerkedni...:(nem tudok bizni ....
2009. máj. 11. 13:25
Az nem is igazi barát.Csak próbált barátkozni.Aztán felszívódik:(
2009. máj. 11. 13:22

Hát sajna a legtöbb "barát" már csak ilyen!

Milyen problémáid vannak? Nem kíváncsiságból kérdezem, csak szerintem néha jó kiönteni valakinek a szívünket. És, ha a barátaid nem is hallgatnak meg, itt a Hoxán elmondhatod mi nyomja a lelked! :)

2009. máj. 10. 20:10

Nekem is gondjaim vannak, és az un. barátnők, barátok úgy eltűntek, mintha soha nem is lettek volna.

Soha nem voltam még ekkora bajban, de nem érdekli őket. Némelyiknek van olyan ötlete a megoldásra, hogy égnek áll a hajam tőle, de ennyivel megoldja.

Aki 12 éve barátnőm, azt nem láttam fél éve. Ha hívom telefonon, akkor másnap, vagy harmadnap, vagy jövő héten visszahív. Pedig tényleg szükségem lenne a segítségükre. Nem anyagi, hanem lelki segítségükre! Elvégre azért hívjuk őket barátoknak.

29. 78826dc958 (válaszként erre: 1. - Sundance)
2009. ápr. 27. 07:01

Szia!Nekem is van ilyen tapasztalatom.Nagyon sok emberben csalódtam,akikről azt hittem a barátaim!

Volt egy barátnőm akinek feltétel nélkül segitettem bármiben.Aztán elköltöztem máshová és nem keresett,sőt amikor terhes lett én tudtam meg utoljára ráadásul a pasija ex-étől.

És még sorolhatnám de felesleges!!Mindenkinek vannak ilyen tapasztalatai!Sajnos!

Nekem az a bajom,hogy nem tudok nemet mondani ha segitséget kér vki.Meg kell ezt is tanulni,hogy ne legyünk senkinek a balekjai!

28. 40163fd81d (válaszként erre: 1. - Sundance)
2009. ápr. 27. 01:39
Szerintem ,valóban nem ilyen egyszerű:)
2009. ápr. 27. 01:30

Én találkoztam már ezzel a helyzettel. Lehet, hogy engem raktak rosszul össze, én mindenkinek mindig csak segítenék...

Most találkoztam egy olyan emberrel, aki nem őszinte velem, kissé madárnak néz, és folyton csak magyarázkodik. Mégis keresi a társaságomat. Miért?

26. Dite
2009. ápr. 26. 05:52
Nekem sincsenek barátok, sokat csalódtam bennük. Sok ismerősöm van, de én is távolságtartó vagyok velük.
25. fridoka (válaszként erre: 21. - Miss Angel)
2009. ápr. 26. 05:14
Ezzel nem vagy egyedül,ezek nem igazi barátok az ilyenek,ebből tanulva már én is meg válogatom a barátaimat.
24. sundance (válaszként erre: 23. - 125936dac9)
2009. ápr. 25. 21:39
Jó ezt hallani! Akkor van még remény... :)
23. 125936dac9 (válaszként erre: 1. - Sundance)
2009. ápr. 25. 21:37
Nagyon sajnálom az öcsédet ..átérzem a helyzetét ... imert engem is hátbaszúrtak már.... Igaz nekem a barátaim ..azok nagyon rendesek .. volt aki segített már ..ez kölcsönös nálunk ..vannak azért még segítőkész emberek ..
22. sundance (válaszként erre: 21. - Miss Angel)
2009. ápr. 25. 21:36
Igen, tulajdonképpen én is szeretek társaságban lenni, beszélgetni, barátkozni. Még jó, hogy van ez a fórum... :)
21. Miss Angel (válaszként erre: 20. - Sundance)
2009. ápr. 25. 21:33
Igen,csak néha nekem már annyira elegem van ebből.Mert én igazából az a típus vagyok,aki szeret segíteni az embereknek,de olyan sz@r érzés,mikor pont az "rúg beléd"a legnagyobbat,akin segítettél,vagy akitől legkevésbé várnád.Még az a jobbik eset,ha "csak"tesz rád magasról...
20. sundance (válaszként erre: 17. - Miss Angel)
2009. ápr. 25. 21:27
Annak van igaza, aki távolságot tart az emberekkel, ezt már én is megtanultam.
19. 769918d4ef (válaszként erre: 18. - Sundance)
2009. ápr. 25. 21:26
Igen mi is eggyutt voltunk"sulve,fove"...na de mindegy....jo hogy akkor szep volt....
18. sundance (válaszként erre: 16. - 769918d4ef)
2009. ápr. 25. 21:25
Szar ügy, nem? Nekem még mindig hiányzik, pedig pár éve már nem is láttam. Annyira szoros barátság volt köztünk, hogy egész nyarakat szokott nálunk tölteni a Balatonon. Én meg szinte minden vizsgaidőszakban náluk laktam Pesten.
17. Miss Angel (válaszként erre: 15. - Jpne)
2009. ápr. 25. 21:22
Hát ez az.Ha az embernek már a családjában sincs támasza,mit várhat egy idegentől?Ebben teljesen igazad van.Én is ezért vagyok bizalmatlan az emberekkel szemben,és tartom a távolságot.....
16. 769918d4ef (válaszként erre: 14. - Sundance)
2009. ápr. 25. 21:20
Mi is olyan kozeliek voltunk,mondhatom egyutt nottunk fel...Aztan csinalt egy par dolgot amit nehez volt "lenyelni"es akkor lattam ki is igazabol....
15. jpne (válaszként erre: 11. - 769918d4ef)
2009. ápr. 25. 21:15
Nagy fájdalom lehet, hogy bíztál valakiben és csalódnod kellett. Nekem még szerencsére nem volt ilyenem, de én borzasztó távolságtartó vagyok. Mert mit várhatok egy idegentől, ha a saját anyám is ki akar használni és hátat fordít ha segítség kellene?!
14. sundance (válaszként erre: 11. - 769918d4ef)
2009. ápr. 25. 21:13
Ahogy mondod! Nekem is volt egy barátnőm. Őt tényleg a barátnőmnek mertem nevezni, mert együtt jártunk középiskolába és utána csoporttársak lettünk az egyetemen. Sokan azt hitték az egyetemen, hogy testvérek vagyunk. Ugyanazokat az órákat látogattuk, ugyanakkor vizsgáztunk... Aztán az élet úgy hozta, hogy megismerkedett egy fiúval, aki miatt elhanyagolta a tanulást. Hiába könyörögtem, hogy inkább tanuljon, mert nagy baj lesz. A vége az lett, hogy 4. évvégén kirúgták. Utána nem nagyon akart velem találkozni se, mert én végül megkaptam a diplomámat. Egyszer találkoztam vele és elmondtam, hogy nekem hiányzik a barátsága. Ő erre azt mondta: az ember 7évente változik. Ő már nem olyan mint volt, tehát ne erőltessük a dolgot. Nagyon fáj a mai napig...
13. e28ddc7c9b (válaszként erre: 8. - 769918d4ef)
2009. ápr. 25. 21:10
Van egy olyan mondás is, hogy "minek nekem ellenség, mikor ilyen barátaim vannak".
12. sundance (válaszként erre: 9. - Jpne)
2009. ápr. 25. 21:06
Sajnálom, hogy a családod ilyen. Nekünk még az a szerencsénk, hogy nagyon összetartó családunk van. Engem például most nagyon megvisel, hogy nem tudok segíteni az öcsémen.
11. 769918d4ef (válaszként erre: 9. - Jpne)
2009. ápr. 25. 21:06
Nem is az a baj hogy egybol baratnak hivjak a masikat,hanem az is fennall hogy van akik 160fokos fordulatot vesznek az ido mulasaval,es fel se lehet ismerni az illeto viselkedeset...nalam is ez volt a baj a legjobb baratnommel...
10. sundance (válaszként erre: 7. - Buzasi1983)
2009. ápr. 25. 21:03

Igen, tényleg nehéz Németországban állást találni, de nem is azt kérte, hogy keressen neki. Csupán néhány napi szállást kért tőle, hogy körülnézhessen.

Még emlékszem, mikor egyik este anno rátott húst készítettem és a tesóm vagy 4 szeletet vitt a barátjának, mert hát szegénynek nincs pénze húst venni...

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook