Miért nem szeretnek már az emberek olvasni? (beszélgetős fórum)

igaza vn loch nessnek : jó könyvek kellenek és akkor lesz elég olvasó.

Mi könyvbarát család vagyunk - én pl sokkal többet olvasok, mint ülök a szgép előtt, és a fiatalember fiam is vesz könyveket és olvassa. ( vagy velem veteti meg, néha már mérges is vagyok miatta ...)

Minden korosztályban van példa az olvasásra ill. a könyvelkerülésre is.

Bár nem tudom a topicindikó olvasás alatt értette-e a pletylapok magazinok olvasását is - ezek viszont kimaradnak az életünkből, nem is ismerjük a celebeket és egyéb hirességeket, nem is érdekelnek a dolgaik.

Azt s meg kell tanulni, hogy a sok-sok elérhető információt hogyan szelektálja az ember.

Pl. régen ha akartam venni egy tévét, bementem a boltba és kiválasztottam a polcon lévő 10-20 típus közül. Most ha rákeresek, több ezerféle választék van. Tudnom kell, mi alapján szelektáljak.

A rossz világítás???

Hiszen az fejlődik, egyre jobb lesz!

A neten lehetőséged van egy-egy témáról több szempontból is információt szerezni, nem csak egyből. Ez mindenképpen pozitív dolog.

Szerintem a papíralapú könyvek visszaszorulnak majd, de nem fognak eltűnni. A mindennapi életben átveszi a helyüket az e-book, a praktikussága miatt. Hiszen egy könyvben a tartalom a fontos, az pedig nem változik, bármilyen formában olvasod.

Már nem a lexikális tudásra van szükség, hanem a tudás megtalálásának módját kell megtanulni. És ez szerintem elegendő is. Nem kell mindenkinek lexikonnak lennie. Ellenben egyre több mindenről kell tudni ma már. Az emberi agyat pedig nem lehet még tovább terhelni. Ezért kell manapság már csak a tudás útját megtanulni.

Csak egy hasonlat: Főnökben sem az a legjobb, aki mindenhez ért, hanem az, aki pontosan tudja, kivel tudja elvégeztetnie az adott munkát.

Szerintem van olyan téma, amiben nem tudom eldönteni, mert épp azért tájékozódom, mert nem tudok valamit.

Ha pedig gyerekekről beszélünk, ők még nehezebben szelektálnak a valódiságtartalom alapján.

Hát ez az! Rákeresnek arra, hogy mikor volt a II. világháború....De csak akkor ha érdekli őket, ami igazán nem szokott előfordulni.

Nem olyan régen szintén egy ifjú kolléga mesélte, hogy járt Dunaújvárosba, ahol század eleji szobrokat látott és mennyire menők ezek a II. világháborús cuccok. Egy másik szintén fiatal kollégával felhördültünk, hogy ezt gondolja át újra és kezdje újra a történetet. Ő nem értette, hogy nekünk mi a problémánk, így elmondtuk neki, hogy dátum problémánk van. Sajnos (informatika tanár létére) nem pontosan, de kb-ra sem tudta belőni egyik világháborút sem....

Tehát, nem rossz körökben forgolódok, ebből is látszik, mert ugye ő is egyetemet végzett. A másik okos kollégám meg olyanokat tud, amit szerintem illik tudni és tényleg szégyenkezek, hogy azon pillogok, hogy ő tudja/ismeri és nem azon, hogy a többiek nem, mert már természetesnek veszem, hogy ők nem tudják....

Két példa, amit az idősebbek sem tudnak/ismernek és számomra nagyon meglepő volt, mert én ezt már gyerekként is tudtam.

Az egyik a mackós volt, a másik pedig a buszkasi. A 7 kollégám közül 1 tudta, hogy miről beszélek (ő is 30 alatti), de sem az 50 feletti, sem a 40 körüli, sem a 30 alatti nem.

És, hogy jön ide? Ha olvastak volna eleget, akkor ismernék a szavak jelentését...

Sajnos a kollégákat nem én választom meg, így ha a fiatalok ilyenek, akkor el kell fogadnom....

Természetesen a barátaim sokkal tájékozottabbak, és szerencsére barátkoznom se kell.

Amellett, hogy nem szakadnának meg a cipelésben a gyerekek, egész más módon lehetne őket tanítani.

Fontosnak tartom a könyveket és az olvasást, de a tanításban például jobbnak találnám, ha nem a tankönyveket kellene bebiflázni, hanem más, interaktívabb forrásokat is felhasználnának.

Például történelemből mennyire érdekes dolgokat lehetne megnézni egy táblagépen, nem csak a fekete-fehér szöveget olvasni a megtörténtekről. Könnyebben a fejükbe is megy. Itthon mindig próbálunk az internetről felhasznált anyagokkal machinálni és érdekesebbé tenni a tanulást, ha már az iskolában legtöbbször szürke és tömör.

:-)))

"Ide kellene még másfél méter bordó-arany kötésű valami..." :-)))

Gyerekkorunkban a férjem ki volt akadva , az egyik haverja azzal " dicsekedett " :( h ő még életében nem olvasott el 1 könyvet se !!!! a kötelezőt is a nővérük olvasta fel nekik !

én nagyon szerettem olvasni , de mára már sokkal kevesebb könyv fordul meg a kezeim között , azért igyekszem a neten se lógni éjjel-nappal :) telefonon + pláne nem , ha valami gondom van inkább szeretek SMS-t küldeni , h ne zavarjak .......

az is igaz , h ebben a rohanó világban az emberek igyekeznek rövidebben fogalmazni , ha mégis írni kell , nem vagyok 1 mai csirke , 60 után azért már előjönnek mindenféle problémák és szükséges némi gyógyszer is ........mikor meglátom , h a mellékleten kb 2 oldal ! 2 db A4-es oldalnyi szöveg van hozzá , hát nem olvasom el !

viszont ha olyan dolgokról olvashatok , ami érdekel , amihez felkeltették a figyelmemet , érdeklődésemet , akkor szívesen olvasok :) de azt hiszem , ma már a Nyomorultakhoz nem fognék hozzá :(

Remélem, hogy tényleg nem tűnnek el a könyvek az életünkből és sok emberben van még meg a törekvés, hogy a gyerekeiknek könyveket adjanak a kezébe, hogy meséket olvassanak nekik, hogy ők maguk is jó példát mutassanak.

Annyira rohanó a mai világ sajnos, én elhiszem, hogy sok embernek kevesebb az ideje, vagy már annyira elfárad estére (én is), hogy már képtelen olvasni.

Régen én is heti egy könyvet olvastam átlagban, munkába menet és lefekvéskor, de mióta gyerekem van, sajnos esténként örülök, ha alhatok, már nem szükséges az olvasással ráhangolódnom az elalvásra, mert ahogy párnára hajtom a fejem, már csukódna is a szemem.

igen és ez tényleg szomorú:((

én imádom a könyveket ,mindig is imádtam őket és a mai napig ennek örülök a legjobban,ha kapom