Miért hűtlenek a férfiak? Mi az ami leállítja őket erről? (beszélgetés)

Értem mit mondasz Doki!!!

Én is így érzek....nekem is fájna a megcsalás,és én sem teszem mert.....mert nem.

De csak kell,hogy a társadalomhoz legyen köze,mert a háremekben mért nem fájó az egyik feleségnek a másik létezése?Mert ők aszerint nevelkedtek,és élnek.

A hűséget érte teszed.

Oliva, te szeretnéd, hogy a párod lemondjon a hűségről?

Soha sem csaltam meg senkit,még csak közelében sem voltam soha annak,ki nem szeretne mással lenni időnként,újra vágyni!

De én nem ilyen vagyok,nem kell akkora akaraterő csak gondolat szintjén képzelgek néha.

Én értelek persze......de Te magad mondod,hogy sokmindenről lemondunk a kedvéért,mert örülni akarjuk látni.

De a hűségéről soha nem mondunk le......hogy is van ez????

Akkor elhagyod és nem átvered.

Ennyi.

Nem.

Azért van sok megcslás, mert az emberek alacson empátiával és érzelmi inteligenciával rendelkeznek.

A legtöbb.

És lehet, hogy azért is, mert még ti is, akik ha megcsalástól szenvedtek egyes esetekben, ilyenkor el akarjátok fogadni és fogadtatni.

De ha megteszik, akkor fáj.

Fáj, mert az az önzőség, aki megteszi és nem érdekli, hogy fájdalmat fog okozni.

Ez nem társadalmi kérdés.

Rendben van, áldozattal jár. A hűség nem áldozat, természetes dolog, hoyg nem csaljuk meg a párunkat, vagy lezárjuk és tiszta lap.

De ne feledd, hogy mindenhez két ember kell.

Nem csak az egyik fél tehet arról, hogy a másik fél másnál keresi a boldogságot. Amikor azt érzed, hogy a másik lebecsül, nem figyel oda rád mint rég, megváltozott és hiába beszélsz vele, akkor felmerül a kérdés, hogy kell ez nekem?

De ez nem az erkölcsről szól. Hanem a másik ember iránt érzett tiszteletről.

Ha megtetszik az autója, nem lopom el, cska azért, mert megkivántam.

Tekintettel vagyok a másikra. Ez nem erkölcs, hanem empátia.

A "mi lenne ha" a Fata kedvenc területe :O)))))

Ha nem ilyen kapcsolatot szeretnél, akkor hidd el, hogy nem veled vana baj.

Oldalakon leresztül fejtegeted, hogy milyen önző, aki nem nyitott kapcsolatban él.

Ugyanmár.

Egyáltalán nem önző dolog a hűség. Ha a kapcsolat dögrováson van és mégsem enged el, nem látja be hogy nem működik és te lépni szeretnél, akkor viszont az.

Ha szeretsz valakit odaadod a legfinomabb falatot a sütidből, lemondasz róla, mert jobban esik, ha ő kapja meg.Mert szereted és jót akarsz neki. És ez nem önzőség. Bár lehet hogy az, mert te örülsz annak, ha ő boldog.

Most ez a példa jutott eszembe :) HUh beszélek itt össze - vissza... Azért értitek mit akarok mondani? :)

Kicsit önzőnek,mert ki akarom sajátítani.....mondván ő az enyém.

De senki nem hoz minket örökké lázba,talán más meg igen,és leküzdjük az érzést,hogy azt tegyük ami "helyes".

Fájó ez a felismerés,hogy semmi nem örök,csak van egy erkölcsös út.

De ez az egész döntés kérdése!!!!

De ez valóban az emberi természet????Nem hiszem.

De miért alakult ez ki,hogy le kell küzdeni az emberi természetet???????

Akkor mi a francnak állítassz be egy nyitott kapcsolatot tök jónak?

Ne már.

Hihetetlenek vagytok. Pont ezzel keveritek össze magatokat.

Higgyetek már magatokban, hogy amit éreztek az a helyes, nem amiben elméleteskednek mások.

Isten őrizzzzzzzzzzzzzzzzzzz! :o))))

Én a szép, harmonikus, nyugodt, nagyon egymásra figyelős szeretettel teli kapcsolatban hiszek, ebben tudok jól élni... ha nem ilyen, kilépek... :o)

Mert a kötődés áldozattal is jár.

Azzal érzed, hogy megbecsül.

Mi ebben olyan érthetetlen. Te is így vagy vele.

Azért nem önző dolog, mert a másikra tekintettel lenni pont, hogy nem önző. Csak magunkra az igen.

Így lehet összekeverni az emberek fejében az értékeket.

A túlgondolkodással.

De minek, ha te sem szeretnéd. Minek magyarázol valamit, ami neked sem jó? Ez nem hiteles.

Ha szívesen élnél ilyen kapcsolatba, akkor megérteném. Így értelmetlen.

Nem. Azért, amit írtam. Következetlennek tartom, mert ellentmondassz magadnak. Amúgy múltkor te is beismerted, hogy következetlen vagy.

Mert az vagy.

Most is rengeteg helyen említed a helyest, de közben tagadod a létezését.

Kavar az egész. :O)))