Miért hűtlenek a férfiak? Mi az ami leállítja őket erről? (beszélgetős fórum)

"Tudom,hogy létezhet,csupán intelligencia kérdése,és egymás iránti szereteté"

Totál ellentmondás. Mert ugye mindezt arra mondtad, hogy a megcsalás létezhet jól működően ilyen formában.

Tehát inteligencia és egymás iránti szeretet esetén működik a szerető tartás?

Szerintem gondolt át újra. :O))))

"Az ok lehet közös, de a cselekedet csak a megcsaló hibája. "

....szerintem a megcsaló döntése,ami lehet hiba,de lehet jó döntés is.

Nem csak feltételezem:))

Tudom,hogy létezhet,csupán intelligencia kérdése,és egymás iránti szereteté.

Igen ,én is tudom,hogy csupán azok mernek nyilatkozni,akik valakinek a valakiének a barátjától tudják,hogy az ő barátnője így él egy pasival:DD

Sok "szentháromság" működik és sokan tudnak róla, csak általában a becsapott félen kívül mindenki.

Ha neked tetszik, higgyél benne. Sokan szenvednek attól, hogy sokan bagatelizálják ezeknek a dolgoknak a felelősségét és felelőseit.

Én tisztelem azokat, akik hűségesek és azokat is, akik ezt elvárják a párjuktól.

És sajnos sokkal kevésbé tisztelem azokat, akik nem így állnak a párjukhoz és nem fontos számukra a másik ember érzelme.

A végével maximálisan én is egyetértek.

Az, hogy a megcsalásban mindkét fél hibás, abban azért nem értek egyet, mert az, hogy nem jól működik a kapcsolat, abban mindkét fél benne van, de a megcsalás a megcsaló döntése. Az ok lehet közös, de a cselekedet csak a megcsaló hibája.

Intézhette volna tisztán. Pont úgy, ahogy most gondolod :O)

Megcsalásnál csak magadra gondolsz. Szépítés azt mondani, hogy mindenkire.

Csak magadra :O)

Nem helyezem tipikusan arra, amit írtál. Említettem, hogy ez is egy szempont, de azt tudtam, hogy ugrani fogsz rá, mert lehetett rajta így fogást találni. :O)

Emberek között élünk és amit teszünk, az elárulja, hogy milyenek vagyunk.

Nem csak magánügy, ha mások is megtudják. Egyébként csak feltétezed szerintem, hogy működnek ilyen kapcsolatok.

Ezért írtam, hogy a tapasztalatom szerint nem működik.

Azt megfigyeltem, hogy akik állítják, hogy igen, ők csak átmeneti helyzetekről hallottak és részleteket tudnak, de hosszútávú, kiegyensúlyozott ilyen kapcsolatot nem ismernek.

Na tessék!

A Keresztapák amúgy is egy külön fejezetet képeznek... ;-)

Hát végül is egy szava sem lehet!

Eddig csinálta, most majd beszél róla... ;-)

És ki tudja, lehet, hogy Te más leszel, és még a halálos ágyon is... :-)

Lehet, hogy addigra annyira nem érdekel a dolog, hogy menekülni fogsz az asszony elől, ha "érdeklődik"... ;-P

Jók a cikkek!

Ne hagyd abba!!! Ha találsz valamit, hadd lássuk! :-)

És nem lehetne mondjuk géntechnikával összevegyíteni a csimpánz és a bonobó legjavát..? ;-)

Az lenne a tuti! ;-D

Nekem eszembe sincs effélékkel:)))

Rántott husi,meg egy pár szexi pillázás bőven elég:)))

Na jó,ha nem humorkodom,akkor ez csupán akkor elég,ha az isten is egymásnak teremti az embereket!:))

Nem humoros!!!!!!!

Rám is ez vár!!!:-o))))))))))))))))))))))))))

Ha egy férfi hűtlen típus,akkor csak az öregség állítja le!!!!!

Egy nyugdíj ellött lévő kollégám találóan megjegyezte,hogy a természet fájdalom mentesen kiherélte.

Én is!:)))))))

De ha csak "igével" azt nehezen tűri!:))))))

:DDDDDDDDDDDDDDDDD

Etetem én!!:DDDDDDDDDD

Hát persze!:))))))))))

Csak elég kaja legyen, akkor kisebb az agresszió!!!

Etesd a bestiát!!!:))))))

Mintha engem idéztél volna.... pont most léptem ki egy kapcsolatból, ami nem működött, és ahol "megcsaltam" a párom... rögtön nem tudtam elköltözni, és rémes volt együtt élni... az az egy hónap... minden nap minden alkalommal a fejemhez vágta, minden téma vége ez lett, még a leghétköznapi témáké is... Ha valaki megcsal valakit, és nem kalandvágyból vagy kapuzárásból teszi, ott nem hiszem hogy csak az egyik fél a hibás... és most nem hazabeszélek. Én itt elhanyagoltnak éreztem magam, a barátom mindig csak a barátaival volt, nem volt azonos az érdeklődési körünk, és míg az elején az ellentétek vonzották egymást, a végén már nagyon nem....

Menekültem ebből a kapcsolatból. Hogy megnyugodjon végre a lelkem...

Voltam már megcsalt is, és azt gondolom, ott én is hibáztam... nem vettem észre hogy a páromnak kevés vagyok, hogy mik az igényei, hogy nem boldog velem... együtt éltünk, és ezt észre kellett volna vennem... bár ott csak kalandvágy volt, mindkettőnket meg akart tartani, be akarta bizonyítani a környezetének hogy ő bárkit megszerez...

Tanultam mindkét esetből. Tudom hogy soha többé nem fogok senkit se becsapni, mert ez iszonyatos érzés... de a szememet se vagyok hajlandó becsukni! Egyszer élünk, és jogom van a boldogsághoz :)

"Olyan embert válasszunk, aki ha velünk akar lenni, akkor ezért hajlandó tisztességes lenni velünk és áldozatot hajlandó a kapcsolat tisztaságáért."

Jóóó! Majd aláíratok egy nyilatkozatot az elején... ;-)

Viccet félretéve minden komoly kapcsolat így indul.. csak nem mindig sikerül így maradni..

Én például a "legkisebb rossz" elvét vallom.

Törekszem arra, hogy ne bántsak meg másokat, de ha már olyan a helyzet, hogy valakinek valami nem sülhet el jól, igyekszem mindig azt az utat választani, ami az adott helyzetben az ÖSSZES résztvevőnek a legkisebb rosszat, fájdalmat fogja jelenteni... Ezt érvényesítem másra, és magamra is.

Ez lehet, hogy gyengeség, mert nyilván néha az igazság fáj, és áldozatokat követel..

De ugyanakkor nem mindig boldogít.

És én gyarló vagyok, mert ahogy annyian, boldog szeretnék lenni, és azt is szeretném, hogy akiknek az életét az én cselekedeteim befolyásolják, ők is boldogok legyenek. :-)

Biztosan a meleg teszi, milyen cikkeket találok!:)

" A majmok két fajtájának a magatartását tükrözi a férfiak viselkedése: ennek megfelelően az agrresszív csimpánzokhoz, vagy a békeszerető bonobókhoz lehet hasonlítani az erősebb nem képviselőit- állapították meg az amerikai kutatók.

A Harvard Egyetem tudósai jöttek rá arra, hogy a férfiak teste éppúgy reagál a kihívásokra, mint az ember legközelebbi rokonaié a csimpánzoké vagy a bonobóké.Amíg a domináns szerepre törő" macsó " tipusú férfiak szervezete- akárcsk a csimpánzoké-tesztoszteront termel, ha versenyhelyzetbe kerülnek, addig a visszafogott , metroszexuális/ külsejükre adó, nagyvárosi/ férfiak esetében a kortizol hormon szintje emelkedik, mint a bvonobóknál.

A csimpánzok csoportjait a hímek irányítják, kivívott státusuk megtartása a legfontosabb a számukra, a hímek közötti agresszió pedig gyakran végződik halállal. A bonobóknál viszont mindig egy nőstény a csoport legdominánsabb tagagja, az állatok közötti tolerancia pedig sokkal rugalmasabb együtműködést- pl.ételeosztást-tesz lehetővé. Ezért gyakran nevezik őket a " béke és szeretet majmainak.!

Ha élelemszerzésre kerül sor a csimpánz hímek a státusukat fenyegető veszélyként reagálnak a versenyhelyzetre, míg a bonobók stresszhelyzetként élik meg a lehetséges versengést- ebben a tulajdonságukban a férfiak osztoznak a majomelődökkel."

Ha begyűjtöttél magadnak egy aranyos bonobót, mert az olyan cuki, az sajna a külvilában sem lesz csimpánz!:))))))

PPfff...tipikus mások általi befolyásoltsági alapokra helyezed a helyességi kérdést,amolyan ,mit fog szólni a falu mindehhez,szintjére.

Szerintem igenis léteznek ilyen kapcsolatok,ahol működik a dolog,csak nem verik nagy dobra,miért is tennék,hisz a legtöbb ember másként gondolkodik.

Semmi szükség arra ,hogy egy ilyen helyzeten csámcsogjanak az emberek,elvégre a kapcsolataink ,a szexuális ,érzelmi életünk azokra vonatkozik akikkel megosztjuk őket,vagy csupán ránk.

Szóval szerintem jó pár "szentháromság" működik,csak senki nem tud róla.

Ja és azt írtad, hogyha annyira szeretitek egymást.

Aki ezt megteszi, az magát jobban szereti, mint a párját, hiszen egy döntésnél saját magát preferálta.

A környezet értékítéletét persze ki lehet lőni azzal, hogy nem az a fontos, amit mások mondanak, csak éppen igenis érzésileg számít, hogy büszke lehetek magunkra, vagy nevetnek rajtunk. Megjegyzem, sajnos jogosan.

Értem, amit mondassz és tényleg így leírva olyan nemes és szépen hangzik, csak a valóság 99%-ban az, hogy megmérgezi a kapcsolatot. Ha igazán szeretsz valakit, akkor ha megcsal, akkor rájössz, hogy nem bízhatsz benne. Megbocsájthatsz, de akkor ő nem fog tisztelni, mert azt érzi, hogy neked elfogadható volt, hogy átvert.

Szép ezekről írni, a valóságban én még nem láttam hosszútávon jól működni.

A másik, hogy ahogy írtad, hogy gyenge, akkor többször is meg fogja tenni és rajtad fog nevetni a környezetetek, hogy ő gyenge, ja és te is, mert te meg elfogadod.

Úgyhogy az 1% az sajnos 1% szerintem. Az pedig inkább akkor működik, ha botlásról van szó és az illető annyira megbánja, hogy soha többet nem akarja megtenni. Elhatározza, mert tudatosan rájön, hogy miért nem működhet így egy kapcsolat.

Ha nem ez történik, akkor becsukhatjuk a szemünket azzal a hitegetéssel, hogy milyen nagyszerűek vagyunk a megbocsájtással, csak ettől még a dolog nem fog változni.

Aki megtette újra megteszi, mi meg büszkének érezhetjük magunkat, hogy mennyire nagyokat tudunk nyelni.

Én inkább azt javaslom, hogy ne kelljen megbocsájtani.

Olyan embert válasszunk, aki ha velünk akar lenni, akkor ezért hajlandó tisztességes lenni velünk és áldozatot hajlandó a kapcsolat tisztaságáért.

Lehet csűrni csavarni, de nem fog működni.

Hosszútávon.

Nekem már ez a meggyőződésem sok példa láttán és az érzelmek működése miatt.

Hát ahogy körbenézünk, már most is hódolnak sokan, nemde? ;-P

Végülis az átlagos gyerekszám nem indokolja azt a gyakoriságot, pláne bizonyos kor fölött, hogy ne hihetnénk azt, máris hobbi... :-)