Mennyire vagy őszinte? (beszélgetős fórum)

Jo reggelt. Agikam olyan gyors lett e a forum is mint a gyors vonat.

Az elso idezetel egyet erttek . Az igazat mondani kell , de nem ugy hogy a masikat eltiporjuk velle

A masik 2:Hat az igazsag minden esetben felszabadit,ha mast nem akkor legalabb teged-nincs leljki ismeret furdalas

2 ) az igazsag tuz, had egesen mindent amit egetnie kell(En a magam szamara nem szeretnm ,hogy valaki ne modjon a szemembe vallamit, ha tudod hogy mond , biztos tisztelni foglak-a baj csak akkor van reszemrol ha kotozkodest erzek, ha jellenleg el is harittom biztos gondolkozom rajtta)

Elég ha csak a pszichológiában ismert elhárító mechanizmusokra gondolunk. Néha szükség van rá, különben szétrobbannánk.

:O))

Jól gondolod, nincs steril személyiség.

Ezért is írtam, hogy nem olyan egyszerű ez, mint ahogyan leírjuk.

Tele van a világ olyanokkal.

És sokszor talán szorongásból, félelemből adódóan elhitetnek magukkal olyat, ami nem úgy van..

Ebből jönnek a depressziók, pánikok, stb......

Mert nem őszinték önmagukhoz.

Hát azért azt tudjuk, hogy rengetegen csapják be magukat. Kisebb mértékben talán mindenki.

Nehezen tudok elképzelni ilyen téren steril személyiséget.

Bár ezen még elmélkednem kell. Ez egy hirtelen érzésem volt.

Hú, ezt most nem olvasnám végig, de a kérdésre reagálva: szerintem a legfontosabb, hogy MAGAMMAL legyek mindig őszinte.

A világ összes - majdnem összes - problémáját az emberek önbecsapása okozza...

Szerintem.

Megmondom, hogy én mit tennék az ő helyében és ugyanúgy addig nem találkozom velük, ameddig ez nem rendeződik.

Kellemetlen lenne a másik embert hülyének néznem.

Így érzem tisztának.

Te így döntöttél,valószínűleg helyesen,mert most is azt érzed.

De új nap,újabb szituáció,újabb dilemma,újabb döntés....

:))

Pl ,van egy leglegleg jobb..stb jóbarátod,akit nem meglátsz,hanem konkrétan a nyakadba rakja a cuccot,és azt mondja "ez hétpecsétes titok".

Te csupán felületesen ismered,kedveled a párt...akkor mit teszel?:)

Valahogy így.

Merjünk gyengék lenni, merjük felvállalni, hogy nem vagyunk a megtestesült kőszikla, hogy esendők vagyunk, hogy néha inkább hallgatunk és van, hogy hazudunk.

Egy szóval, merjünk emberek lenni minden máz, minden fényezés nélkül. Na ehhez kell mersz.

Ebben az esetben nincs is kérdés.

Van, hogy az illető, akár neked mondja el, vagy lebukik. Ilyenre gondoltam. Felületes dolgot látva lehet, hogy ha nagyon félreérthető, akkor az illetőt kérdezném először, főleg, ha másnap a barátommal fogok találkozni.

Na az kemény. Biztos, hogy a megcsalónak szólnék, hogy rendezd a dolgot, mert addig nem tudok veletek találkozni.

Megtörtént.

tapasztalat :O)))

Tudod én csak azt hiszem el, amit látok.

Ha nem látom, csak utalást látok rá, vagy valakitől hallom az infót, nekem az nem jelent semmit.

Ilyen bizonytalan dologgal nem zaklatnék fel senkit.

Csak hogy Doki,ha van egy nagyon jó-legjobb-jóbarátod,és annak van párja,aki szintén jó barátod,hisz együtt ismerted meg őket.....akkor?

Jó dilemma mi?:)

..és,ha nem is a hargvása tart vissza!!!

Egy helyre szüksége van,ahol bevállalhatja gyengeségét,ahol nem ez az egy alapján itélkeznek felőle:-(...a barát az,ki ismer és mégis szeret...

A barátnődet félted, vagy magadat, hogy emiatt elveszted?

Mi az ő érdeke?

Nem félelem ez doki, hanem féltés. A barátnőm féltése.

Ha ez gyávaság, akkor gyáva vagyok. Vállalom.

Ez a boldogtalanság egyik alapköve. A túlzott kompromisszum.

A barátság szakítópróbája az őszinteség elviselése is.

Persze embert barátjáról.

Én nem fogadnám el, ha nem mondaná el, amit tud velem kapcsolatban.

Elszállna a bizalmam.

"De képzeld el, hogy nagyon hisz a párjában, ragaszkodik hozzá, mi több, tud arról, hogy csalja, de szereti és elfogadja a helyzetet. Ilyen esetben lehet, hogy az árulkodó barátnőre haragudna meg és a barátság végét jelentené. "

Erre mondtam, hogy félelem.