Megtalált a féltestvérem, akiről azt sem tudtam, hogy létezik! (beszélgetés)

Ne írjatok már hülyeséget, miért ne találkozzon? Abból semmi baja nem lesz, csak nem fogja fegyveresen kirabolni kávézás közben.

Ha kicsit is belegondolunk a másik fél helyzetébe, egyáltalán nem lehet egyszerű odaállni valaki elé, hogy helló, én vagyok az eltitkolt testvéred.

Találkozz vele, fel vagy készülve, mert már előre most a pénzen meg a vállalkozásodon pörögsz, ha felhozza, el tudod hárítani. Ha nem, akkor meg te voltál pesszimista és gyanakodtál feleslegesen, cserébe megismered a féltestvéred.

Beszélj vele ! Ismerd meg ! Lehet, hogy lesz egy szeretni való, jó testvéred. :)

Az anyagiakról ne mesélj neki, ne ültesd a bogarat a fülébe, csak az érzelmekről, az életről,stb. Nem kell mindjárt mindent tudnia, inkább Te kérdezz sokat mindenféléről.

Ha a pénz szóba kerül, tereld el a témát, vagy ha visszatér rá, mondd meg, hogy ez magánügy, a kapitalizmusban nem téma a jövedelmünk !

A személyes találkozásnál ott van a testbeszéd, a mimika, a hangsúly, lesz róla benyomásod, aztán ha elbúcsúztok, elgondolkodhatsz azon, mennyire szeretnéd vele lazán vagy szorosabban ápolni a testvérséget.

Még eszembe jutott az is, hogy elég egyszerűen öltöznék fel ( hétköznapi pulóver, dzseki, semmi ne látsszon az anyagi helyzetedből, ne legyenek ékszerek rajtad, max. bizsu.)

Találkozz a testvéreddel, aztán majd eldöntöd, akarsz-e még találkozni vele valaha.

Ez kicsit zavaros.

"A Nővérem mint megtudtam egyedülálló, épp munkanélküli és felmerült bennem a gyanú, hogy nem csak azért keresett - e meg pont most, mert viszont nekem egy jól menő vállalkozásom van."

Aztán írod később. "Aztán a beszélgetéseink során említettem neki a vállalkozást. Lehet nem kellett volna."

Ha te említetted neki a vállalkozást, akkor mizől fész, hogy anyagi érdekből keresne meg?

Adj egy esélyt magatoknak!

Ja, hogy ő tudta előbb is, hogy létezel?

Felületesen olvastam át, mert hosszan írtál.

Ha így van ne beszélj vele semmiképp.

Sziasztok.

30 éves sikeresen vállalkozó vagyok (nő). Egy hónapja messengeren rámírt egy azonos vezetéknevű nő,hogy mennyire örül, hogy megtalált, mert, hogy mi féltestvérek vagyunk apám előző házasságából. Lefagytam. Senki nem beszélt nekem arról, hogy apámnak volt előző házassága és arról sem, hogy ott született egy nálam 4 évvel idősebb lány gyermek.

Kikerdeztem anyuékat és bevallottak, hogy valóban így van, cssk mikor a nővérem egy éves volt, elvalt apám a feleségétől, aki eltűnt és nem is találta meg apám se őt, se a nővérem. Azóta az előző féleség meghalt.

Nem tudom mit is tehetnék. A Nővérem mint megtudtam egyedülálló, épp munkanélküli és felmerült bennem a gyanú, hogy nem csak azért keresett - e meg pont most, mert viszont nekem egy jól menő vállalkozásom van. Kérdeztem tőle, hogy eddig miért nem jelentkezett és az volt a válasz, hogy félt a reakciómtól. Apámmal nem akarja újra felvenni a kapcsolatot, csak velem. Aztán a beszélgetéseink során említettem neki a vállalkozást. Lehet nem kellett volna.

Nagyon kedves amúgy, talán túlzottan is. Holnap

szeretne találkozni egy kávéra és beszélgetni velem, de rettegek, hogy nehogy a beszélgetés vége az "adjak kölcsön" lesz. Nem tudom mit csináljak. Kíváncsi vagyok rá persze hisz a testvérem, de egyfelől félek, hogy anyagi érdek miatt akar jóba lenni. Én ezt a vállalkozást saját erőmből semmi segítséggel építettem fel és vessen meg bárki ezért,de egy semmiből felbukkano féltestvérrel sem áll szándékomban jótékonykodni, akit ismerek kb 3 hete.

Nem tudom mit tegyek. Van is kedvem vele találkozni meg nem is. Nem szívesen bolygatom a múltat...

Ti mit gondoltok erről az egészről?