Megmenthető a kapcsolat? (beszélgetés)

Akkor derülne ki mi a helyzet, ha együtt laknátok. Így gyakorlatilag nem tudod hogy él. Lehet hogy minden este kimarad, de te csak a péntekről tudsz, mert akkor menne hozzád.

Van elég ideje amit másokkal tölthet (és tölt is valószínűleg), úgyhogy ha számítanál neki, akkor rohanna hozzád, ha végre találkozhattok.

Hiába bizonygatod hogy hűdejó, meg hűdeboldogok vagytok, stb... Attól még nem lesz így.

Néha úgy gondolom, egy kívülálló is nagy segítséget tud adni, olyan dologra rávilágítani, amit én nem veszek észre.

Van egy három és fél éves kapcsolatom. Nem volt még ilyen komoly kapcsolatom, ezért tanácstalan vagyok.. Volt már rossz kapcsolatom nekem is, de egyik se tartott eddig és nem is vittem őket haza bemutatni stb.

Előzményként, amit talán érdemes tudni, hogy amikor összejöttünk, már kb. 6 éve ismertük egymást. Elmondása szerint már akkor kinézett magának, csak fiatal voltam még. Nekem is lett más, neki is, de az élet sokszor akarta, hogy csak úgy összetalálkozzunk valahol, amikor épp egyedülállóak voltunk. Akkor mindig éreztem azt a valamit és nem tudtam kiverni a fejemből. Ilyenkor szoktunk beszélgetni, volt hogy elcsattant 1-2 csók is. Aztán egyszer leültünk és elhatároztunk, hogy akkor belevágunk. Most 23 vagyok, ő 30 éves.

Csak hétvégén tudunk általában találkozni, mert sajnos az élet úgy hozta, hogy messze dolgozunk egymástól.

Nem lakunk egy helyen, volt már szó összeköltözésről, de egyelőre még nem tudjuk megoldani.

Volt, hogy többször megbántott már apróságokkal, de megbeszéltük, megígérte, hogy máshogy lesz, belátta, hogy hibázott.

De előfordult már olyan (nem is egyszer), hogy pl. pénteken megbeszéltük, hogy munka után jön hozzám, ha végzett és 7-kor jött volna, fél 7-kor pedig felhív, hogy iszogatnak a kollégákkal, nem jön vagy késik, aminek aztán az a vége, hogy hívogat, hogy majd jön, jön és mégse jön. Ez ilyenkor nekem nagyon rosszul esik, mert meg vagyunk beszélve, én készülök, ő pedig az utolsó pillanatban lemondja. 1-2-3 szor ahogy ez így előfordult, lenyeltem, mert hát kapjon szabad teret, nem akarom bezárni őt, járjon a haverokkal is stb. De újra előfordult és már besokalltam, mondtam, hogy ez nekem nem tetszik, szóljon időben, ha ilyen van. Vagy ha szeretne, menjen el a haverokkal (itt az egyikről tudni kell, hogy házas, de megcsalta a feleségét és sokszor beszéli ő rá arra, hogy maradjon) akkor beszéljük meg előtte és rendben lesz minden. Beismerte, hogy igazam van, szólni fog. stb. Aztán utána munkában tovább ott kellett maradniuk pénteken és mivel ott is maradtak, a főnök vitt nekik egy üveget, megint ittak (ilyenkor nem részeg, de én már a hangjából rájövök, hogy ivott és nem szeretem, nem agresszív, csak elfeledkezik rólam). Nagyon kiborultam, hisz nem rég beszéltük meg ezt. Találkoztunk, de csak sírni tudtam, megbeszéltünk mindent részletesen, hogy mi jó, mi nem jó, miért van ez, hogy lehet javítani ezen, mindent elmondtam neki, ami bánt. Aztán el is jöttem tőle, időt kértem. Átgondoltam én is mindent, ő is. Arra jutottunk, hogy együtt akarjuk folytatni. Szeretjük egymást, ezen kívül minden szuper, boldogok vagyunk. Megváltozik ezen a téren, időben szól, ha lesz ilyen. Azóta minden szép és jó volt, volt már külön haverokkal koncerten, mondtam, hogy menjen nyugodtan, nem volt gond. De múlthéten a kollégájával (akinek rossz a házassága) voltak valakinél dolgozni (többször már és múlt héten fejezték be végleg) és mivel végeztek a pasi öntött nekik valamit, úgy volt, hogy 7-kor jön hozzám. Én hívtam őt 7-kor, hogy jön e, mondta, hogy még ott vannak, csak később tud, ha végeztek, hív. Fél 10-kor még mindig nem hívott, hívtam, nem vette. 10-kor hívott vissza, hogy még mindig ott vannak, akkor derült ki, hogy öntött nekik valamit a pasi, de szól, hogy ivott (mert megbeszéltük), jöjjön e. Mondtam, hogy ne, mert ezt már ismerem.

Ugye abban egyeztünk meg, hogy időben tudatja velem, ha ilyen lesz, nem este 10-kor, mondhatta volna már 7-kor is, ahogy beszéltünk, hogy nem jön, de csak ígérgetett, hogy jön.

Hatalmasat csalódtam, hogy ez megint előfordult.

Újra megígérte, hogy nem lesz több ilyen, neki én kellek, velem akarja az egész életét leélni. De hogy hagyja ilyenkor rábeszélni magát és ugye elszalad az idő. Nem alkoholista és nem részeg ilyenkor, megisznak valamit, de nem részeg.

Többször előfordul ilyen probléma (kb. 3-4 havonta vagy van hogy ritkábban) és most az utolsónál (amikor megin azzal a pasival volt, akinek rossz a házassága), amikor nagy nehezen felvette a telefont és elmondta, hogy mi van, mondtam, hogy ne is jöjjön hozzám este. Ez volt vasárnap este, azóta persze bocsánatot kért, sajnálja, kéri, hogy maradjak mellette, segítsek neki, hogy abba tudja ezt hagyni. Nem találkoztunk azóta, csak írogattunk és tegnap olyat írtam neki, hogy én már belefáradtam ebbe, egy következő ilyen alkalmat már el akarok kerülni. Ő azt hitte, hogy én ezzel szakítok vele, de nem is volt kedvem magyarázkodni.

Szeretem őt, ennek ellenére is és nem féltékenykedünk egymásra, soha nem csalnánk meg egymást. Tervezzük a közös életet, közösek a céljaink és boldogok vagyunk. Mindig is azt gondoltam, hogy ő az igazi, hogy le tudnám vele élni az életemet és el tudom őt képzelni a gyerekeim apjának.

Sokkal több a jó dolog a kapcsolatunkba, mint a rossz. Sőt, rossz dolognak „csak” ezt az egyet tudom felhozni. Nagyon sok mindenen keresztül mentünk már és kitartottunk egymás mellett.

De ezek után hogy higgyek el neki bármit is, hogy bízzak meg benne, ha már sokszor megígérte, hogy változtat ezen, mégse tette.

Mi a garancia arra, hogy pont most fog változtatni ezen.