Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Meg vagy elégedve a gyerekeiddel?Olyanok lettek, amilyennek megálmodtad őket, vagy csalódtál? fórum

Meg vagy elégedve a gyerekeiddel?Olyanok lettek, amilyennek megálmodtad őket, vagy csalódtál? (beszélgetős fórum)


1 2
2015. aug. 22. 23:13
Ez nem kívánságműsor :)
2015. aug. 22. 22:54
Messze felül múlják a legszebb, egyben a legvadabb rémálmaimat álmaimat is. Szépek, okosak, szemtelenek, agyafurt, agyoncsapni való csirkefogók, remek humorral. Fogalmam sincs, mivel érdemeltem ki két ilyen klassz kölyköt :)
2015. aug. 22. 22:44

Van olyan szülő aki azt mondja hogy: nem olyanok lettek mint eltervezte és csalódottságot érez?

Szerintem nincs.

Megeshet, hogy csalódást okoz, vagy ehhez hasonló, de hogy nem hozta az elvárásokat, azt kétlem.

Mégis milyen elvárást?

Hogy megálmodtam hogy fekete hajú és barna szemű lesz, ehhez képest szőke hajú és kék szemű?

Vagy hogy elképzeltem, hogy szépen fog rajzolni de nem tud?

2013. dec. 13. 07:34
igen-nem
50. Hmv.
2013. dec. 7. 19:47
A kérdésre válaszolva: a gyerekeim nem olyanok lettek, mint amilyennek megálmodtam őket, de nagyon meg vagyok velük elégedve!
49. Nika35
2011. aug. 13. 21:06
Úgy tökéletes a gyerekem ahogy van!:))
48. sercegnő (válaszként erre: 34. - Spinneli)
2011. aug. 13. 21:02
igy van. ez benne van a jatekban. gyerek onallo szemelyiseg. megy a maga utjan. nincs miben csalodni. elvarasokkal a szulok magukat verik at.
2010. jan. 6. 14:28

Hát igen ez nem egyszerű kérdés!

Bizony én elgondolkodom néha ezeken a dolgokon...

Amikor nagy nehezen beszerzek egy hőn áhított játékot, vagy mesekönyvet a srácaimnak, de ők még csak rá sem néznek, illetve amíg megkapják egy fél óráig nagy az öröm, de képesek feláldozni a legkedvesebb darabokat is, csak a rajzfilmet hadd nézzék, minnél többet! Ilyenkor felsóhajtok, az én gyerekeim miért nem képesek leülni játszani? Amikor néha elkapok egy-egy ilyen rövid időt, akkor viszont nagy örömmel figyelek őket. Aztán, hogy a középső fiamnak miért kell állandóan nyafognia, rosszabb, mint egy kislány, vagyis nem tudom, mert lányom nincs.

De bizony én sok szülőt ismerek, akiben felmerül, hogy hát nem gondolta, hogy gyermekében ilyen és ilyen tulajdonságok is lesznek majd...

Persze ezektől függetlenül a szülő szereti nagyon is, s azért van, hogy a gyeremket próbálja más irányba terelni, stb...

:) :) :) :) :) :) :) :)

2010. jan. 5. 09:45
Nem könnyű velük de nagy harc nincs nálunk.
45. bared (válaszként erre: 42. - 4916977221)
2010. jan. 4. 21:01
helyes...
44. bared
2010. jan. 4. 21:00
2010. jan. 4. 20:57
Ó éppen elvitte a vacsitányérját a mosigéphez. "Apró örömök"
42. 4916977221 (válaszként erre: 38. - Mamazon)
2010. jan. 4. 20:56

Nem veszem bántásnak! :-(

Épp azért írok, mert tanácstalan vagyok vele kapcsolatban.

Az a baj, hogy kb. két éve én is beleuntam abban, hogy minden 5. percben rászóljak, cseszegessem, hogy rakd el, vidd ki. Minden estének baromi rossz volt a hangulata, mert állandó veszekedésből állt. Én meg nem vagyok veszekedős típus, a férjem sem. Mi egymással nem is szoktunk, így eléggé rányomta a bélyegét a hangulatunkra a dolog.

Valószínűleg akkor kellett volna kitartóbbnak lenni.

Jelenleg ott tartunk, hogy csak akkor mehet valahová, ha jól tanul, rendet tart a szobájában, ja és ha nem hazudik.

Egy-egy hazugságot 1 hónap szobafogsággal büntetjük.

41. bared (válaszként erre: 38. - Mamazon)
2010. jan. 4. 20:29

egyébként nem feltétlen értek egyet veled, mert körülöttem is midenki arra panaszkodik, hogy a 10-12 éves gyerekei rendetlenné, szertelenné válnak...

valószínűleg a pubertás előrébb csúszásának a következményei

40. bared (válaszként erre: 39. - Bared)
2010. jan. 4. 20:27
14.5 éves a kislány
39. bared (válaszként erre: 38. - Mamazon)
2010. jan. 4. 20:26
ő már nem 13 éves, hanem nagyobb...a kisebbik lánya ennyi...
38. Mamazon (válaszként erre: 36. - 4916977221)
2010. jan. 4. 20:24

Nem tudok rajtad kiigazodni. Ha már három évvel ezelőtt, ötödikesként (tíz évesen) beadta az unalmast és az még most is tart, az szerinted a kamaszkori fáradtság számlájára írható? 14-17 évesekre valóban azt szokás mondani, hogy az a dolguk, hogy fáradtak legyenek, de 10-13 évesen ez nem igaz.

Ha tényleg felnézne rád, akkor melletted lenne és utánozna. Persze, hogy imádja, hogy rendes anyuka vagy, így neki könnyebb az élete, és kihasználhatja, hogy normális vagy...


Bocs ez nem bántás (tényleg nem az), csak őszinteség.

37. bared (válaszként erre: 30. - Alfoldi13)
2010. jan. 4. 20:20

Te szerencsés ember vagy..... et mindannyian jól tudjuk..

adott a jó Isten a sajátjaidon kívül még több gyereket, hogy jó helyre kerüljenek...

hozzá pénzt, erőt, bölcsességet, és ha épp mind elfogyott hitet! ez pedig mindig tovább segített...

36. 4916977221 (válaszként erre: 35. - Mamazon)
2010. jan. 4. 18:56
Felnéz rám, nagyon büszke az anyukájára. Imádja, hogy nagyon rendes, normális anyuka vagyok. De kitört rajta a kamaszkori fáradtság, un mindent, mindig fáradt, így csak ritkán rak rendet.
35. Mamazon (válaszként erre: 31. - 4916977221)
2010. jan. 4. 18:45

Ezek szerint csak azért segített 10 éves koráig, mert téged nagyon szeretett és veled akart lenni, téged utánozni és nem azért, mert szerette csinálni.

Úgy tűnik, hogy már nem akar veled azonosulni és így lázad. Sok apró praktika van, ami segíthet. De az állandó veszekedés biztos, hogy nincs benne. Mutasd meg neki, hogy mit is érsz te valójában, hogy igenis felnézhet rád, mert igazi menő nő vagy. Vívd ki újra és újra az elismerését és meglásd pikkpakk újra melletted fogja hajtogatni a ruhákat...

2010. jan. 4. 18:16

mi az, hogy csalódni a gyerekben?

Az a szülő, aki ezt érzi és mondja elősször magában csalódjon mélységesen.

33. Pné Veronika (válaszként erre: 30. - Alfoldi13)
2010. jan. 4. 17:50
Ennyi gyerkőcnél ez természetes... :-)
32. 4916977221 (válaszként erre: 30. - Alfoldi13)
2010. jan. 4. 17:50
Te jó ég! Mi várhat még rám!
31. 4916977221 (válaszként erre: 29. - Mamazon)
2010. jan. 4. 17:50

Kiskorától szoktatva volt. Pakolt, segített sütni, mosogatott, ruhát hajtogatott. De ez kb. 3 éve (5. osztály óta) ez teljesen a fordítottjára változott.

És én csak veszekedhetem vele.

2010. jan. 4. 17:35

bevallom a szülőség rengeteg örömmel van teli de félelmetesen sok fájdalmat is rejt nekem a kamaszaink néha rémálom.. vagy a nagyobbakkal folytatott vitáknál látom tisztelet az egy száll se időnként,de nagypapának lenni ajándék és ez kicsit még a bajok sorain is átrendezi az érzelmeinket....

persze végtelen öröm mikor elkisérünk egy egy gyereket a diplomaosztásra és látjuk ennek értelmét kibontakozni...

és végtelen fájdalom mikor elfiuzzuk még az érettségit is..és nekem a skálán minden adatott...

2010. jan. 4. 17:18

Már miért mosna, takarítana vagy főzne...ha ott vagy te és megcsinálod helyette!?

Ha nem követelted meg tőle kicsi korától kezdve, hogy besegítsen, vagy legalábbis melletted legyen, amikor háztartási munkát végzel, akkor miért várod el tőle, hogy hirtelen megvilágosodjon és magától elkezdjen mosni???

Nem értem...

Majd ha te nem csinálod meg, vagy majd magára marad és a fejét sem fogja tudni kidugni a szennyeshalomból, akkor rájön, hogy ez a feladat rá vár és meg fogja csinálni.

2010. jan. 4. 17:13

Egyszerre válaszolok mindenkinek!


Ha az én nagylányom takarítana, mosna, netán főzne, már madarat lehetne velem fogatni. Nem csinál semmit!! Rendetlen, hanyag, persze mindent megmagyaráz, visszadumál.

Sajna ő már 4 éves kora óta kicsit makacsabb, nagyobb egoval rendelkező gyerek. Irtó nehéz volt vele mindig, mert már ovis kora óta nagyon kritikus. Bár a kamaszkorig virtuálisan mindig vállon veregettem magam, hogy "milyen ügyesen kezelem, milyen jó gyerek, jó tanuló, stb." Na ez már megváltozottt. Mára úgy érzem, marhára elcseszhettem valamit.

A kistesó 13 éves, ő még azért nem tart itt, teljesen másfajta gyerek.

27. etikat (válaszként erre: 10. - Mmacus)
2010. jan. 4. 16:32
Ez a hozzászólás nagyon közel áll hozzám :)Büszke vagyok a 3 fiamra ! Felnőttek már, becsületesek, megállják a helyüket az életben is ! magammal nem vagyok elégedett :)
26. Mamazon (válaszként erre: 25. - Hte23)
2010. jan. 4. 14:38
Pont erről beszélt néhány napja a rádióban egy gyerekpszichológus. Hogy akkor van igazán baj, ha idegen helyen jól viselkedik a gyerek, otthon pedig nehezen kezelhető. Szerinte sokkal jobb, ha egyenletesen rossz vagy jó mindenhol. Mert így torzul a személyisége és gyülemlik benne a feszültség...
25. hte23
2010. jan. 4. 14:27

Nem volt elképzelésem milyenek legyenek ( csak annyi, hogy a fejem tetején táncoljanak ) Ház ez nem jött be ( csak néha az idegeimen - de ritkán )

A nagy 17 - későn érő tipus (fiu) tehát még nem értük el a nagykamaszkort - a kicsi 8 - ő korán érő kislány és most vagyunk a kiskamaszkorban. Dacolunk, vitatkozunk, durcáskodunk - de igaz mindig ilyen volt (mint én kicsinek) Viszont ahol kell, ott mindig jól viselkednek, udvariasak. Otthon tombolnak.

Szerintem a világ legjobb gyerekei. (nem is vagyok nagyon elfogult )

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook