Maya és Bubu két napra eltűntek... (beszélgetős fórum)
Nem tudsz chipet teteni beléjük? Akkor könnyebben meg lehetne őket találni, ha megint eltűnnének.
Uh, szegény, biztosan jól elbújt valahol. Nálunk is gyakran előfordul, hogy nézek azokra a helyekre, ahol a macska szokott feküdni, és ha nincs ott, akkor felteszem a kérdést hangosan, hogy ki látta a macskát? Mert igyekszem az ominózus eset óta figyelemmel követni őt :) De valószínű, hogy nyávogott szegény tényleg, mert azóta is jelez, ha ki akar menni.
Jujjj, szerintem nyávogott, és mivel nem hallottátok bosszúból odatojt:)
Mi pedig szilveszterkor jártunk úgy, hogy az a lüke úgy elbújt, hogy nem találtam sehol, nekiálltam veszekedni a párommal , hogy biztos ,amikor kilesett, akkor kiszaladt a lába mellett, meg ,hogy azóta szegény hetedhét országon túl van ijedelmében. Alig tudtam elaludni, hajnalba kimentem wc re , akkor is az járt a fejembe, hogy vajon haza jön e még, és mikor nyitottam a klotyóajtót megjelent a lámpafénybe:)
Mostanság ő is kéredzkedik ki...
Nálunk karácsonykor történt egy kis "baleset" a macsekkal, mármint a story elég rémes. Sokan voltunk, nem nagyon figyeltünk a cicára, nem is hallottuk (volna), hogy nyávog jelez, stb. Este, amikor lefeküdtünk, szegény férjem volt az első, aki bemászott az ágyba és telibe tenyerelt a macskakakiba :( Gondolhatod, karácsony késő este ágyneműhúzás le és fel, ágyneműmosás, mosógép beindít, férjem meg totál kiaadt, de mondjuk tényleg nem a macska tehetett róla, ő biztosan jelzett, mint szokott. :)
Szia, nah a cica azóta is bent van, este 8 körül kiengedem már csak azért is ,mert olyankor elkezd bomolni a kutyákkal, úgyhogy kirakom menjen szórakozzon kint. 10:00 kor este meg már ül az ajtóba.
Eddig a nappaliba aludt, de most már néha bejön az ágyba a lábunkhoz:) Pedig a kutyák is ott vannak, de már nem fél egyáltalán tőlük:)
Köszi. Az nem semmi, hogy ennyi állatka van:) De biztosan nagyon szuper velük.
Nekünk most újabb gond, hogy Maya és Bubu azóta is szöknek, mindig megtalálják a kerítés gyenge pontját, és egyszerűen szétszedik/kibontják, rettentő rosszak. De szerencsére mostanság nem mennek el két napra. Tegnap este is eltűntek, de 1 óra múlva a kapuban ültek. Tavasszal kerítéscsere lesz, bár a férjem nagyon pipa ezért.
Nagyon tetszett a történet! Nekünk is van 5 kutyánk, és 6 macskánk :)
Macskák nagyon szeretnek bent lenni a lakásban. Főleg amikor kint hideg van. Nálunk is bent éjszakázik a macsek, csak rendszeresen hajnali 3 és 4 között ki akar menni és ki is kéretőzik. Komolyan mondom, okosabb, mint a Yorki kutyám, aki sokszor bepisil. A macska meg felugrik az ablakba és ott ül, nyávog, amíg ki nem engedem. Még soha nem történt semmilyen baleset, pedig még alom sincs a lakásban....
Sziasztok:)
Tegnap a cica sikeresen bent töltötte az első éjszakáját...
A kutyák még figyelik , de nem támadják .Büszke vagyok a bubikáimra, hogy ilyen aranyosak :)
Szeretem a macskákat is. Ennyi kutya mellett nincs, ezek nagyon nem szeretik, és 4 az már falka, nem szeretném, ha gyilkosságba hergelnék magukat.
Alíz, az 1. német dogunk imádta a macskákat:).
Igaz, ő mindenkit imádott, hatalmas szíve volt.
jah a kis büdös , pár napja velünk reggelizik:)Bekéredzkedik , aztán az asztalon megissza a tejecskéjét..
:DDD
Vicces lehet a macskusz, mint kísérő.
A szembe szomszédék két labradorja is néha nekiindul a világnak, ha meglátom rájuk szólok és visszakísérem őket:)
De olyan mókás, ahogy bandukolnak:D
Hála Istennek, hogy megkerültek!:)
Ahogy olvastam a történeted, szinte láttam magam előtt az egészet.:)
"miután mindkettőt megsimiztem, vidáman bandukoltak vissza az udvar távolabbi részébe"
Olyan nagyon aranyosak, értelmesek és szeretni valók tudnak lenni!
Nekem sajnos csak egy kutyusom van, de ha tehetném már legalább hárman lennének!:(
Nem vagy dilis:)
Nálunk 3 kutya van meg egy cica:)
Nem puszipajtások , de elviselik egymást.
Mostanában a cica jön velem a boltba és megvár a lépcsőn...utána jön velem haza..
Néha meglátogatja a szomszédasszonyt, ott iszik egy kis tejet és jön haza:)Oltva , ivartalanítva van..
Igen, végülis az a logikus, hogy az ember ne "szedje tele magát" állatokkal, mert valóban anyagilag igen megterhelő. De ha már megvannak, akkor gondoskodunk róluk. Igyekszem én is változatosan táplálni őket, meg foglalkozni velük, de sokszor, amikor az ember fáradt, bizony ők vannak elsőként hanyagolva.
Amikor elmentem a kutyusaimért a menhelyre, nekem is a szívem szakadt meg a többiekért, akik reménytelen, fénytelen szemekkel néztek a rácsok mögül, ki tudja mióta....
A 3. jött úgy, hogy előtte 1 héttel beszéltünk róla, hogy gyerekből szerettünk volna hármat, de kutyából elég kettő:DD.
Aztán bevállaltuk a 4-et is.
Én viszont lebeszélnék mindenkit a több kutyáról. A 4 az nagyon sok.
Ahogy mondod anyagilag is, de időben és odafigyelésben is.
Igaz, az a feltétel nélküli szeretet, és bizalom, amit 1 kutyától kaphatunk, meg leírhatatlan.
Hetente kétszer megyünk el az állatmenhely mellett, de nem merek megállni, félek, hogy a szívem szakadna meg valamelyik árváért.
Nagyon nagy áldozat 4 kutyus. Mert valljuk be, anyagilag sem egyszerű már. Nálunk "csak" három kutyus van, de szinte minden bevásárló listán szerepel a kutyatáp felirat:) nembeszélve arról, ha valamelyik netán beteg lesz. Nem kevés felelősség ez. Nekünk volt olyan macskánk, amelyik olyan gombás bőrfertőzést kapott, hogy majdnem egy vagyont költöttünk rá, végül meggyógyult, erre ős is "lelépett". De Bubunak tavaly például idegbecsípődése volt, így ideiglenesen (2 hét) a hátsó fele, deréktól lefelé szinte teljesen béna volt, nem tudta tartani a vizeletét és lábra sem tudott állni, illetve csak az első két lábán húzta magát. És meggyógyult! Sok injekció, gyógyszer, nem kevés anyagi ráfordítás, de egészséges. És persze én is találtam már kutyust az utcán, az autónk alatt lapult egy ici-pici kis kölyök, nem tudtuk milyen kutya, de nem hagyhattuk ott a földön. Hazavittük, másnapra iszonyat rosszul lett, hányt, véres volt a széklete, meg sem mozdult. Persze irány az állatorvos, ahol kiderült, hogy parvós volt szegény,így el kellett altatni és még félő volt, hogy a saját kutyáim is elkapják annak ellenére, hogy ők be vannak oltva. Úgyhogy a kutya nem más, mint nagyon sok szeretet és nagyon sok felelősség. De azért senkit nem beszélnék le több kutya tartásáról:):) természetesen. Ha rajtam múlna nekem is lenne még, de a férjem azt mondta, "még egy állat és ő megy" :) persze szereti őket ő is.
Nekünk is hasonló ok miatt nincs macskánk. Vagy elcsavarogtak, volt, amelyiket a szomszéd kutya ölt meg. A miénktől nem félt,nem is menekült, mikor megtámadta. Mióta meg így megkutyásodtunk, nem is próbálkoztunk.
Amúgy a 4-ből 2 menhelyi, egyet szintén 1 forgalmas főúton szedtünk össze, valaki kidobta. A bolognese nem lelenc, de ő meg a mami kedvence:DD
Nagyon sajnálom:( De azt kell, hogy mondjam, hogy a cicáknál ez nem ritkaság. Nekem is van ilyen tapasztalatom. Korábban volt, hogy 5 cicánk is volt, mindegyiket imádtuk. De jelenleg már csak egyetlen egy macskoszunk van, mivel sorban eltűntek a cicák, úgy ahogy Te mondtad, hogy egyszer csak nem jött haza az egyik, aztán a másik. Mivel mi falun élünk, a környezetünkben elég sok szántóföld, kies terület van, ahová a macskák szívesen elmennek vadászni és sajnos a róka az, ami komoly ellenség a cica számára. Én azt tapasztaltam, hogy ha egy hét után nem jött haza a cicám, akkor már soha többé nem is jött. De volt olyan, amelyik 2-3 nap tekergés után visszajött, jóllakott, kialudta magát és megint csavargás 2-3 napig. Mindegyik cicát sokáig kerestük, vártuk, és most, hogy már csak egy cicánk van, megfogadtam, hogy ha ő is eltűnik, nem lesz több macskám, mert az ember tényleg szereti, gondozza, költ rá, és egyszercsak nincs. A jelenlegi cicánk sokat van bent a lakásban, de van hogy éjszaka ő is kikéretőzik, viszont reggelre itt van az ajtó előtt. Remélem ilyen is marad. Tudom, hogy hiába van másik kettő cicád, nagyon rossz, hogy a harmadik pedig nincs. Remélem azért még talán hazaérkezik hozzátok!!!
Sajnos a mi friss sztorink nem ilyen jól végzódött. Nekünk 3 cicánk van, kóborok voltak, az egyik fiú nagyon lelomolt állapotban került hozzánk 3 éve egy lánnyal, a másik fiú pár hetes korában 4 éve. Mindegyiket ivartalanítottuk, kapják a védőoltásokat, és természetesen imádjuk őket, ők is értelmes családtagok. A 4 évesnek gyönyörű dús ébenfekete csillogó bundája van. (egyszerű cicák, nem nemesítettek) Napközben benn vannak, vagy kint, ahogy tetszik nekik, de este kimennek, és reggel egymást átugrálva dúródnak be. A feketénk a múlt pénteken nem jött be, és azóta se. Mindent körbejártunk, minden szomszéd tud róla, semmi nyoma. Sose szökött még el, és nem is elmászkálós. A másik fiú időnként elmegy 1-2 utcával odébb, de jön is vissza. Haragosunk nincs, és nem is tudunk a környéken olyanról, aki bántaná a jószágokat. Idegenekkel nem szokott leállni, egyébként velünk nagyon hízelkedős. Még mindig várjuk, de remény már semmi. Hiába van itt a másik kettő, ő rettenetesen hiányzik!!!
Nem vagy dilis! Csak szereted a kutyákat, mint ahogy én is :)
Megértem az ijedelmelmedet. Az én Monácskám (bolognese), csak az udvaron szimatolt annyira, hogy nem érdekelte a hívásom, de azt az ijedelmet, amit átéltem, nem kívánom senkinek. Nekünk macska nincs, "csak" 4 kutya:)), meg 3 gyerek.
Kicsit dilis vagyok én is:D
Örülök, hogy meglettek!
hát igen, ezt én sem értem:) De gondolom a szökés pillanatában nem arra gondolnak, hogy el is veszhetnek:(
:) aha, én is nagyon örültem :):) Olyan jó dolguk van, de tényleg, minek akkor szökdösni??? Mondtam ám nekik, hogy ez nem volt szép.
szia, szuper, hogy így meglett a két büdös:)
A mi kinti kutyusaink is bent alszanak este :) Télen-nyáron:)
De én attól féltem nagyon, hogy valaki megtartja őket... De szerencsére nem így történt.
Jó,hogy meglettek,miénk is elveszett egyszer kb 1 hétre szilveszter este,szegényem nagyon megijedt a tűzijátéktól,azóta bent van olyankor!Mi is menhelyen találtunk rá!
A kerítést megcsináltuk, de asszem jövőre inkább ki kell cserélni komplett :) De még megvannak az én kis szökevényeim :):)
Igen nagyon megtudja szeretni az ember az állatkáit és ez így természetes szerintem! Nekünk is van a gyerek mellett két kutyusunk és én is sokszor gyerekeimnek érzem őket. Az egyik kutyus egy terrier, nagyon szökős, imád mindenfele szaglászni. Tavaly sikerült kiszöknie és én is egész nap sírtam, mindenfele kerestem és este egy nagyon kedves család némi nyomozás után rájött, hogy a mi kutyusunk tért be hozzájuk, hazavezették!Én is azt hittem, hogy már nincsenek is ilyen emberek, örök hálával gondolok rájuk, hogy hazavezették a kutyusokat és utána azonnal vettem egy tel számos bilétát a nyakába!
További ajánlott fórumok: