Máté baba gyors születése

2009. március 16-án voltam kiírva második gyermekemmel, de váratott egy kicsit magára.

Az utolsó héten már minden nap menni kellett NST-re, majd a kiírt időponttól kezdve amnnioszkópiára (magzatvízvizsgálat).

A második alkalom előtti éjszakán elment a nyákdugóm és kicsit fájogatott a pocakom. Gondoltam, hogy itt már lesz valami. Reggel, 18-án bementem a kórházba, a szokásos NST és magzatvízvizsgálatra és bizony az orvosom már nem engedett haza, mondván bő két ujjnyira ki vagyok tágulva és megrepeszti a burkot.

Ilyenkor már volt egy-két erősebb fájásom is.

A szokásos adatfelvétel után elfoglalhattam a "rezidenciámat" és vártam.

Pár perc múlva jött a doki a szülésznővel és megrepesztették a magzatburkot és közölték, hogy pihengessek csak nyugodtan, majd rákapcsoltak az NST-re.

Bekészítettem a kis homeopátiás bogyóimat és szigorúan 15 percenként bekaptam 5 golyót. (Én esküszöm a homeopátiára szülésnél.)

Megérkezett a párom is, közben a fájásaim egyre erősebbek lettek. A szülésznő néha elment előttünk, megkérdezte, hogy jönnek-e azok a fájások, én erőteljesen feleltem, hogy: -Igen, elég sűrűn.

Erre, csak annyi volt a válasz, hogy: -Jó-jó!

Az orvos a burokrepesztés után mondta, hogy dolga van, de itt van az épületben, bármi is van, szóljunk.

A fájások között már nem volt szinte egy perc szünet sem, amikor kb. harmadjára szóltam a szülésznőnek, aki azt felelte, hogy hozza az infúziót. Kérdeztem minek, mire ő azt felelte, hogy fájáserősítőnek. Még ennél is erősebbek legyenek, azt nem bírom ki - mondtam a páromnak.

Ekkor már tolófájásaim voltak, amiket nem bírtam kontrollálni és újból szóltam, mire végre bekukkantott és tágra nyílt szemekkel közölte, hogy: - Te jó Isten! Hát maga szül! Ne nyomjon!

Iszonyatos nagy kapkodás, telefonálás a dokinak, hirtelen ott termett kb. öt ember.

Kb. két-három nyomásra, gátmetszés nélkül meg is született a mi Máté babánk 4000 grammal és 58 cm-rel.

Az egész szülés a burokrepesztéstől számítva másfél óra volt.

Bosszantott a szülésznő nemtörődömsége, de szerencsére minden rendben volt.

Lehet jobb lett volna megfogadni, de már mindegy.

Máté azóta több, mint hat kiló és nagyon mosolygós, vidám, nyugodt baba.