Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Magányosság fórum

Magányosság (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6
160. 29a57c5965 (válaszként erre: 155. - Csak1Srác)
2010. aug. 8. 17:13

Szia Csak1Srác!

Nagyon jól fogalmaztad meg a bennem zajló kérdés özönt....Miért lesz magányos valaki?...vagy ez mindig velünk-bennünk van? Minek a hiánya teszi láthatóvá?....A ránk erőltetett társadalmi elvárásoknak való nem megfelelés miatt tör felszínre?.....Valamikor bekódolták,ha jó vagy boldog leszel!!!....ha jó vagy és még sem vagy boldog ,akkor azt úgy hívják ,hogy MAGÁNY?.....de innen megint egy ujabb kör indul:Mikor-mitől jó az ember?...

159. 29a57c5965 (válaszként erre: 158. - 6a6fafd731)
2010. aug. 8. 17:05

Sziasztok!

Ez a folyamat alattomos....kicsit nem figyelsz,aztán már csak sodródsz:(

Lehet másképpen is és minden tiszteletem azoké,akik megtartották "szabadságukat",identitásukat és még boldogok is magukban,-tól,netán a Társukkal....

Benne vagyok a folyamatban,vagy már ki sem tudok mászni!Tanácsot nem adnék,hiszen minden eset egyedi....Pedig olyan jó lenne ,ha valaki csiribi-csiribá,megoldaná - segítene!

2009. jan. 23. 21:03

Jó estét!Sziasztok

Most olvastam Dori07 hozzászólását.Szeretném megkérdezni,hogy Te pl. keresed a régi barátaidat,a kollégáidat?Vagy csak azt várod,hogy Ők jelentkezzenek?Egyébként állítólag a magányosság érzése belőlünk fakad.Folyamatosan a külvilágtól várjuk a megerősítéseket.Főleg a bizonytalan kicsit önbizalom nélküli emberek sajátja ez.Tudom magamról!

Amikor pörgünk,folyamatosan kapjuk az ingereket a külvilág felől,akkor érezzük hüh milyen fontosak vagyunk.Persze ilyenkor időnk,alkalmunk sincs,hogy magányosnak érezzük magunkat.A gondolataink el vannak foglalva a külső hatásokkal.Szerintem kezdeményezz!

2009. jan. 11. 18:10
Hát néha befigyel.
2008. dec. 8. 21:58

Sziasztok!

Ma este tört rám a magányosság érzése, de nagyon. Ezért beírtam a keresőbe, hogy magány és ezt a fórumot adta ki.

Férjemmel boldog házasságban élünk, van egy 6 hónapos kislányunk. Jól élünk, nem lehet semmire sem panaszom. Ám mégis itt van ez az érzés.

Kislányom születése előtt szinte minden nap társaságba járunk, a telefonom csengett, információ áradatban éltem. Sokat dolgoztam külföldön, folyton emberek közt voltam.

Ez ma teljesen megváltozott, pont az ellenkezőjére. Nem tudok új embereket megismerni, pedig járok sétálni, vásárolni a kislányommal. A régi "barátaim" nem járnak már hozzám, kivéve egy. Lassan elmaradtak a telefonok is, és mára már szinte a férjemen és anyukámon kívül senki sem hív. Rettentő érzés ez nekem. Hogy lehet, hogy ilyen gyorsan nem maradt senkim?

Férjemnek egész nap cseng a telefonja, ha munka, ha csak baráti, de legalább felhívják. Minden nap újabbnál újabb dolgokat mond mik történtek vele, kiket ismert meg, mi volt a munkában, stb. Én meg semmit nem tudok mondani, csak magamban irigykedem rá, és másokra. Ő próbál vinni magával, ahová tud, vigasztal, kedveskedik, de a lelkemnek nem elég, hisz a barátaim elhagytak. Van egy gyönyörű lányom, egész nap játszunk, nevetünk, de úgy hiányzik valami.

Úgy érzem, ha eltűnnék, senki nem venné észre, hogy nem vagyok többé. Ezt most csak képletesen írtam.

Miért van ez?? Mindenem megvan és mégsincs??? Hogy van ez? Más is érez így? Ha igen, hogy oldjátok meg?

Jó, hogy leírhattam!

2008. máj. 8. 14:21
Az emberek számtalan modot találnak ara hogy kifejezék eszt a fogalmat... magány?..Uram isten hisz én nemis vagyok az... hirtelen mindenki a fejéhez kap... hisz anyi ember vesz körül... de vajon engem vesznek e körül? Vagy csak a testem?... Vajon miaz amit érzek magamban... miért van sirhatnékom minden reggel... mikor kinézek az ablakon a jol ismert táj idegenként néz visza... Vajon kivagyok én?... Magányos volnék? vagy csak senkisem ért meg? nem ismernek igazán?... bennem van a hiba?... ...számtalan kérdés suhan át az agyunkon.... mikor félünk.. mikor boldogok vagyunk.. vagy csak merengünk valamin... de sohasem anyi mint mikor magányosak vagyunk... volt egyszer valaki aki meghatározta miaz a joság..és mi az a rosz... és az emberek azota is aszt követik mert az jo ha kedves vagy embertársaidhoz.. ha köszönsz reggel a postásnak vagy kedvesen mosojogsz visza a szomszéd nénire... megiszod a kávéd .. lehajtot fejel bemész dolgozni és vajon a fönököd mit tesz veled?... ö puszta joságbol hajt téged hogy az amugyis sok nullával terhelt bank számláján 1 el töb legyen..számtalan kérdés.. és számtalan válasz... hogy mi a magány? egy menedék egy hely ahova a társadalom ojan tagjai kerülnek akikre már nincs szükség....a magány örök a szeretet mullando...
154. e22dba1854 (válaszként erre: 151. - 5c78349980)
2008. ápr. 20. 15:20
Szioka mitöl vagy magányos a 6 éves kapcsolatntban?Én egyedül érzem magam a 7 évesben.
153. ketti
2008. márc. 8. 08:39

Sziasztok!


Én is olavsatm a hozzászólásaitokat, s szeretnék bekapcsolódni a témába. Azért is kerestem fel ezt a fórumot mert hasonlóan érzek én is. Mi kb 2 éve költöztünk vidékre a férjemmel, és most kezdem érezni, hogy nagyon magányos vagyok. Ő egész nap dolgozik, sokszor hétvégén is halaszthatatlan programjai vannak. Én jelenleg 8 hónapos terhes vagyok, itthon táppénzen és nagyon magányosnak érzem magam hiába élünk amúgy boldog házasságban. Amikor próbáltam beszélni a férjemmel erről akkor azt hiszem számára ez nem lett világos, milyen is a hét szinte minden napján egyedül lenni. Itt alig ismerek valkit a baraátaim és a családom igen messze laknak tőlünk, így sokszor nehéz megoldani a velük való találkozást. El vagyok keseredve, nem tudok mit tenni, jár még valaki hasonló cipőben, jó volna tnácsokat kapni vagy csak tudni arról hogy nem vagyok ezzel egyedül csak én!

152. cskata (válaszként erre: 151. - 5c78349980)
2008. jan. 20. 19:21

olvasd el Csernus "A nő" című könyvét.. épp Neked (és a hozzád hasonló helyzetűeknek) szól..

..durván fogalmaz, de sokmindenben igaza van!

2008. jan. 19. 19:40
Magányos vagyok egy 6 éves házasságban, két pici gyerekkel....
150. ec63a7fc29 (válaszként erre: 148. - Mazsi-drazsi)
2008. jan. 19. 15:49
Igazad van.
2007. dec. 4. 14:12
Magány az nagyon rossz.Akkor is ha emberek között vagy akkor is ha társ nélkül.Nekem mind a kettő megvan vannak körülöttem mégis magányos vagyok nincs társam az élethez.Nagyon kellene.Nagyon félek a karácsonytól.Mosolyognom kell kifelé belűl pedig sírok de nagyon fáj.Nyitottam egy oldalt a karácsonyi magányról eddig senki nem írt bele pedig nagyon félek ám.Segítsetek.
2007. nov. 3. 07:43

Nem az a magányos, aki egyedül van. Magányos lehetsz rengeteg ember, rokonok között is, ha nincs kivel megbeszélned a dolgaidat és nincs aki megossza veled az örömét, bánatát.

Sok minden pocsék az életemben jelenleg, de szerencsére magányos nem vagyok, sőt.

2007. nov. 3. 00:16
Én igy éltem másfél évig ,aztán meguntam.De nekem nincsenek gyerekeim.
146. évi75
2007. nov. 2. 22:40
én a hétböl, 5 napot egyedül vagyok a gyerekekkel itthon, a párom nélkül.nem vagyok egyedül, de mégis magányosnak érzem magam nélküle.
2007. nov. 2. 22:38
néha rossz az egyedülét
144. babóm
2007. szept. 28. 18:04
A legrosszabb ha magányosnak érzed magad. ,íg valaki melleted alszik.
2007. szept. 28. 16:41
A magánynál nincs rosszabb a világon,de inkább magányosan élek,mint egy rossz kapcsolatban.
142. czigi2 (válaszként erre: 131. - 22b83e8961)
2007. szept. 28. 16:39

Osztom a véleményedet!

A magány érzése borzasztó, néha fáj!

Hiába van társad, létezeik társas magány is miből igen nehéz kitörni!

141. Donyta
2007. szept. 28. 10:51
Nagyon tud fájni a magány, ha van is melletted valaki.
140. 2ab728965c (válaszként erre: 139. - Lynnyke)
2007. szept. 28. 10:46
Így van, a zene az nagyon jó ilyenkor, én is ezzel szoktam magam "itt tartani".
139. Lynnyke (válaszként erre: 138. - 2ab728965c)
2007. szept. 28. 10:41

Egyetértek, mint mikor állsz egy tömegben, torkod szakadtából üvöltesz, de senki még feléd sem fordul...

Volt már ilyen feeling, nem kellemes. Ilyenkor elterelem a gondolatokat, lekötöm vmivel a figyelmem és elmúlik. A zene sokat segít,mikor semmihez nincs kedvem.

138. 2ab728965c (válaszként erre: 131. - 22b83e8961)
2007. szept. 28. 09:51
Na ez az, tökéletesen így gondolom én is: az a legborzasztóbb magány, amikor sok-sok kedves és téged szerető ember között is csak az motoszkál a hülye agyadban hogy mit is keresel még mindig itt, közöttük.....ennél rettenetesebb érzés nem sok lehet, úgy gondolom.
2007. szept. 27. 21:08
Amikor valakinek van valakije 1idő után a magányra vágyik,de ha valaki sokáig magányos arról nem is lehet írni...én most is éppen bőgök,de ez hosszú és naiv történet...
136. Reszti Ria (válaszként erre: 132. - 0c97fbb607)
2007. szept. 12. 09:42
Volt olyan szakasz az életemben, hogy én is úgy éreztem, boldoggá tenne a magány. Mikor "megkaptam", hamar elegem lett belőle, ma már fájó !!
135. Donyta
2007. szept. 11. 08:51
Én igaz nem élek egyedül, de sokat érzem a magányosság ürességét. A kommunikáció hiánya egy idő után, már szinte fáj. Kitörnék belőle, de nem tudok. Nincs kivel megosztanom élőben a pillanataimat. A család nagyon távol van tőlem, csak a neten érintkezünk, nagyon keveset élőben. A saját családom, párom gyermekem igaz itt vannak. A párom betegesen hallgatag, a gyerkőc, ha itthon van dolgozik a gépen.
134. 22b83e8961 (válaszként erre: 132. - 0c97fbb607)
2007. szept. 8. 18:19
tudod mért vagyok az
133. wicca23
2007. szept. 8. 13:52
Én egyedül élek,de kicsit sem vagyok magányos.Nincs rá időm..Sokszor nagyon jó az egyedüllét,sőt,időnként kikapcsolok minden kommunikációs eszközt,és olyankor vagyok a "legnemmagányosabb"! (nyelvészek ne olvassák!)
2007. szept. 8. 13:22

Mint minden ez is viszonyítás kérdése.

Számomra a magány,az egyedüllét olyan távolinak,elérhetetlennek tűnik,pedig szükségét érzem ,nap mint nap.

Engem boldoggá tenne.

2007. szept. 8. 13:16
Én jelenleg és úgy néz ki még.......sokat leszek vagyok magányos mert talán az a legrosszabb magány ha emberek vesznek körül te mégis magányos vagy!
1 2 3 4 5 6

Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook