Lenkei vitaminok (beszélgetős fórum)

és még szintetikus is, azaz, műanyag. nem tartalmaz természetes vitamint.

kuka

Az ÁNTSZ be is tiltotta.

Az ALAP csomag a tolerálható napi beviteli szintnek a 2-szeresét tartalmazza B6-vitaminból.

A KÖZEPES csomag

B6-vitaminból a 4-szeresét

E-vitaminból a 1,78-szorosát

Az ERŐS csomag

B6-vitaminból a 6-szorosát

E-vitaminból a 2,67-szeresét

A-vitaminból a 2-szeresét

Magnéziumból a 2-szeresét

Cinkből az 1,2-szeresét

Egy szcientológiás topic-ból egy vélemény:

"Címszavakban a történet:

Vitaminok /tudjuk milyenek:)/

Szórólapok terjesztése

Jelentkezés tanfolyamra

Ébredés /a második nap után!!!!! Alleluja!!!!!!

Azóta is zaklatják, de mivel nem vesz róluk tudomást, már elmaradtak a telefonok, levelek, már csak az "újságot" küldözgetik.

Semmire nem szabad reagálni sztem és így lassan elkopnak. "

Vitaminok=Lenkei féle. Hát ez (is)a gond ezzel.

Mi a gyerekeknek adjuk a nekik szánt folyékony életerőt. A lehető legkisebb dózisban.

Nem szeretem a mű-vitaminokat. Esznek rendesen gyümölcsöt, zöldséget, de sajnos a bölcsihez ez nem elég. Ráadásul ikrek, ami azt jelenti, hogy ha az egyik beteg akkor a másik is az lesz 2-3 napon belül és így nálunk az "egyes" gyerekeknél 1 hétig tartó betegségek, elhúzódnak 2-3 hétig is.

Elöször ellenkeztem ezzel a nagy dózisú cuccal szemben. Anyósom hozta, nem tetszett bevallom. Aztán az idén megúsztuk eddig 1 antibiotikumozással, szemben a tavalyi kitudjahánnyal, illetve idén nem lett tüdőgyulladásunk sem, se gégegyulladásunk, amikkel kórházba is kellett feküdnünk.

persze igaz: idén egy évvel öregebbek a lányok (3évesek) és valószínűleg az immunitásuk is egyre erősebb, de nem tagadhatom: sokkal enyhébb lefolyású betegségeink vannak.

Utána olvastam és a túl nagy dózisú vitaminok mind vízben oldodóak, amit ugyebár nem raktároz a szervezet. Egyedül az E vitamin zsírban oldodó, de erről meg köztudott, hogy tartósan túladagolva sem toxikus.

Így egy kicsit megnyugatóbb az a sok extra-százalék szerintem.

Most abban egyeztem ki magammal, hogy a tél végéig adom nekik ezt és utána fokozatosan leállunk.

Ez nagyon fontos, mármint a fokozatosság, hgy ne lépjen fel elvonási tünet, illetve azért is, mert a múlt hónapban nem volt itthon egyből a következő üveg, amikor az egyik elfogyott és a középső lányomnak elment az étvágya egyik percről a másikra. 2 nap múlva amikor beszereztük a köv. üveget, és megkapta a "dózist" újra tök jól evett. Hát ez az egy negatívum van részemről. De ez még mindig jobban "tetszik" mint a tüdőgyógyászt látogatni 2-3 hónapon keresztül.

Ezzel kapcsolatban két könyv jut eszembe, ami jó, és nekem tetszett:

Duncan Shelley: Az elme gyilkosai (ez egy trilógia első része, sok jó nézőpont van benne arról, hogyan és miért működik így az orvostudomány, gyógyszeripar)

Goliszek, Andrew: A fekete hold folyói (ez az AIDS ellenszeréről szól, nem dokumnetumregény, hanem krimi, viszont majdnem dokumentum regény formájában ad képet arról, hogy számolják a profitot a gyógyszergyárak :( )

A C-vitamin körüli viták

A C-vitamin azóta óriási karriert futott be, csodás tulajdonságai derültek ki.

Legalább nyolc fontos enzimrendszer alkotóeleme a testi folyamatokban.

Ugyanakkor a C-vitamint körüllengi valami bizonytalanság. Az ember csak kapkodja

a fejét, ahogy a média napról-napra elfelejtve mit mondott tegnap, mindenféle

ellentmondásos hírekkel eteti az embereket. Egyik nap az a hír, hogy sok

C-vitamint kell enni, a másik nap az, hogy ettõl vesekövet lehet kapni.

Manapság skorbut csak kifejezett éhezés esetén fordulhat elõ, pl. anorexia

nervosában. Egy átlagos felnõtt szervezete 20mg/kg C-vitamint, vagyis egy 80

kilós ember 1600 mg C-vitamint tartalmaz. Ennek 2-3%-át veszítjük el naponta, és

ha a szervezet C-vitamin tartalma 300mg alá süllyed, akkor lép fel a skorbut.

Ebbõl könnyû kiszámolni, hogy a korabeli tengerészeknél a skorbut elsõ jelei 2

hónapi hajózás után léphettek fel. Csupán napi 6-10 mg C-vitamin bevitel már

elejét veszi a skorbut kialakulásának, ezért volt védõhatása annak a pár csepp

citromlének. Kérdés azonban, hogy a skorbut kivédése azonos-e az egészséges

táplálkozással? Nem a szakadék szélén táncolunk-e a minimális napi C-vitamin

bevitele?

A C-vitamin körül óriási viták bontakoztak ki, a hagyományos orvosi felfogás

ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy napi 60-80 mg bevitel bõven elégséges, míg

mások, pl. a kétszeres Nobel díjjal kitüntetett Linus Pauling, aki 93 éves

korában hunyt el, a többezer milligrammos napi C-vitamin bevitel híve volt. Az

által alapított Linus Pauling Intézet kutatásai azóta is további érveket

szolgáltatnak Linus felfogása mellett.

A gyógyszeripar nem érdekelt a szabadalomhoz nem kötött vitaminok

propagálásában, õk "gyógyítani akarnak". A gyógyítás viszont leginkább a

krónikus betegségekben üzlet. A vitaminok a betegségek megelõzésében fontosak, a

gyógyszerek a keletkezett betegségeket nem gyógyítják, csak kezelik. Lenkei

következtetése az, hogy a krónikus betegségek a modern ember

hiánytáplálkozásának a következményei. Szent-Györgyi azt nyilatkozta, hogy

"Több, mint hatvan éven keresztül tanulmányoztam az élõ rendszereket, és ez

meggyõzött arról, hogy testünk sokkal tökéletesebb, mint amit a betegségek

végtelen listája sugall. …A szervezet fogyatékosságai sokkal kevésbé a velünk

születet hibákból, mint inkább a szervezetünkkel szemben elkövetett

visszaéléseinkbõl ered."

Miközben százszámra bizonyítják vizsgálatok, hogy a nagy dózisban fogyasztott

C-vitamin egészségvédõ hatású, konzervatív orvosi körök folyamatosan próbálják

kikezdeni ezt a tényt. 2000-ben az Amerikai Szív Társaság konferenciáján nagy

szenzációt keltett James H. Dwyer és munkatársai bejelentése, hogy az 500 mg

C-vitamint szedõk körében fokozott infarktus kockázat figyelhetõ meg. A média

egybõl ráharapott, a C-vitamin pártiak megijedtek, a témában járatos szakértõk

pedig nyersen cáfolták Dwyert, mert a bejelentés minden addigi eredménynek

ellentmondott. Dwyer eztán elbujdokolt, mert eredménye szaklapban soha nem

látott napvilágot.

Na és akkor mennyi az annyi?

Ha az állatok C-vitamin fogyasztását, ill. önellátó termelését nézzük, akkor

emberre vetítve a szükségletünk 2-9 gramm naponta. Linus Pauling ajánlása is

ebbõl következett.

Ha mazsolázgatunk a szív és érrendszer egészsége és a C-vitamin bevitel közti

kapcsolatról szóló tudományos közleményekben, akkor számos vizsgálat azt

igazolja, hogy a nagy dózisban bevitt C-vitamin pozitív hatással van a szív és

érrendszeri mûködésekre, ill. az infarktusos halálozásra.

C-vitamin és a szív

1987-ban a III. C-vitamin konferencián elhangzott elõadás több vizsgálatot

idézett, amelyek bizonyítják, hogy a szervezet C-vitamin szintje és a szív és

érrendszeri halálozás közt fordított arányosság van. Ez magyarázza azt a

jelenséget is, hogy az északi országokban, ahol a friss zöldség és gyümölcs

kevésbé érhetõ el, kb. 2.5-szer gyakoribb az infarktusos halálozás, mint a déli

országokban.

Egy 2003-as vizsgálat szerint 2 gr C-vitamin jobb értágító hatású éroperációra

váró dohányzó és nem dohányzó betegek közt, mint az e célra használt diltiazem

(pl. Diltan) nevû gyógyszer.

Egy 2004-es vizsgálatban azt találták, hogy napi 1 gr C-vitamin bevitel

szignifikánsan csökkenti a vérnyomást fiatal embereknél. Ennek jelentõsége tehát

a megelõzésben van, hiszen a magas vérnyomás évtizedek alatt hatalmas pusztítást

végez a szervezetben.

Egy 1999-es tanulmány azt bizonyította, hogy napi 500 mg C-vitamin hosszú távú

fogyasztása a már kialakult szív és érrendszeri károsodásokat visszafordítja. A

hatás már 30 nap múlva jelentkezett!

Egy 2002-es vizsgálat bizonyította, hogy a vér magas C-vitamin tartalma védi az

érfalak izomzatát, vagyis megõrzi az erek rugalmasságát. A cikk adatait

átszámolva napi 2500 mg C-vitamin fogyasztása javasolt.

A C-vitamin védi tehát az erek falát, csökkenti a koleszterinszintet és a

különféle oxidációs károsodásokat. Rendszeres C-vitamin szedés jelentõsen

csökkentené a szív és érrendszeri betegségek kialakulását, véd az infarktustól,

a magasvérnyomástól és az agyvérzéstõl.

A C-vitamin orvosok által ajánlott minimális adagjának szedése éppen csak a

skorbuttól véd meg, s közben egész életünkben alattomos folyamatos C-vitamin

hiányban szenvedünk, ami olyan mintha belülrõl folyamatosan rozsdásodnánk. A

tökéletlenül végbement enzimatikus folyamatoknak soha nincsen látványos hatása,

a vitaminhiányból fakadóan a sok kis félig vagy töredékesen végbement biokémiai

folyamatok az évtizedek során úgy jelennek meg, mint a korral törvényszerûen

járó betegségek. Ezek azonban nem betegségek, hanem hiánybetegségek. A C-vitamin

vita erõsen hasonló a múltkor megénekelt só-mítoszhoz: az alacsony adagoláshoz

való görcsös ragaszkodás az akadémikus tudomány részérõl egy tudományosan nem

igazolható elv védelmezése, egyfajta prezstizsérdekbõl. Egészségrõl és hosszú

életrõl olyanoktól érdemes tanácsot elfogadni, akik egészségesek és hosszú

életet éltek. Az orvosaink ebben nem túl jók.

A C-vitamin-vita másik kedvenc csatamezeje a C-vitamin és a rák. Szándékosan nem

idézek olyan szakembereket, akiket a C-vitamin prófétáinak tartanak a rák

kezelésében, õk olykor 100 gr C-vitamint is adtak naponta infúzióban a

betegeknek és állítólag csodás gyógyulások történtek. Egy 2005-ös vizsgálat

szerint az alacsonyabb C-vitamint vérszintet mutató rákbetegek rövidebb túlélési

idõt mutattak. Mivel a prófétákat a tudományos közvélemény kiveti magából,

eredményeik nem jelennek meg tudományos lapokban és így ellenõrizhetõk. Ezért

maradjunk a hivatalos tudomány "renegát" szárnyánál, onnan is bõven meríthetünk

bizonyítékokat.

C-vitamin és rák

A C-vitamin fogyasztás komoly hatással van a különféle ráktípusok megelõzésében,

ill. a tumornövekedés lassításában. 1990 és 2000 között kb. nyolcvan vizsgálat

erõsítette meg, hogy a C-vitamin jelentõs hatással van a tumoros

megbetegedésekben. Az alábbiakban csak a halandók számára is érthetõ néhány

vizsgálatot idézem. A C-vitamin rákellenes hatása többek közt az un.

szabadgyökök megkötésében, a rákkeltõ anyagok semlegesítésében, az immunsejtek

aktivitásának fokozásában rejlik. A vérben cirkáló fehérvérsejtekben százszor

több C-vitamin van, mint egyéb szövetekben. Ez azt bizonyítja, hogy kellõ számú

jelenlétükhöz és aktivitásukhoz nagy mennyiségû C-vitaminra van szükségünk.

Egy 2004-ben publikált kutatás azt vizsgálta, vajon a gyermekkori leukémia és a

táplálkozás közt van-e kapcsolat. 328 leukémiás esetet elemezve eredményük

szerint azok a gyermekek védettebbek a leukémiával szemben, akik rendszeresen

fogyasztanak C-vitamin tartalmú gyümölcsöket.

Egy 1987-es tanulmány egy 20 éves követéses vizsgálatban szignifikáns védõhatást

talált a C-vitamint szedõknél a rákkal szemben; különösen állt ez a gyomorrákra.

Egy 1991-es tanulmány hasonló védõhatást talált. Egy 2005-ös vizsgálat szintén a

C-vitamin védõhatását mutatta ki a gyomorrákkal szemben. Egy Észak-Itáliai

vizsgálatban, 1994-ben a vastagbélrákkal szemben mutatták ki a C-vitamin

védõhatását. Egy másik 2005-ös vizsgálatban a C-vitamin egerekben erõsen gátolta

a vastagbél tumor növekedését. Egy 1986-os vizsgálatban a nagyobb C-vitamin

bevitel csökkentette a vastagbél és végbélrák kockázatát.

Egy 1987-es tanulmány méhnyak rákos nõknél szignifikánsan alacsonyabb C-vitamin

szintet állapított meg. Egy 1988-as vizsgálatban az emelkedett C-vitamin szint

60%-kal csökkentette a méhnyak rák kialakulását olyan nõknél, akiknél már kóros

elváltozások voltak kimutathatók. Egy 1991-es vizsgálat a C-vitamin védõhatását

mutatta ki méhnyak rákkal szemben.

Egy 1991-es vizsgálat a C vitamint védõhatásúnak találta tüdõrákkal szemben nem

dohányzó emberek közt. Jól tudjuk, hogy a dohányzás pusztítja a C-vitamint, így

aki nem tud lemondani errõl a halálos szenvedélyrõl, legalább szedjen sok

C-vitamint.

Egy 1981-89 közt lefolytatott követéses vizsgálatban 11 580, a vizsgálat

indulásakor még rákmentes személyt követtek, és akik nagyobb adag C vitamint

szedtek védettebbek voltak a hólyag és a vastagbél rákkal szemben.

1992-ben közöltek egy 11 000 fõt tíz éven át követõ vizsgálat eredményét.

Eszerint a sok C-vitamint fogyasztó férfiak közt a rákos halálozás 22%-kal, a

szív és érrendszeri halálozás 42%-kal volt alacsonyabb. Nõknél a rákos halálozás

14%-kal, a szív és érrendszeri halálozás 25%-kal csökkent. A látszólag

kedvezõtlenebb arány a nõknél fakadhat abból, hogy náluk alacsonyabb a

halálozás! Egy 1992-es kínai vizsgálatban a magas C-vitamin felvétel erõs

fordított arányban állt minden rákos megbetegedéssel.

A mellrák minden nõ rettegett betegsége. Egy 1990-es vizsgálat, amelyet a

kanadai Nemzeti rákintézet folytatott le, a sok C-vitamint fogyasztók körében

31%-kal kevesebb mellrák fordult elõ, mint a kevés C-vitamint fogyasztók

körében.

Sok-e a sok?

Ha valaki mégis azon aggódik, mi van, ha mégis a dokiknak van igazuk, és káros a

sok C-vitamin, akkor nekik szeretném idézni az alábbi összefoglalót:

Az 1987-es III. C-vitamin konferencián Jerry M. Rivers áttekintette azokat a

vizsgálatokat, melyek a nagy dózisban (4-10 g) fogyasztott C-vitamin esetleges

kockázatait vizsgálták. Az egyik szokásos érv szokott lenni, hogy a sok

C-vitamin fokozza a vesekõképzõést. A vizsgálatok ezt nem támasztják alá,

mindenesetre a szerzõ óvja a nagy dózisú C-vitamin fogyasztástól azokat, akiknek

visszatérõen vesekövük alakult már ki. A másik aggály szokott lenni, hogy a

fokozott C-vitamin fogyasztás fokozza a vas felhalmozódását a szervezetben, ami

azért volna káros, mert a vér magas vastartalma fokozza a vérrög képzõés

veszélyét. A vizsgálatok ezt sem támasztják alá. Egy újabb ellenérv szokott

lenni a magas dózisú C-vitamin fogyasztással szemben, hogy fokozza a húgysav

képzõést, ami arra hajlamos személyeknél pl. köszvényt okoz. A vizsgálatok ezt

sem támasztják alá. Korában megjelentek olyan közlemények is, hogy a sok

C-vitamin mutagén hatású, vagyis károsítja a sejtek genetikai állományát, ami

rákot okozhat. A szerzõ rámutat, hogy ezek a vizsgálatok lombikvizsgálatok

voltak, és ellentétesek azokkal a nagy népességen lefolytatott vizsgálatokkal,

melyek éppen ellenkezõleg, azt bizonyítják, hogy a C-vitamin védi a sejteket a

genetikai károsodásokkal szemben, következésképen csökkentik a rákos

megbetegedés kockázatát.

Megvallom õszintén, sok dolgot megértettem már a világon, de azt még nem

sikerült, miért van olyan erõs ellenkezés a konzervatív orvosi körökben a

C-vitamin, és cikksorozatunk többi vitaminjának fogyasztásával szemben. Steve

Hickey és Hilary Roberts farmakológus professzorok az egészségügyi kormányzat

összeesküvésérõl beszélnek "A nevetséges táplálkozási ajánlások" címû 2005-ös

könyvükben. Só ügyben már láttuk, hogy van ilyen. A dolog elemzése messzire

vezetne, itt elégedjünk meg annyival: egyeseknek nem az az üzlet, ha az emberek

egészségesek.

(Szendi Gábor cikkjébδl egy részlet)

hát, meglepve nem vagyok... inkább bosszantó a dolog, de nagyon :(

Az Al Gore: Kellemetlen igazságában vagy egy mondat, ami nagyon tetszik, és nagyon idevág: Könnyű nem megérteni valamit, ha fizetésed múlik azon, hogy ne értsd (nem tudom, hogy van pontosan a magyar változatban.)

Ez fordítva is igaz: ha a anyagi előnye származik a dokinak abból, hogy valamit előnyben részesít más dolgokkal szemben, és neki ebből hátránya nem származik, akkor elég egyértelmű, mi alapján fog cselekedni...

A gond a gyógyszergyárakkal, hogy ugyanolyan vadkapitalista módon működhetnek , mint sok más dolog, aminek nem szabadna, magyarul nincs felügyelet. Sajnos az ő szempontjukból érthető, hogy a profit az egyetlen, ami számít, és nyilván úgy fognak működni, hogy olyan termékeik legyenek, ami nekik a legjobban megéri. Ezzel nem is lenne baj, mert egy cégtől sem lehet elvárni, hogy jótékonysági intézményként működjenek, plusz a fejlesztéseket muszáj finanszírozni, ösztönözni. Felügyelet, nem győzöm hangsúlyozni. Ez érvényes a bankokra, egészségügyi cégekre, energiaellátókra, mindenre, amik ennyire alapvető szükségleteket látnak el.

Amúgy azt mondom, ha már vki mindenképpen lenkeit akar szedni, legalább kúraszerűen tegye, mert csak hozzászokik a szervezete.

Van egy kis különbség egy szekta és egy gyógyszeripari vállalat között. Vannak problémák a gyógyszeriparban, elég súlyosak, de ezek melléktermékei a kapitalizmusnak. A szcientológia viszont egy aljas parazita szervezet, ami életeket tesz tönkre, tevékenységükből rajtuk kívül másnak semmi haszna nem válik, ellenben egy gyógyszeripari vállalattal.

Én úgy hozom a döntéseimet, hogy megpróbálok a lehetőségekhez mérten a legtöbb információhoz jutni és aztán a saját következtetéseimet vonom le, úgy látom akkor Te is hasonlóan vagy ezzel. Emiatt még jobban furcsállom a véleményed.

Az országos tisztifőorvos közleménye

a Free Choice Kft. által forgalmazott étrend-kiegészítők

forgalmazásának megtiltásáról

Bíróságának ítélete

alapján tilos az alábbi termékek étrend-kiegészítőként történő forgalmazása a Magyar Köztársaság területén:

Forgalmazó: Free Choice Kft (1085 Budapest, József krt. 14.) A végrehajtásért felelős: Dr. Lenkei Gábor, a Free Choice Kft ügyvezetője és mindenkori jogutódj

A felsorolt készítmények forgalmazását igen magas vitamin, Coenzym Q 10 és flavonoid tartalmuk, ill. élelmiszer készítményben, étrend-kiegészítőben nem megengedett gyógynövény, növényi por és kivonat tartalmuk miatt tiltotta meg határozatban az ÁNTSZ. A Legfelsőbb Bíróság ezt a határozatot hagyta helyben ítéletében. Felhívom a figyelmüket, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet honlapján a [link] internetes címen megtalálhatók a nyilvántartásba vett étrend-kiegészítők. A notifikált étrend-kiegészítők közül a -val jelölt termékek esetében a benyújtott dokumentumok alapján nem merültek fel súlyos hibák az összetétellel és a jelöléssel kapcsolatban. Jelenleg a 2007-ben és 2008-ban nyilvántartásba vett termékeknél található meg a fenti jelölés. Budapest, 2008. június 11.

[link]

Olvastátok a könyvet?Tiszta összeesküvés -elmélet!

Ha igaza van nagy szarban vagyunk ,ha nem akkor nagy szemétség ilyet írni.....

Nem, nem érdekel. A mai világban már szinte minden üzleti céllal alakul. A Lenkei biztos nem önzetlenségből csinálja. De tartok tőle, hogy a gyógyszergyárakat sem ez vezérli. Ha azt néznéd, hogy egy adott terméknél "milyen ember találta ki és mi a motiváció", nem sok mindent vennél vennél meg. Egyébként miért kevésbé szavahihető ember Lenkei mint a gyógyszergyárak?

Az életben a döntéseimet tájékozódás után józan paraszti észre támaszkodva és érzelmi alapon hozom, ha már megkérdezted.