Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Lehet tenni valamit a szülés utáni depresszió elkerülésének érdekében? fórum

Lehet tenni valamit a szülés utáni depresszió elkerülésének érdekében? (tudásbázis kérdés)


1 2 3
2012. ápr. 27. 08:02
Sziasztok!Van még valaki a fórumon?Én 16 napja szültem,és engem is elkapott a baby blues,kezdek kikeveredni belőle,de jó lenne beszélgetni erről másokkal!
79. b3edc666c5 (válaszként erre: 78. - Soleil83)
2012. ápr. 13. 13:45
Sajnálom,ha tudnál kicsit többet aludni,már az is segítene kicsit.Szorítok!!!
2012. ápr. 11. 12:28
A 'nagylanyom' szuletese elott koltoztunk mi is uj varosba. Amugy is mozgalmas idoszak volt mogottem, mert 2008-ban kulfoldon kaptam munkat, itt ismerkedtem meg a ferjemmel, es hamar teherbe is estem, pedig korbban megallapitottak, hogy meddo vagyok. A szules elott 2 honappal, 2010-ben, uj varosba koltoztunk, nagyobb lakas kellett. Senkit nem ismertem itt, a csaladom, otthoni barataim 1300 km-re, anyosomek meg 5 oranyi autoutra tolunk, bar ot amugy sem hianyoltam igazan. Egyre jobban bezarkoztam, az is kihivas volt, hogy naponta kimenjunk setalni. A masodik terhessegem vetelessel vegzodott, lelkileg es fizikailag is nagyon fajdalmas volt. A harmadik terhessegem gyumolcse 3 hete erkezett kozenk, egy gyonyoru kislany szuletett. Most tudatosan keszultem mindenre, az utolso napig jogaztam, a munkat mar a 34.heten abbahagytam, sokat foglalkoztam a nagyobbal is, azt hittem, ezuttal felkeszultem, es nem lesz depresszios idoszak. Tevedtem. 3 hete szultem, megkuzdottem a szoptatasert is, de az kezd helyreallni. Megis sokat sirok. A nagylanyom borzaszto feltekeny, allandoan sir, ut, kiabal, es lathatoan ram haragszik. 5 evig tanultam pszichologiat es gyermeklelektant az egyetemen, es most ugy erzem, megis csodot mondtam. Azt hittem, ezuttal jobb lesz minden. Hiszen a ferjem nagyszeru ember, rengeteget segit, mar rutinosnak ereztem magam a babaapolasban, es megsem megy valami jol. A baba ejjel nem alszik, vagy maximum 2 orat. A hordozokendoben jol elvan, de en setalva nem tudok aludni... Kimerultem. Sokat sirok, es ugy erzem, csodot mondtam. Sehol egy barat, csak felszines kapcsolatok kollegakkal, ez nem sokat segit. Nem tudom, hogy fogok kimaszni belole :(
2012. jan. 30. 21:44

Nem tudom az én problémám is ide tartozik-e,de nekem egy év után jött ki.8 hónapos terhesen új helyre költöztünk,senkit nem ismertem.Ez az elejétől frusztrált,hogy nincs kihez szólnom,idegen a környezet.Minden nap egyformán monoton,mindig hulla fáradtan,pedig az édesanyám 2-3-szor is jött- jön néhány órára minden héten.A férjemre sajnos nem számíthatok,max.néha bevásárol.De nem beszélget velem,magánakvaló.Szóval kezdtem megőrülni a bezártságtól.Irigyeltem azokat,ahol családostul sétáltak lent,vagy több apuka is lement egyedül a gyerekkel,hogy az asszony tudjon kicsit pihenni,vagy a házimunkát ellátni.1 éves kora körül nagyon megkínlódtunk a rágófogakkal,s ha a gyerek aludt,akkor sem tudtam azonnal pihenni, csináltam a házimunkát.Így állandóan fáradtan sokat sírtam,s a férjemmel házisárkány voltam.

De már túlvagyok rajta,a tesóm segített,sokat beszélgettünk,azóta picurral többet kimozdulok ide-oda.Ha beszélgetni nem is tudok senkivel (ez hiányzik nagyon),de legalább érnek élmények,s a legfőbb,hogy ez a kisfiamnak is jó.

76. cac78ceb03 (válaszként erre: 30. - Rozália)
2012. jan. 30. 09:54

Sajnos, ez nem így működik :( Kiválóan el lehet látni 3 gyereket is depi mellett. Nem azt mondom, hogy folyton a sötét gondolatok járnak az ember fejében, tényleg kizökkent kis időre a napi rutin, de nem folyamatosan. Nekem pl. mindig akkor kezdődik elölről, mikor szoptatok.

És mindemellett NAGYON örülök a babámnak - és szeretgetem, és boldog vagyok tőle. De a rossz gondolatok folyton itt ólálkodnak körülöttem. Akinek nem volt még ilyenje, az örüljön! Ne is akarja megérteni, jobb, ha egyszerűen elfogadja, hogy van, akinek van, és baromi nehéz tenni ellene. Leküzdeni nem nagyon lehet, csak túlélésre játszani. Aztán, ha már nem dolgoznak úgy a hormonok, akkor elmúlik magától.

És, igen, való igaz, hogy a kialvatlanság és az egyedüllét sem segít - de az alap (nálam legalábbis) nem ez.

75. Emil zola-nana (válaszként erre: 30. - Rozália)
2012. jan. 29. 21:03
Mert nagyon fáradt az anyuka az első időszakban,nem sok pihenés van,és ha még segítsége sincs?ez persze senkinek nem jut az eszébe,csak a kritika....
74. cac78ceb03 (válaszként erre: 64. - Mariabadeaux)
2012. jan. 27. 08:57
És a baba mit szól ehhez? Én nem szívesen szoptatném antidepivel a csecsemőmet. Na, pesze, ha annyira brutális a dolog, akkor valóban még mindig jobb a gyógyszer. Az én gondolataim senkire nem ártalmasak, csak rám. Még legjobban az hasznélt, hogy betiltottam magamnak a gondolkodást. MIndent csinélok, csak gondolkodni ne kelljen. Mert totál felesleges. Az a rossz, hogy főleg szoptatás közben jön rám, és akkor, ugye elég nehéz a figyelemelterelés. Olvasok, tanulok közben, de egyre nehezebb megoldani. Remélem, hamarosan elmúlik a dolog, már fél éves lesz a kicsim.
73. cac78ceb03 (válaszként erre: 72. - 6ee0ffb012)
2012. jan. 27. 08:52

Kémia. Nem függ össze a gyerekkel - vagy, ha ingen, akkor csak azzal, hogy annyira édes, s annyira szereted, hogy összeszorul a gyomrod, ha arra gondolsz, hogy nem lesz mindig ilyen - sőt, nem lesz mindig. És hiába nem akarsz rá gondolni.

Amúgy én majnéziumot szedek most, az valamit segít. meg, ha nem zárkózik az ember magába. Társaságba megy, ilyenek. Ha teheti.

2011. okt. 22. 18:28
Soha nem értettem miért lesz vki depis szülés után...Mikor élete legboldogabb időszakában van... Nem bántás,csak tényleg nem értem.
2011. okt. 22. 12:43
szex...séta,séta...szex,és nem ártana néha beszélgetni is valakivel e két kellemes időtöltés alatt
70. b3edc666c5 (válaszként erre: 68. - E32d76b828)
2011. okt. 22. 11:29
Ja,és addig te vigyázol a gyerekre,vagy gyerekekre?Itt minden hozzászólóéra :)
69. b3edc666c5 (válaszként erre: 68. - E32d76b828)
2011. okt. 21. 13:11
:)Nem bírná a férjem :)))
2011. okt. 18. 19:34
folyamatos szex?próbáltad...cool...
2011. okt. 2. 22:40
Benéz ide még néha valaki?
66. lilit
2011. júl. 6. 23:16

Sziasztok!

Én is elég vacakul éltem meg ezt a két és fél évet, volt, hogy legszivesebben elindultam volna a gyerekkel együtt a Dunának... Nekem anyukám meghalt, az anyósom nem akar segíteni, mert úgy látja, hogy nem jól nevelem a Bambit (túl sokat szoptatom, és hasonló rémes vétségek:-S ),egy szomszéd van, aki átjön, de ő meg gyerektelen tanárnő, és bár az, hogy néha szóval tart, meg bíztat, meg foglalkozik a gyerekkel, és néha - hetente kb 1x- lemehetek a gyerektől egyedül a boltba, már az is sok segítség, de azért néha idegesítő, mert néha úgy gondolja, hogy mindent jobban tud.

Nagyon dühít, hogy az ember legalább 40 emberrel él együtt egy panelban, és rá se nyitják az ajtót. A park tele van kutyát sétáltatókkal, az egyedüli gyerekeseknek meg nem segít senki. A kutyások amúgy be is vallják, hogy nekik embergyerekhez már nincs türelmük.

Ez a 2.5 év nekem arra volt jó, hogy nagyon sok illúziómtól megszabaduljak, igaz sírva (pl. hogy "minden ember segít, ha van mellette egy bajbajutott"), és hogy rájöjjek, hogy lehet, hogy sok a szakmai és nem szakmai jótanács, de az a fontos, amit én jónak gondolok a gyerekemnek, és csak akkor leszek nyugodt, ha azt teszem vele, amit én jónak látok. És ez minden mással is így lesz. És legszivesebben társadalmi mozgalmat indítanék a kismamák támogatására, csak félek, hogy a túlbuzgó támogatók majd megadják a módját, hogy hogyan taszítsák még mélyebbre szegény annyákat a "segítségükkel". Mert annyi "okos" ember van... És bőven elég lenne, ha kitakarítanának, meg főznének, és ringatnák a gyereket egy órán át, had aludjon az anyuka, (kibírhatnának még akár többet is igazán), de nem, nekik csak a szájuk jár.....hát, addig tényleg marad a homeopátia, meg esetleg az orbáncfű tea, az depiellenes fito(növényi)öszrtogént tartalmaz. Szóval, ha esetleg nagyon kezd elmenni a tejed, akkor hagyd abba...:-)de nem hiszem, hogy ilyesmi történne. És ha dühös vagy -mert miért ne lennél - püfüld meg a kispárnát. Én a múltkor majdnem eltrötem a kezem, akkorát csaptam az asztalra. de elpárolgott a dühöm, és a gyerek életben maradt...

2010. szept. 28. 01:22
sziasztok!Szerintem nagyon komolyan kéne venni ezt a pszihozis állapotot.A barátnőm sajna 1 hete lett öngyilkos,és 3hónapos babáját hagyta maga után.Pedig volt kórházban meg minden,kapott gyógyszereket,de hiába.Hallucinált,meg minden ami evvel jár.:'(
2009. dec. 13. 21:30
nagyon jo antidepresszansok es hangulatjavitok vannak forgalomban. semmi ertelme szenvedi. aki depresszios szedjen gyogyszert es kesz. ha begolyozik nagyon akkor fekudjon be valahova ahol beallitjak neki a megfelelo gyogyszert orvosi ellenorzes alatt. ennyi
63. mariabadeaux (válaszként erre: 60. - 31bc25d879)
2009. dec. 13. 21:24
ez konkretan nem gyermekagyi depresszio, hanem gyermekagyi pszichozis es igen sulyos fajtaja ahogy leirta anyuci...gratulalok annak aki ebbol az allapotbol csak ugy "osszeszedi magat" es babatornara meg ringatora fog jarni..
2009. dec. 13. 21:20
Sajnos vannak olyan anyukák, akiknek teljesen felborul a hormonháztartásuk. Nem tudnak váratlanul szembe nézni az új helyzettel. Szeretet, törődés, fizikai-lelki kímélet, biztonság; mert évekig is elhúzódhat különben. SÜRGŐSEN!!Mielőbbi javulást a kiscsaládnak és a felnőtt hozzátartozóknak!
61. mariabadeaux (válaszként erre: 59. - C06c587f53)
2009. dec. 13. 21:20
bocs de ez a hozzaszolas mutatja mennyire nemt udsz semmit pszichiatriai megbetegedesekrol. aki ennyire sulyos allapotban van, mint ahogyan azt leirta a hozzaszolo azzal nem lehet megertetni azt se milyen napot irunk, nemhogy rabeszelni, hogy a gyermekenek szuksege van ra. nem direkt csinalja a szerencsetlen, tehat nem is tudatosan, igy nem lehet tudati szinten hatni ra.
2009. aug. 25. 19:01
A szülés utáni depresszió ismert pszichiátriai megbetegedés. A gyógyszeres therápia mellett foglalkozz sokat a gyerekkel, magaddal és a háztartással, ne hagyd el magad.
59. c06c587f53 (válaszként erre: 58. - Anyuci2009)
2009. aug. 25. 08:39

Szia!

Szerintem ami a barátnődnél van,nem a szülés utáni depresszió..

Nekem is volt,amikor a kisfiam 8 hónapos volt. De ugyanúgy gondoskodtam róla,csak a hangulatom volt borongós-vidám-szomorú-jó, felváltva. De eszembe sem jutott,hogy kiugorjak az ablakon. Szerintem most jó helyen van a pszichiátrián. De amint kiengedik légy ott mellette és támogasd! Remélem, hogy rendbejön! Meg kell értetni vele, hogy a kisbabájának szüksége van rá.

2009. aug. 25. 07:09
Sziasztok.A barátnőm egy hete szülte meg az első babáját,és teljesen megőrült,ha szabad így fogalmaznom.Nem látja el a picit,hozzá sem nyul,nem ismer meg senkit sem,azt sem tudja,hol van,és jelenleg a pszichiátrián kezelik,mert kis híján az ablakon is majdnem kiugrott a kórházban.Hogyan tudnék segíteni?Tanácsokat várok olyanoktól,akik átestek ilyenen.
57. arafat
2008. júl. 11. 15:35
foglalkozz sokat a gyermekeddel,és a pároddal.
56. supin
2008. jún. 17. 08:57
Persze! Járj babatornára, Ringatóra, Szóval legyél sokat emberek között.
2008. jún. 17. 08:46

nekem a homeoppátia vált be!

pulsatilla pratensis 15ch-t szedem.Napi 1x5 golyócska a nyelv alá. Elötte és utána fél óráig sem enni sem inni sem cigizni!!!!!

Ja és csak 530 ft!

2008. ápr. 30. 12:47

Üdv!

Egyenlőre annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy teljesen más a szülés utáni depresszió (amiben sajnos én is benne vagyok), és teljesen más mikor az ember más okból depis. Voltam abban a helyzetben is és valóban sokat segített, hogy 'látástól mikulásig' dolgoztam és elfoglaltam magam. De ez teljesen más. Próbálok túllenni ezen is, de nem megy-egyenlőre. Főleg, hogy azokat a dolgokat nem bírom csinálni amiket mindenki ír, hogy segítenek (a párom egész nap dolgozik, fáradtan hazaér nem az én lelki világomra a legkíváncsibb; anyósom, édesanyám és a barátnők is távol vannak tőlem, nincs kinek lepasszolni a babát egy órácskára, hogy magammal törődjek)

Mindegy... előbb-utóbb ezen is túl leszek és csak mosolygok majd az egészen :-)

2008. márc. 19. 17:56
Lehet, de a társad segítsége nagyon fontos
52. Fish (válaszként erre: 42. - Rozália)
2007. okt. 25. 17:44

nekem elni sdem volt idom annyira lefoglaltam magam harmas ikrekkel, sztem itt nem ebbol kell kiindulni, sztem sokan a megvaltozott helyzet miatt, felelosseg miatt is eshetnek panikba, depresszioba, mert egy baba erkezesekor is megvaltozik minden, es az uj elethelyte, hormonok nagymertekben befolyasoljak a helyzetet

en pl folyton azt kepzeltem hogy leesem veluk a lepcson, es szetreped a fejuk es bajuk lesz, gozom nincs pl nalam mi valtotta ki de voltak tavaly olyan hetenk hogy ugy ereztem meg egy hetet nem birok kia faradtsag es kialavatlansag miatt

51. Fish (válaszként erre: 28. - Melke)
2007. okt. 25. 17:29
Melke csak most olvastam a rpividet ileltve itt, szviesen irok barmirol ha kell :D
1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook