Küzdelem a rákkal, 28 éves, kétgyermekes Édesanyaként... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Küzdelem a rákkal, 28 éves, kétgyermekes Édesanyaként...
Sziasztok! Aki hasonló cipőben jár, mint a cikk írója, feltétlenül szedjen valamilyen étrend kiegészítőt!
De inkább leírom a történetemet: Édesanyám tüdőrákos volt, majd pár év múlva az agyában keletkezett áttét...hiába szedte a Culevitet és itta a Kaqun vizet...bízott nagyon az orvosokban és a gyógyulásában is...szeretett volna sokáig velünk maradni és leendőbeli unokáival. A halála óta mindig azt hangoztattam, hogy aki egyszer rákos lesz, az tuti, hogy nem éli túl...előbb-utóbb végez vele a kór! Pár hónappal ezelőtt megismerkedtem valakivel, akinek a férje 1998-ban(!) lett agydaganatos és egy bizonyos szernek köszönhetően, még ma is él!!!Összeszorul a szívem, ha arra gondolok, hogy, ha előbb ismerkedem meg vele az Anyukám még lehet, hogy most is élne...Rajta már nem segíthetek...De szeretnék segíteni azoknak, akiknek még lehet!!!
Egy hős vagy,semmi kétség....
Nagyon szép családod van,és le a kalappal a kitartásodért!Egészséget és boldogságot kivánok nektek!!!!!
Kedves Deskjet!
Most olvastam a cikket és nagyon meghatott!!!
Le a kapallal, őszintén gratulálok, hogy ezt így végig tudtad csinálni!!!
Sajnos ismeretségi körben több rákos eset is történt mostanában, ami egyik napról a másikra ledöntötte, majd el is vitte őket.
Szörnyű az ilyet átélni, de mindig jó olvasni, hogy a küzdelem végén valaki mégis győzhet a rákkal szemben :)
Nagyon örülök és gratulálok, gyönyörű a családod!!!!
Csak így tovább és nagyon nagyon sok egészséget kívánok Nektek!!!
"Erőt kértem az Úrtól, -
s ő nehézségeket adott,
melyeken megedződtem.
Bölcsességért imádkoztam, -
és problémákat adott,
melyeket megtanultam megoldani.
Előmenetelt óhajtottam, -
gondolkodó agyat és testi erőt kaptam,
hogy dolgozzam.
Bátorságot kértem, -
és Isten veszélyeket adott,
melyeket legyőztem.
Szeretetre vágytam, -
és kaptam az Úrtól bajba jutott embereket,
hogy segítsek rajtuk.
Kegyes jóindulata helyett
alkalmakat kaptam a jóra.
Semmit nem kaptam, amit kértem,
és mindent megkaptam, amire szükségem volt.
Meghallgatta imádságomat!"
Kívánok Nektek minden szépet és jót, mi a számotokra a legjobb!
Szeretettel: Titánia
Kedves Deskjet!
kívánok Neked sok kitartást még és nagyon jó egészséget, negatív leletek sokaságát.
Nekem tavaly diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot( 35 éves vagyok egy 5 éves kislánnyal), most minden leletem jó viszont várok egy kis méhnyakműtét szövettant a napokban.
Erősek vagyunk!
Szia, nagyon sajnálom, amin keresztül kellett mennetek, és ami még sajnos vár rátok. Csakis jókat kívánok..:-(
a rák sajnos nálunk is van, nekem az 5 éves kisfiam beteg, igaz most jól vagyunk, de átérzem, mit érzel...de harcolni kell, feladni nem lehet. Erősek vagytok..
rolvisa neked is szívből kívánom leked nzugalomra leljen :)
sajnos semmi nem pótol egy férjet és apukát :)
7 év után is nagyon hiányzik apukám és nagyon büszke vagyok anyukámra a hosszú évekig tartó gondozásáért :) Édesapám a karjaimban hunynt el ...
sokáig tartott neki talpra állni de most szociális munkás és idős emberek nehéz percein segít mert sokat számit ha valaki tartja az emberben a lelket :) sajnos ő is ilyen áron tanúlta meg...
Fő a pozitív gondolkodás és a szeretet :)
A gyógyulni akarás, az sokat segít. ne add fel, ne hagyd el magad.A lélekben, fejben sok minden eldől.
Ha az elején vagy sikerül.
Én mondom ezt, akinek a párja már fél éve elhunyt.De áttétei voltak és késői stádium.
Igaz 8 évet harcolt az első koponya műtéte akkor volt ,és jóindulatú.
Nem is hittük el, hogy ennyi év után jöhet a rosszindulatú, a tüdőből szóródik a koponyába.Ezt az első műtétnél még nem mondták, nem is tudták.
Mindent megpróbáltunk,jól viselte a kemót, sugarat, még csak hányingere sem volt,igaz kopasz lett, de az nem számított.(a haja , amit levágtam, az maradt nekem belőle) és nem sikerült.Az utolsó 4 hónap embertelen szenvedés,egy beteg ágyon , mozdulatlanul.Itthon ápoltuk a húgom segítségével.Méltó környezetben a saját otthonában hunyt el.
Nagyon nehéz feldolgozni, elfogadni meg nem is lehet.
Volt egy férjem, a halál megváltoztatta az egész életünket. Soha nem lesz olyan, mint régen.
TE harcolj, bizakodj, fiatal vagy és legyőzheted.Szorítok és imádkozom érted.
Az én barátnőm sajnos nem volt ilyen szerencsés,meghalt méhnyakrákban:(((20 évig voltunk barátnők,szörnyű volt így elveszíteni.Pedig együtt jártunk orvoshoz,máig sem értem,hogy miért csak akkor jött vissza a rákszürés eredménye pozitívra,amikor már nem lehetett rajta segíteni????Mert ahol a kemókat kapta kezelték,abban a kórházban azt mondták,ennek évek kellettek amíg eddig jutott,hogy nincs mit tenni.
Nekem is van aranyerem évek óta,nem vérzik de van.És a családban volt is vastag és végbél rákos is,sajnos nálunk gyakori a rák apai és anyai ágon is.
Köszönöm szépen.
Húúúú de finom sütiket láttam nálad:-))
Az előbb Patrek néven a fiam nevével írtam csak későn vettem észre.
Mégegyszer mindenkinek jó egészséget kívánok!!
Szia! Nagyon megrázó ez a történet ami Veled és sokakkal megtörtént.
A barátnőm 36 éves volt, amikor heves hasi görcsei voltak. Megállapították, hogy vastagbél daganata van. Megoperálták kivettek 8 cm-t, és a környező nyirokcsomókat, mert sajnos már abban is volt. Nagyon sok kemot kapott, aztán mikor már úgy érezte, hogy a teste nem bírja akkor abbahagyta. Eközben a férje a 3 gyerekkel Németországban volt, mert a betegség kialakulása előtt fél évvel költöztek ki! Érezte, hogy neki már több kemo nem kell!! Ez lassan 6 éve volt azóta éli világát, kézilabdázik és neveli a 3 gyerekét. Félig kihullott hajjal étterembe, kávézóba mentünk, a karján az erek feketék voltak és sohasem zavarta. Nyíltan felvállalta, hogy ilyen betegsége volt, és ez nagyon sokat segített neki. A régi barátnői cserben hagyták, maradtam én, aki viszonylag újkeleltű voltam. Ha rossz kedvű volt akkor elküldött a francba, de én visszamentem a kapu alatt. Azóta még szorosabb a barátságom vele és a férjével is. Rendszeresen jár kontrollra, minden egyes vizsgálatot végig izgulunk, de tudjuk, hogy meggyógyult. Bár azért a kis ördögöt nem felejtjük.
Volt egy mondásunk, míg beteg volt.
Éld a mai napot, mert holnapot senki sem tudja, hogy megéri-e. Ha rosszul is volt, de élt. Az egészséges ember sem tudhatja, hogy mi lesz holnap. Mindig a ma volt a fontos! Ez ma is így van!
Biztos vagyok benne, hogy Te is másként értékeled az életet a sok tragédia után. Szokták mondani ami nem pusztít el az megerősít!!
Feladatod van , a gyermekeid felnevelése. Jó egészséget kívánok hozzá!!!