Kutyát szeretnék.... (beszélgetős fórum)

Én a fordítottad vagyok :D

Én állatok nélkül nem tudom elképzelni az életem.

Napsi mindenhez (is) ért.

Hogy érdemben is hozzászóljak:

Én biztos nem vinnék haza kutyát (sem egyéb állatot), ha a férjem nem akarná.

Mindketten meglepődnénk, ha 25 év után bármelyikünk is azzal állna elő, hogy kutyát, macskát, stb. szeretne hazahozni. Úgy, hogy eddig még nem volt.

17 éves cicákat pláne ne terhelj kölyökkutyával.

Nálunk is a cicák kora az egyik erős érv a kutya ellen.

Köszönöm a hozzászólásokat. Megértem és értem amit írtok, pont ezért nem azt csináltam, hogy bejelentés és beszélgetés nélkül hazaállítottam egy kutyával. Ez csak úgy történik meg, ha ő is rábólint.

Igazából senki nem tudott mondani érveket, hogy esetleg mivel lehetne a másikat meggyőzni. Persze ezt nehéz is.

Én nem adom fel, továbbra is szeretnék kutyát.

Csatlakozom. Az egyik cicám már 1 napos alomnál nem találja a helyét, annyira keresi a tisztát ... Bármennyi kaját tennék eléjük, betolnák egyszerre - akkor is, ha utána kihányják -, úgyhogy ez sem működne nálunk.

A FI kérdésére reagálva: nem szítanám a feszültséget. Ha a férjed nem egyezik bele, akkor jobb, ha nem lesz kutya. Legalábbis én tuti nem hoztam volna a házhoz semmilyen állatot bármely családtag ellenkezése esetén. De talán én vagyok nyuszi. ;)

Tévedsz kedves! Nagyon aranyos és jól nevelt tacskónk volt, kertes házban, akkora kerttel, hogy ott nyugodtan kifutkározta magát. Hol a verebeket üldözte, hol a kóbor macskákat, kedve szerint... és nem horkolt, csak télen hanyatt vágta magát a díszpárnáján, és nyelvét kidugva az igazak álmát aludta...

Neked nincs fogalmad arról, mire van szüksége egy állatnak.

Az állat nem játékszer!! Felelősség! Nem lehet úgy kezelni őket (sem), hogy most akarom, mert kicsi és játékos, és nem foglalkozni azzal, hogy mi lesz esetleg később!

Én most egy darabig nem.

Majd talán idővel, egy picit.

Eléggé macskás lettem.

A FIC a stressz kiváltotta húgyúti betegség macskáknál.

A mi cicáink nem bírják az idegeneket, legyen akár családtag is, aki nem él velünk, szerintem ha innen elkerülnének máshova ahol szintén idegenek között lennének attól is kiborulnának.

Ezek tényleg olyanok mintha arrava pár napra hibernálódnának, hazaérünk és akkor jönnek elő ásítva, nyújtózkodva mint mikor csak bármelyik nap munkából/suliból érnénk haza.

Ha felvigyázó van velük akkor stresszesek ha hazaérünk, de az tény hogy akkor valóban hosszabb ideig nem is vagyunk itthon.

Biztos az is sokat jelent, hogy több cica van, bár különösebben nem haverkodnak csak élnek egymás mellett.

Nem tudom, hogy mi az a FIC.

Persze, biztos így van.

A mi cicánk az egyik felvigyázótól akadt ki egyszer.

Szegény 1 hétig 1,5 méter hosszú volt, felállt az összes szőre és szirénázott...

Mi is cicaszitterek voltunk ,mikor a barátaink elutaztak.

A macsekok már szinte második otthonunknak nézték a lakásunkat.

Amikor az egyik elpusztult,hiába nem volt az enyém,de megsirattam.A szívemhez nőtt,míg vigyáztunk rá.

Az én cicám FIC-es lett, mert 3 napig egyedül hagytuk. Azóta csakis valakinél hagyom, mert megviseli az egyedüllét.

Olyanok az állatok is, mint az emberek, egyik könnyebben, másik nehezebben viseli a változást az életében.

Ha a szomszéd ránézett naponta az sem volt neki jó, más lakást jobban elvisel, mint egyedüllétet. Igazi ölcica, mindig kézben szeretne lenni.

Nekünk is volt 17 évig.

Mi is otthon hagytuk 3-4 napra.

Mi is úgy csináltuk mint Timi, azaz több tálba száraz kaja, több tálba víz és több almostálca, valamint egy lavórba is hagytunk neki vizet.

Ha hosszabb időre hagytuk otthon, akkor ment hozzá valaki naponta, 2 naponta etetni, almozni.

Semmi baja nem volt sosem attól, hogy otthon volt néhány napot egyedül.

Nem, teljesen egyedül vannak az a 3-4 nap alatt. Ha hosszabb időre megyünk akkor szervezek szittert.

3-4 napot lazán kibírnak, matuzsálemi 18+ évet élnek nálunk a ciccek.

Alomtálca több van mint ahány macska, ahogy vízlelőhely is.

Mi egy !!napot voltunk távol.

Kedves szomszéd vigyázott rá ,de egy percig nem voltam nyugodt.

Túl féltő gazdi vagyok ,és sokat hibáztam,hibázok a nevelése alatt.Fejünkre nőtt.

Kedves FI az egész életed megváltozik,ha kutyád lesz.

Lemondás ,sok szeretettel amit az eb nyújt.

Nagyon meg kell gondolnod.

Tudom, van a családban egy szeparációs szorongásos kutya (is).

Cicákat is el kell látni, de 3-4 napra lazán itthon lehet őket hagyni felügyelet nélkül, kajás edények púpozva táppal, több nagy vizes tál, alomtálcák friss alommal feltöltve, szerintem észre se veszik hogy egyedül vannak itthon, hibernálódnak.

A hosszabb utazások után szokott szeretetroham és csimpaszkodás lenni, de lehet akkor is csak abból veszik észre a hiányunkat, hogy valaki akire bíztuk őket naponta felzavarja őket a legjobb álmukból és így érzékelik, hogy itt valami fura. De 4 napnál többre nem merném őket felügyelet nélkül magukra hagyni.

Hiába fáj még a létezés is ,annyira vacakul vagy .A kutyát el kell látni,mese nincs.

Akkor érdekes az egész ha az egész család sz@rul van.

( nyilván sétát ilyenkor el lehet hagyni.)

De pisi ,k@ki ,kis játszódás stb..,még ha beteg vagy akkor is.

Egy macska teljesen más .

Ja ,és a szeparációs szorongás is finom cucc.

"Ha a gyerkőc nem allergiás a kutyaszőrre, egy próbát megér a kiskutya."

Ne már, egy állat nem lehet próba. Ha pedig valamelyik családtag ellenkezik akkor "kifejezetten tilos" beszerezni egy kisállatot.

Arról nem beszélve, hogy egy kutya és a vele való törődés össze sem hasonlítható egy macskával.

A férjem is imádja a kutyákat, másnál.

Én mikor összeköltöztünk hoztam kutyát is, egy idős westiet. Őt elviselte, de mikor elpusztult a kutya nem lett másik és azóta is elzárkózik tőle. Egy macska sokkal, de sokkal egyszerűbb mint egy kutya, pláne egy kölyökkutya. Férjemnek ez nem kell, én meg tiszteletben tartom, plusz gondolok a macskáinkra is, ők sem rajonganának egy kutyáért.

Annyiban rosszabb mint egy gyerek, hogy ő ilyen marad, örökre rád lesz utalva és sajnos "ha minden jól megy" az út végén el is kell búcsúzni tőle 😕

Nálunk rengeteg állatka megfordult, már jó ideje nem "pótoljuk" a létszámot, mert a "vége" nagyon nehéz. Ma már csak 3 idős cicánk van.

Ha nem tudtok a férjeddel közös nevezőre jutni, akkor inkább hagyd.

A kutyának se jó, ha valaki a családból nem szereti.