Középiskolai felvételi (beszélgetés)

Nem, mi a pesti oldalon vagyunk. :)

Zuglói Herman.

(Áldásba ment tőlünk egy lány 3.-tól mert oda költöztek. Onnan ment hatosztályos Árpádba, de idén már nem ott kezdte a gimit.)

Ez durva, nagyon durva... Nem is tudtam.

Mikor egyes szülők, akik a kisebbik gyerekem osztálytársainak szülei, a jelenlegi tanítónénit támadják (aki minden szempontból nagyon-nagyon jó osztályfőnök), nem is tudják, hogy milyen is lehetne. Nincsenek nagyobb gyerekeik, és fogalmuk sincs, hogy tőle gyakorlatilag csak rosszabb osztályfőnököt kaphatnánk. Mérges vagyok, hogy piszlicsáré dolgok miatt reklamálnak meg hőzöngenek, mikor nem látják át a nagy egészet, nincs tapasztalatuk más tanítónénikkel...

Mi is megéltünk nagy viharokat a nagyobbik gyerek osztályfőnökével, aztán őt egy huszárvágással el is távolították, egy szülői másnapjától (hál'Istennek) másik osztályfőnököt kaptunk.

Most is olyan híre van, de szerintem nem az. Leginkább az nem bírja aki fel van mentve valamiből vagy egyéb tanulási nehézséggel kűzd. Vagy aki sikítófrászt kap 8 éven át heti öt matektól. 😁

Lehet, hogy én azért látom így mert gyerekeim oda járnak/jártak.

Teljesen megértelek titeket, hogy léptetek.

Egyébként nehéz eldönteni, hogy adott suliban mi mennyit ér.

Nekem a nagyobbik gyerekem azt mondta ált.sulijáról, hogy nem volt hajtós vagy nehéz. Kisebbik (lusta) gyerekem szerint versenyistálló és sokan ezt mondják akik más suliból jönnek át vagy akik csak hírből ismerik az intézményt.

A tiétek is szomorú történet. Ez Bp. ?

Kívánom, hogy gyereked találja meg önmagát a gimiben és legyen sok barátja!

Jó lesz tiszta lappal indulni.

Ez olyan szomorú, hogy vannak ilyen iskolák ahonnan szó szerint menekülni kell. Meg hogy senki nem ellenőrzi őket ténylegesen és nem is kérdezik, hogy miért mennek el.

Ez Budapest vagy agglomeráció?

Mikor elvittem az első gyereket, arra számítottam, megkérdezi a diri, miért. Bár az előttem lépők (voltak bőséggel) mondták, hogy tőlük semmit nem kérdezett, de amikor bementem kezemben a befogadó nyilatkozattal, gondoltam, hátha. Ehelyett bemenekült az irodájába. Hagyta, hogy az iskolatitkár intézze, amit kell.

A következő két gyereket egy súlyos eset után azonnali hatállyal menekítettem el egy december eleji csütörtök délelőtt. Az azért drasztikus lépés volt. A diri egy szót nem kérdezett. A jegyeiket sosem adták át. Isteni szerencse volt, hogy előző este a gyerekek felkészítő tanára figyelmeztetett, hogy mentsem le a Krétát. Így azt át tudtam adni az új sulinak, akik végül kézzel bepötyögték az összes jegyét mindkét gyereknek. Abban csak bízhattak, hogy nem magam kreáltam a jegyeket.

Egyetlen előny ebben is volt: a bántalmazott gyerekem, aki miatt azonnal kellett lépnünk, a váltás előtti félévben nagyon sokat hiányzott, folyton beteg lett, nyilván pszichés okok is benne voltak. A Kréta-mentésben a hiányzások nem látszottak, én meg nem tudtam a pontos óraszámot, így aztán 0 hiányzással indultunk újra decemberben. Minden rosszban, ugye...

Valamit valamiért...

Sajnos a korábbi iskolában a matek tanár nagyon gyenge volt és láttuk, hogy bajok lehetnek annak ellenére, hogy mindig "5"-st kapott úgy, hogy az osztály átlaga 3,5 körül mozgott. Elég erős iskolába vittük át, nagyon jól felzárkózott és már az elején az erősebb matek csoportba tették, helyt is tudott állni és csak pár pontot veszített a felvételin figyelmetlenség miatt. A régi osztályában a legjobb matek pontszám annyi volt kb. mint ebben az iskolában az átlag. Viszont a "barátkozást" megszenvedte és a tavalyi, illetve idei covid csak rátett erre. Remélem most a gimnáziumban újra magára és új barátokra lel :)

(csak azért írom, hogy felvételi / tantárgy elsajátítás szempontjából mindenképpen jó döntés volt, viszont érzelmileg nem biztos)

Enyém is azt mondta hogy nem ért a végére a mateknak és ezzel nem volt egyedül. A magyart befejezte de sok osztálytársa nem. Neki járt volna pluszidő, de nem kapott és ezzel nem volt egyedül. Engem nem izgat, úgyse számít sehová de a sulinak eszébe juthatott volna, nekik számít az eredmény. Már ha számít.

Hazahozta a kérdőívet is, mi kitöltöttük. Nem trollkodtuk szét, hadd kutassanak. ;)

"a diákok elmondták, a harmadik jelentkezés után biztosan nem teszik fel negyedszer is a kezüket, mert a tanár – s ez nyilván a gyengébb nyelvtudású gyerekre vonatkozik – minden hibájuknál megállítja őket és kijavítja. Ha azt kérdezi, hogy a magyarok hány százaléka tud egyáltalán beszélni idegen nyelven, akár hibákkal is, a válaszom az, hogy jó, ha tíz-tizenöt százalékunk meg mer szólalni. Idő előtt elveszik a kedvüket már attól is, hogy belekezdjenek.” "a legfontosabb maga a tanár személye."

"Egy német iskolával együtt készítettünk felmérést arról, hogy a pályán lévő pedagógusok [nyelvtanárok] hány százaléka nem alkalmas a mai kor szerinti oktatásra. Hasra ütésre én előzetesen ötven százalékot mondtam, de a vége nyolcvan lett. S tudja, mi volt a legdöbbenetesebb? Mivel a felmérést a diákok és a szülők mellett a tanárok bevonásával készítettük, ezért ők is válaszoltak, s ugyanilyen arányt mondtak. Nyolcvan százalékot!"

Jajj...:-((

[link]

Kedvenc általánusunk statisztikat szerető tanárnője megint előrukkolt egy csinos kimutatással, egybefésülte a központi eredményeket és az áltsuli vegzőseinek pontjait 2007-20-ig.

[link]

Ha szereted a statisztikai elemzéseket és a mófszertani útmutatókat vizslatni:

"6.3.3 Képességszintek

A képességponttal szoros kapcsolatban áll a képességszint fogalma, ami lényegében a képességskála rögzített osztópontok mentén való felosztását jelenti. A képességskálán meghúzott határvonalak segítségével meghatározható, hogy az egyes

határvonalakat elért tanulók milyen képességekkel rendelkeznek. Mind a szöveg-

értési képességük, mind a matematikai eszköztudásuk alapján hét képességszintbe

soroltuk be a diákokat.16

A határok kialakítását egyszer kellett csupán elvégezni, ezt követően minden

évben ugyanazt a beosztást alkalmazzuk. A közös skála bevezetése előtt még négy

szint plusz egy 1. szint alatti kategória volt mindkét mérési területen, amelyekhez

tartozó intervallumok évfolyamonként különböztek, 2010-ben viszont hét plusz

egy kategóriára (1-7. szint és 1. szint alatti) osztottuk fel a képességskálát, az összes

évfolyamra együttesen. Azóta ez a besorolás van érvényben.

A szintek kialakítása két lépésben történt. A feladatok nehézségének megállapítása

és a megoldáshoz szükséges műveletek meghatározása után a feladatok nehézségi

szintekre osztása következett. A feladatok követelményeit figyelembe véve a nehézségi paraméter segítségével határpontokat jelöltünk ki a nehézségskálán. Az

intervallumok azonos hosszúságúak, a két szélső kategória (1. szint alatt és 7. szint)

félig nyitott. A feladatokat így már egyértelműen be lehetett sorolni a szintek

valamelyikébe. Ezt követően egy-egy szint feladatainak megoldásához szükséges

műveleteket összesítve és általánosítva meghatároztuk az adott szint követelményrendszerét"

[link]

Szia,

én úgy tudom, hogy sávosan határozzák meg a szinteket, ezek egészen jól le vannak írva az egyéni eredményeknél, meg a grafikonok is jól érthetőek (ahol a gyerek az osztálytársaihoz, évfolyamtársaihoz van viszonyítva). A képességszint lehet érdekes és informatív (6. szint szerintem szuper már), és a százalékos megoldottság. Igazából a hatodikos és a nyolcadikos összehasonlítása nagyon izgalmas, hogy mit fejlődött, ügyesedett a gyerek két év alatt.