Középiskolai felvételi (beszélgetés)

Na, megkérdeztem: Scillerben nyolcadikban kezdték előröl a törit, most a rómaiak vannak terítéken.

Mellette meg az állampolgári ismeretek, ami kortárs "töri" is.

Bizony, mennyire igaza van!

Nagy kár, hogy mostanra se mozgástere, se erőforrása nincs az iskoláknak. Csak a feladatot kapják a nagyukba csőstül.

Hogy legyen egy kontraszt is a valóban tehetségfelismerő és gondozó iskola mellett is - ugyanabban a kerületben:

Mostani áltsulink nem csak autista gyerekekeket kell, hogy fogadjon - nulla gyógypedagógussal, 1 db fejlesztővel, 1 db pedasszisztenssel -, de kötelezően ide irányítják egy anyaotthon ÖSSZES tanulóját is. Traumatizált, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, akik beesnek tanév közben valamikor, elmennek valamikor, sokan nemcsak a tannyagban, hanem szociális képességekben is el vannak maradva. A jobbik eset, ha csöndben elulnek, a rosszabbik, ha be sem akrnak menni, kiabálnak, verekednek, szökni próbálnak. Érthető módon, hiszen cska úgy belecsöppentik őket egy idegen helyre, szoktatás zéró - tankötelesek, menni kell.

Eddig is 25% fölött volt a "papíros" gyerekek száma, őket sem tudta az iskola ellátni erőforrás híján.

De ez az ukáz, a tanke még csak nem is reagál az iskola kéréseire. A szülőknek viszont tudja mondani, hogy igenis ez meg az a fejlesztés jár a gyereknek, milyen dolog, hogy az iskola nem oldja meg.

Budapest, 2022.

Mi lehet másutt?

Nem láttam a súlyozást.

Laciban matek-angolon matek 0,9-cel, magyar 0,5-tel szorzódik, vitt pint max. 30, szóbeli nincs. Term.tudon magyar, matek szorzódik 0,5-tel, vitt pont 30, szóbeli 20 pont lehet.

(Ha a szegedi Radnótiba akarna menni gyerekem majdnem 70 pontja lenne a szóbeli nélkül. Úgy, hogy jó felvételit írt, de nem annyira jó tanuló.)

Biztos vagyok benne, hogy most is diszkriminatív lenne.

Míg azt nem tartják diszkriminatívnak, ha a jobb képességűnek nincs lehetősége gyorsabban haladni. :( És halálra unja az iskolát... :( és egyre motiválatlanabb lesz...

Ha felismernék a szülők, hogy homogénebb csoportban az ő gyerekének is nagyobb esélye van kiemelkedni, akkor lehet, hogy kisebb lenne a hőzöngés. Alsóban nem vagyok az összeeresztés ellen, ha közben a lemaradók külön foglalkozásokat kapnak. De ha negyedikre se sikerül szintre hozni, ott már lépni kellene. És a jobbak jogaira is odafigyelni.

Sok rosszat el tudok mondani a mi általánosunkra, de az egy, amit jól csinálnak, az a német nyelv oktatása. Remélem, nem züllesztik azt is le: amíg a mostani némettanárok jó része kitart, addig rendben lesznek a dolgok.

Szerintem ha nem anyanyelvi környezetben zajlik az idegennyelv oktatása, akkor elsődleges szempont az, hogy milyenek a gyerek anyanyelvi készségei. Kizárólag szülői ambíciók miatt nem szabad korai nyelvoktatásra kényszeríteni egy nem olyan készségű gyereket.

Nálunk a suli nemzetiségi iskolának számít, ami azt jelenti, hogy elsőtől heti 5 óra német van a németeseknek, majd negyediktől jön be második idegen nyelvnek az angol, heti 2 órában. harmadik végén lehet dönteni, hogy a németesek mindkét nyelvet akarják-e, vagy aki csak egyet, az leadhatja a németet (asszem az angolt nem lehet nem-választani, de ebben nem vagyok biztos, lehet, hogy csak soha senki nem akarta csak a németet tanulni).

Nincs németes és nemnémetes osztály, hanem mindegyik osztályban választhatod, hogy németesként kezdjen a gyereked, vagy ne kezdjen németet. Kifejezetten arra törekszenek, hogy ne legyen kiemelt osztály, hanem azonos arányban legyenek problémás gyereke, meg kiemelkedőek. Tanárok védelmében, hogy ne az legyen, hogy vmelyik osztálytól menekülnek.

Elsőben bárki lehet németes, de első közepén-végén némettanár jelzi, hogy kinek nem javasolja a németet. Ugyanígy jelzi később is, ha szerinte nem kellene erőltetni a németet (a heti 5 óra valóban lehet megterhelő annak, aki már az elején lemaradt). A nemnémeteseknek német helyett vagy semmi nincs, vagy korrepetálás. Jellemzően korrepetálás szokott kelleni.

Nekünk nagy szerencsénk volt az alsós némettanárral, a legjobbat megkapta a fiam. Az a nő egyszerűen fantasztikus. Szerintem a német nyelvet nehéz könnyen szerethetően tartani - ő képes rá. Humorosan, kiváló koncepcióval összeszedetten tanítja a gyerekeket. Aki hozzá jár alsóban, annak érdemes felsőben is folytatni. Amikor a lányom ment iskolába, én nem ofőt választottam neki, hanem azt mondtam, mindegy ki az ofője, de ez a tanárnő legyen a némettanára. Nagyon jó döntésnek bizonyult.

Felsőben is szerencsénk volt a némettanárral, ami azon is múlik, hogy a nagyon jó felsős tanárnő szereti ennek az alsósnak a csoportjait átvenni. Ilyen módon nálunk úgy alakul, hogy némettel rengetegen tudnak továbbtanulni.

Fiam osztálya hetedikre kiürült. 3 Schiller, 2 Óbudai, 1 Árpád, 1 Rákóczi, 1 Berzsenyi - az osztály harmada ment.

A németes csoport alakulása: elsőben kb 20% nemnémetes, negyedikre folyamatosan morzsolódnak le, felsőben kb 50% németes marad csak az osztályban. hetedikre pedig 3-4 fő. hetedikben úgy tudom, összevonják a maradék németest, úgy adnak ki egy csoportot. De az nagyon jellemző, hogy a szuper alsós alapozó "gyerekei" tanulnak némettel tovább.

Amúgy az ő számlájára írandó, hogy ezek a gyerekek imádják a németet, és az angolt nem igazán. Túl nagy a kontraszt egy átlagos angol és az ő németórái között.

Az előbb kérdeztem, de már látom, hogy 100 pontra számolnak, mint lányom budapesti gimijében (László). Radnótiban tavaly spec.matra 72,5 pont volt az utolsó (30. hely), mat.-fizre 87,8 (21. hely). Tavaly Lászlóban az emelt matek-angolon a 143. volt az utolsó befutó szerintem olyasmi pontokkal, mint Szegeden a mat.-fizes. László bio.-kémen 65. volt az utolsó, nem tudni hány ponttal. Régebben kb. 3 pont különbség volt a matek-angol javára.

Szóval Budapesten jóval többen versengenek. Csak a Radnóti szegedi topgimi, a László nem top, bár mi nagyon szeretjük.

Ha statisztikus lennék és sok időm lenne, biztos csinálnék ebből egy jó kis statisztikai elemzést. :)

Az abszolút jó, ha a szülő, jelen esetben te, pontosan és reálisan látod a képességeket és a szorgalmat. Valószínűleg nem te leszel az, aki majd ilyen-olyan fórumon vagy esetleg valahol spontán összefutva szidod az iskolát, hogy a gyerekeidnek semmi másra sincs ideje a tanuláson kívül, és minden nap este 10-ig tanulni kell. De hidd el, bőven vannak ilyenek, sőt, egészen biztosan találkoztál már te is ilyen sztorikkal. Általánosban a saját bőrünkön tapasztaltam: a régi általánosunkba sokan "menekültek" a mostaniból, még az ottani igazgatója is mondogatta, hogy jajj, az ő lányával is mit csináltak a mostani sulinkban, s hogy megbánta, hogy csak ötödikben vitte át. Én pedig most másfél éve döbbenten nézek magam elé, hogy én vajon moért nem menekítettem át a fiamat már másodikban a mostani sulijába, amikor kezdett kikristályosodni, hogy előzőben közel sem kaphat képességeinek megfelelő oktatást, ráadásul a korábbi pletykák elmesélőit is hozzáadva a sztorikhoz valahol éreztem, hogy sántít az egész.

S az tökéletesen igaz, hogy a képesség szorgalom nélkül nem sokat ér, de az is igaz, hogy a szorgalom önmagában nem pótolja a képességeket, illetve tényleg napi sok-sok óra könyv fölött görnyedés lesz a vége.

Elképesztő, hogy egy nemzetiségi suli még itt a határokon belül is mennyivel normálisabban tud működni.

Miért kell szándékosan egyre jobban el.ni a magyar NAT-ot, ez itt az érthetetlen.

Na megtaláltam. Jóska 61%, Api 45%.

De amúgy a 61 sem olyan szélsőségesen sok. Nálunk anno a Dózsában is kicsit több volt a lány, mindenféle nyek nélkül. Külsőbb kerületekben ez talán vmiért jellemzőbb gimiben.

Akkor is meglepő, hogy másfél évig "befejeznek".

Akár 56-os, akár 2. világháborús, akár rendszerváltós dolgok tényleg olyanok, hogy ne 17 évesen halljon róla először, pláne, hogy érdeklődése vszleg megvan. Szóval akárhogyan is: én ezeket hetedikre előrehoznám úgy, mint kortárs töri, és tök jó beszélgetések lehetnének, és bele lehetne menni egy csomó ok-okozati összefüggésbe, nézőpontok tárgyalásába.

Nekem saját tapasztalatom csak a hatos Schillerről van, ami persze nem teljesen mérvadó, mert kéttannyelvű. Ők azt csinálják hetedikben, hogy az ipari forradalo és 19. sz-i eseményeken keresztül megtanulják a töris szókincset németül. Nyolcadikban meg van egy állampolgári ismeretek tárgyuk, és ebben sok 20. századi dologról, folyamatokról beszélnek. Őszinte leszek, arról fogalmam sincs, hogy nyolcadikos törianyag mi náluk, mert nem avat be egyáltalán a tanulmányaiba, és most rettenetesen a 20-21. századi dolgokkal-folyamatokkal van elfoglalva, csak épp nem tudom, hogy töri, állampolgári ismeretek vagy saját érdeklődés kapcsán.