Kényszerházasságból kilépve... (beszélgetős fórum)
Lehetnél annyira bátor, hogy felteszed a kérdést címzetten, hiszen kiolvasható, hogy kinek is....
Majd az összes országban van konzulátus, rendőrség, humán segítő. S mint leírtad egyszer már eljöttél, de visszamentél...Szóval nem lett volna lehetőség eljönni? Magadnak mondasz ellent, de persze te vagy benne te tudod. Ha nem voltál bezárva 0-24-ben egy szobába lakattal, akkor meg lehetett volna oldani az elmúlt 4 évet, de persze te inkább visszamentél a rossz házasságba, kapcsolatba. Mikor meg nagy nehezen összejött a baba, akkor van tipli.
Csak olvasd vissza, amiket megosztottál és kiderül, hogy nem alaptalan. Annyiból informálódik mindenki, amit megosztanak vele.
Senkid nincsen, akkor sok sikert a baba felneveléséhez, persze ha egyáltalán megkapod. Lehet ezek után nem is a pasival van csak hiba.
Majd nyitsz még pár fórumot, ahogyan mások is mondták, hogy milyen kilátástalan minden, milyen nehéz, stb...
Sok sikert!
Köszönöm a segítséget/ tanácsokat DE kívűlről mindenki okos fordított esetben én is máshogy gondolnék egy-két dolgot...
Nem akarok mindent részletesen leírni de senki ne gondolja azt, hogy a négy év alatt én nem próbáltam elszökni. Mindíg mindenütt ott volt velem ha nem akkor is valamilyen formában szemmel tartott.
Elég sok helyen éltünk direkt olyan helyen ahol még a nyelvet sem értettem... Kitől kértem volna segítséget? A családom nem segített senkim sincs!
Nem vagyunk abban a helyzetben amiben a fórumnyitó! De...
Ha valakit verbálisan is akár, vagy testileg is néha bántalmaznak és azok után a pasival marad (nem fordul a hatósághoz, nem kér segítséget), akkor ott a legnagyobb hibás maga a szenvedő fél, akinek végül is jó a helyzet bántva ahogy van, sőt még csináltatok egy gyereket is, mert....25 évesen az majd megoldja a lelki problémát.
Mint korábban mondottam ez el van döntve, hogy mit és hogyan. Csak vannak esetek, hogy egy gyermeket mégsem az anyuka kap meg, mert a familiáris lehetőségek nem adottak. A későbbiekben a láthatást akkor is biztosítani kell! S ha már most hazudni kíván egy terhességet és azzal megvonja a biológiai apa beleszólását a dolgokba (hogy egyáltalán ő akarta e ezt a helyzetet, a babát), a bíróság előtt nem egy bónusz pont.
Több a megválaszolatlan kérdés, mint a válasz.
Spermadonort egyszerűbben is lehetett volna.
Én csak reálisan gondolkodom (szűz vagyok).
A csaj 25 éves.
Eddig egy elnyomó, belekenyszeritett kapcsolatban élt.
Most terhes (ki tudja hogy fogant)
Erre most úgy dönt, hogy megszüli.
Ez sztem ebben a helyzetben ez észszerűtlen döntés.
Nem tudom ő mennyire felnőtt, mennyire tud egyedül boldogulni az életben, de egy kisbaba nagyon nagy felelősség. Nem csak rózsaszín boldogság. Főleg a 100. át nem aludt éjszaka után.. :(
Most komolyan el kell magyarázni, miért? Hát jó..
Ha idézeteket használunk, a saját gondolatainkat mások szavaival fejezzül ki. Remélem, most már érthető.
Hogy a fenébe mondhatsz ilyen baromságot?
Akinek nehezen jön össze a gyerek, annál meg főleg rizikós. Még annak is, akinek könnyen jön össze lehet olyan szövődménye abortusz után, hogy az életben nem lehet soha babája.
Akik elváltak, sokan nagyon csúnyán, azok sem szeretik, legalábbis is az épelméjűek nem szeretik kevésbé a gyereküket, mert x volt az apja. A családban volt erőszakból született gyerek, és az anyja imádta a megszületett lányát.
Az, hogy neked ilyen a lelked, amilyen, ne vedd ezt mindenkire érvényesnek.
Jogod van neked is leírni a véleményed, ahogy teszem én is, de ne lovagolj már ezen állandóan!!!!
Mindenkinek más a preferencia rendszere, kinek egy baba, kinek egy pasi, kinek a családja és van akinek a kutyája a legfontosabb, na és van akinek önmaga.
Szerintem te a saját frusztrációdat próbálod kivetíteni másokra. Te érzed úgy, hogy akadályoz a gyerek abban, hogy "normális" párkapcsolatod legyen. Pedig millió példa van arra, hogy nők, akár több gyerekkel is párra találnak.
Kicsit nézz magadba, nálad biztos a gyerek az akadály? Nagyon sajállak és sajnálom főleg a gyerekedet, mert az biztos, hogy te koloncnak éled meg őt, csak azt kéne megérteni, hogy nem mindenki ilyen.
Értem mire gondolsz de valahogy inkább az van bennem, hogy ő az én gyerekem is és bár igaz nem szeretem az apját de ő megfogant és belőlem egy darabka...
Igaz ideális az lenne, hogy egy szerető boldog családba szülessen egy pici de visszacsinálni nem tudom ezt az egészet így a jelenlegi helyzetből próbálom kihozni a legjobbat.
De te szeretnél egy olyan gyereket, akinek ez az alak az apja?
Mert hidd el, hogy gyereked tényleg bármikor lehet, de életed csak 1 van. Azt nem a baba fogja megváltoztatni/megszépiteni.
Nem kétlem, hogy jó anya lennél,de nem gondolod hogy tartozol annyival saját magadnak, hogy éld az életet egy kicsit? És az biztos nem egy újszülött mellett fog megvalósulni.
Az elején az volt de akkor sem veréssel mással büntetett...
Sokszor kellett azt tennem amit ő akart igen...
Később változott és próbált normális férjem lenni de hiába volt kedves velem nekem mindíg itt lesz a fejemben, hogy nem én akartam hozzá menni...
Nagyon akart gyereket és attól félek így már nem akar elválni tőlem.
Ha jól értem az a kérdésed el mond e neki?
Nem tudom ebben a helyzetben mi lenne a jó döntés, de mint írták ha eltitkolod később kérhet apasági vizsgálatot és ott úgy is kiderülne.
Nehéz lesz egyedül de biztos kárpótol majd a kicsi és remélem rendeződik az életed.
Egyébként milyen ember a férjed? Agresszív? Mert akkor félő magához láncolna még jobban.
Sok tényező van amit nem írtam le ami miatt ennyi ideig élnem kellett vele.
Itt nem az a kérdés szeretném e a babát...
Félek nehéz lesz így a válás és attól is talán nem is gondolja komolyan, hogy elválunk és békén hagy.
A szüleim bár későn de rájöttek nem normális az amit tettek így elfogadták, hogy válni akarok.
Az erőszakba nem mennék inkább bele...
Megértem a kevés információ miatt ezeket szürted le de nem így van.
Nem fogok hazudni arról ki az apja mert mint írtam egyedül a gyerek az aki nem tehet semmiről nem fogom hazugságban felnevelni.
Tegnap feleslegesen írtam, hisz a történet el van döntve.Néhányan váltunk ettől simábban.
Neveltünk ettől optimálisabb körülmények között gyereket, hidd el nagyon nehéz lesz...nem részletesen hisz Vivo44 jól összeszedte az okokat. Te tudod...van aki szeret szenvedni.
Én csak egy véleményt, nem pro és kontra, mert a fórumindító kérdése hasztalan, hiszen már mindent eldöntött.
Egy gyermeket szülni attól 25 évesen, akitől undorodik, egy gyermeket szülni olyan családi környezetbe, ahol 4 évig semmilyen támogatást nem kapott. Egy olyan szülői közösségbe gyermeket, ahol a szülők erőltetik a kapcsolatot, ott egy közös baba érkezése csak nagyobb hangsúlyt feltet arra, hogy együtt maradjanak a szülők szemében. (még egy normális kapcsolat esetén is)
Az hogy 4 hetes a baba, az azt jelenti, hogy az elmúlt 6 hétben minimum semmi probléma nem volt. Nem hiszem hogy bárki is megerőszakolta volna. Ha pedig csak arra kellett a pasi, hogy csináljon gyereket, mert utána neki soha többé nem kell pasi több pszichés gondot vet fel, mint sem megoldást egy gyermek életében. Aki majd ha egyedül marad, akkor kutakodik, keresi az igazi apját és egy életre meggyűlölheti az édesanyját, mert addig mindenkinek hazudott. Vele maradni sem érdemes, mert kényszerkapcsolat. De azért egy kényszerházasság nem tart 4 évig, aminek a vége egy baba.....
erről ennyit!
Fórumindító pedig tegyen ahogy ő jónak látja. Sok sikert!
Na ezt a butaságot most felejtsd el!!!
Van még 50 szép éved, bármikor szembejöhet az aki hozzád való!
És azt is javaslom, hogy engedd majd, hogy megtaláljon a boldogság!
Elég nehéz volt hidd el...
Ebben az életben pedig már biztos nem lesz kapcsolatom senkivel.
Felfogod valahogy, hogy nem akarja elvetetni?
Össze lesznek egy életre kötve. Igen, ez már csak ilyen. Szerinted azt hiszi, hogy pár hónap múlva leadhatja a ruhatárban?
Engem nem bantasz meg. Ebben a szituban az első és legfontosabb, hogy a fórumnyitó el tudjon végre szakadni az előző életétől, férjestül, szülőstül. És ehhez baromira nem hiányzik egy baba.
De én nem jartatom a számat, ha nem érthető. Majd 2 év múlva szegény nyit egy újabb fórumot,hogy még mindig férjnél van, ráadásul a gyerek is megszületett és...hmmm...