Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)

"Nemcsak azért vagyunk manapság kimerültek, mert sokat robotolunk, hanem mert olyasmit csinálunk, amit nem szeretünk, és olyan légkörben élünk, amelyben nincs szeretet. Ha valamit szeretettel teszünk, észre sem vesszük, milyen teljesítményre vagyunk képesek. A szeretet mérhetetlenül sok energiát ad. Fáradhatatlanná teszi az embert, feltölti erővel."

(Müller Péter: Szeretetkönyv)

Bevezetés:

Ez a kereszt,ezek a gondjaim...

nem várom el, hogy megismerj

nem várom el,hogy megértsed őket

hogy miért csinálom az egészet,

és miért mondom el ezeket...

1:

változtam,ha azt mondták menj,én gyorsan távoztam

ha nem kellett volna,akkor is,de ezt már mondtam

többé nem szegülök ellen,mint a megfeszített Jézus

sem tett semmit,pedig tudta puszta akarata szétzúz

bármit,de nem számít, érzem végem elvesztem

és mégha nem is így van,de ezt hiszem,ez a keresztem

ezt viszem,el nem eresztem,rájöttem hogy ezt kerestem

akkor se adom fel,ha látom hogy lehetetlen

roppant súly mit vállaltam,most ez nyugszik a vállamon

de ez ajándék, túlnézek a puszta fájdalmon

leköpnek,megaláznak,de csak erőt adnak!

mert tudom visszajutok oda ahol a felhők vannak

mint az erdő a vadnak,kit ketrecbe zártak

sosem hajtom le fejem, ennek a világnak

bennem a hibákat felismertem,már mindent látok

mi valóban a gyűlölet,és mi csak színlelt átok

úgyhogy dobjátok rám nyugodtan,fogjátok rám, ezt is

ez a srác akkor is indul ha tudja jól hogy veszt is

a meccsen,enyém a hit,a tiétek örök szkepszis

titeket pont az küld le,ami engem felvisz

refrén:

ezek gondok,a keresztem,mit hátamon hordok

én választottam,nem kell segítség,mint egy szónok

mondom el a bánatom,nem várom el hogy megismerj,

nem várom el hogy megértsed,miért csinálom az egészet

ezek gondok,a keresztem,mit hátamon hordok

én választottam,nem kell segítség,mint egy szónok

mondom el a bánatom,nem várom el hogy megismerj,

nem várom el hogy megértsed,miért csinálom az egészet

2:

egykor tökéletes volt minden,talán már nem lesz soha

mára csak önsajnálat maradt meg még egy üres szoba

tele emlékekkel,de érzem eltévedtem,bolyongok

míg nem éltem át ezt,azt mondtam ezek bolondok

kik nem lépnek túl már,de ez másnak is fáj

épp ez a baj,elégszer mondtam,hogy még várj

de mire? nem tudom érdemes-e még szeretni másokat

ezt is egy barátom mondta,meg azt is hogy még változhat

a helyzet,az érzések,másban más értéket

keress,de vajon ez örökre így ért véget?

nem tudom,de azt igen,hogy nem akarok már bántani

senkit,főként nem a sötét mélybe rántani

ártani annak aki fontos,az idő pontos

de nem segít csak halványít,miért kellett pont most

konstatálnom,mintha rosszat álmodtam volna

hol találom meg azt mit keresek

ha azt sem tudom mi az,mint a gyertyán a viasz

úgy szilárdul meg minden,már az sem biztos,hogy mi igaz

refrén

3:

egyre több a féreg is, mind nyálkás csúszómászó

biztos lábbal taposok rajtuk,de még egy uccsó zárszó

ami illeti őket,mert sokat foglalkoztatott

aki szívná most a vérem,pedig holtan otthagyott

meghaltam,súlyos gondok szakadtak a nyakamba

téves úton haladva,maradtam itt csak magamra

számíthatok de rájöttem ez így jó

inkább 1-2 barát legyen,mint ezer álnok kígyó

tiltó mozdulatok,a hamisaknak piros lámpa

ami várja nálam őket,mert látom hogy csak álca

látszat ez,nem érdekel játszad csak a szerepet

úgyis meglátom hogy milyen vagy,és rajtad is jót nevetek

látszat ez,nem érdekel játszad csak a szerepet

úgyis meglátom hogy milyen vagy,és rajtad is jót nevetek

Riddler - Kereszt!

Nem az a mester, aki megtanít valamire, hanem aki megihleti a tanítványt, hogy legjobb tudását latba vetve fölfedezze azt, amit már addig is tudott.

(Paulo Coelho)

Nánnánnánáánnánánánnáánnááánnáá(…)éjj

Stop a gomb a liftben és megállok,

Akkor is szerválok, ha ütőm sincsen

Ez minden kincsem

Hangom a történet

A mesék, a példák, mind a táramban töltények.

Ki ivott a poharamból, ki evett a tányéromból

Mit gondolsz a tükörképről, vagy épp az árnyékodról?

Ez nem homokvár és nem is a gokarton

A zsiványok már dzsipben,régóta nem lóháton

A becsület lassan, csak egy bejegyzés a szótárból

Hogy lett ennyi ribanc istenem egyetlen bordából

Mennyi mindent láttam és mennyi mindent hittem,

És már tudom mi az igazság, hogy igazság nincsen

Én javítani akartam, de javítani nem lehet,

Mert ahányan ismernek,mind annyiszor eltemet

De azért mert ők ilyenek, te ne állj be a sorba

Van mikor választani kell, tartalom vagy a forma.

Refrén(2X):

Még mindig ott van a pad a lelkem a pad,

Amin üldögéltem, mert mindig akad

Egy apró remény a csillagok között

Hagytam és belém költözött

Az én fajtám az tudja, hogy az apró pénz is pénz

És én mondom , hogy bármi, amitől függsz az felemészt

Nézz rá a kölyökre, milyen édes hogyha álmos,

De pont mikorra ballag leszel áttétesen rákos

Az ember, az ember, az ember mindent leszar,

Az ember megteheti, és az ember olyan fukar

Hogy magától is sajnálja az igazság egy szeletét

Hogy valamit nem lehet na, hiába szeretnéd

Bár a legtöbb lánynak bőven elég a nyújorker(New Yorker)

És a legtöbb fiúnak bőven elég ha úgy jófej,

Hogy valakivel, még csak MSN-en beszél,

De már kinagyította ám több képen is a szemét

Az én szüleim harminc éve keltik reggel egymást

Tudnának ám mesélni az életről egy s mást

Te kiben bíznál úgy, hogy leéld vele az életed

És bár nem ismerlek, de én ilyen vagyok féltelek

Refrén(2X)

Még mindig ott van a pad a lelkem a pad,

Amin üldögéltem, mert mindig akad

Egy apró remény a csillagok között

Hagytam és belém költözött

Csak a most van és a múlt, a jövő messze távol

Bár Isten tényleg mindent tud erről a világról.

DE sokan azt gondolják, hogy nem tereli nyáját,

Valami Science fiction(szájönsz fiksön)szerű jövetelét várják

De ahogy a közmondás őrzi a fától az erdőt

Itt egyre inkább tompa vagy, minél inkább felnőtt.

Itt szégyellik a gyerekek, hogy játékkal a kézben

Itt az interneten vagy fenn, nem lenn a téren

Cigivel és csajokkal a tábortüzek helyett

Egy hullagyár az utca, a beton élve eltemet

De ha csak holnapig élnék, én akkor se tojnék be,

Rám mondtak sokmindent, mint a reklámok a fogkrémre

Mégis tele a váró, amin nem segít a pálinka

Kihúzzák a fogadat, közben az asszisztens ásítva

Kéri hogy a következő üljön be a székbe

Ha ezt nem fogadod el, na akkor tényleg tépj be

Refrén(2X)

Még mindig ott van a pad a lelkem a pad,

Amin üldögéltem, mert mindig akad

Egy apró remény a csillagok között

Hagytam és belém költözött

FankaDeli - A Pad

Reviczky Gyula - Ne Sirj

Ne sirj, ne sirj! Szelid szemedben

Nem nézhetem a könyeket.

Kaczagd ki ezt a gyáva népet,

Mely újjong bánatod felett.

Övé a szenny, övé a bűn is;

Te csak szeretsz, nem vétkezel.

A csillagok mind azt beszélik,

Hogy az uj Messiás közel.

Olvastam lelked bánatában;

Hisz annyiszor volt árulód

Kisirt szemed borult világa...

Oh, hadd legyek vigasztalód!

S viseld, nehéz bár, a keresztet

S ne hagyjon jó reményed el.

A csillagok mind azt beszélik,

Hogy az uj Messiás közel.

Emeld büszkén, magasra fődet

S mutasd vig arczodat nekik.

Kik szívedet kifosztogatták,

A büntetést is elveszik.

Lejön az istenember ujra

És megvált minket vérivel.

A csillagok mind az beszélik,

Hogy az uj Messiás közel.

Nem látod-e a láthatárnak

Alján a vészes felleget?...

Nem hallod távol ama zúgást?

Nem érzed a forgószelet?...

Szaladjon, a ki gyáva, majd ha

Az Ur haragja ünnepel!

A csillagok mind azt beszélik,

Hogy az uj Messiás közel.

Vihar lesz! A pokol megindul!

S az ördög sír: Ez ő! Ez ő!

De himnuszt zeng a zivatarral

Sok bánatos, sok szenvedő.

E büzhödt lég megtisztul és ránk

Uj nap süt... annyi már a jel,

Hogy a világot megjavitó

Uj Messiás, az Ur közel!

Gyűlöltem embert és világot

S e furcsa képű életet.

Sokáig vívtam ezt a harczot,

De látva annyi könnyes arczot

A gyűlöletnek vége lett.

Hisz' költő csak szeretni képes.

Barátja minden szenvedő.

A bánatos vigasztalója;

Dala bocsánat, béke szója:

Gyűlöljön a tömeg, nem ő!

Reviczky Gyula - Csevegések!

Petőfi Sándor - HALÁLVÁGY

Sírt nekem, sírt és koporsót,

Mélyen fekvőt föld alatt!

Hol nem élnek érzemények,

Hol nincs többé gondolat.

Oh fej, oh kebel, te kettős

Átok életem felett!

Mért kinozni lángcsapású

Ostorokkal engemet?

Mért a vágy e lázas agyban,

Szállni csillagok fölé?

Hogyha őt a sors haragja

Földön csúszni rendelé.

Vagy ha száll e vágyak szárnya,

Mért nincs rajta égi toll?

Mely vigyen, hol a magasban

Halhatatlanság honol;

És ha puszta nékem üdvben

E világ, mért a kebel,

Megteremtve, hogy lakóul

Örömet fogadjon el?

Vagy ha van szív, mely a kéjben

Föllobogva érzene,

Mért reám e jégtekintet?

Boldogságnak istene!

Sírt nekem, sírt és koporsót,

Mélyen fekvőt föld alatt,

Hol nem élnek érzemények,

Hol nincs többé gondolat...

"ott voltam, ahol lennem kellett, és azt tettem, amit tennem kellett."

-Kádár János-

------------------------------------------------

"Az öröm-kedvetlenség elvének további funkciója,

mégpedig egész biztosan a legfontosabb funkciója, csak akkor válik felismerhetővé, ha egy patologikus zavar láthatóvá teszi kiesésének következményeit. Az orvostudomány és a fiziológia történetében nagyon gyakori, hogy egy jól körül-

írt fiziológiai mechanizmus csak megbetegedése következtében vált ismertté."

Konrad Lorenz - A civilizált emberiség nyolc halálos bűne! (V. Az érzelmek Fagyhalála részben)

-------------------------------------------------

"A sors? - szakíttatám félbe. - A sors? De hiszen közös szokás: Saját hibáinkért a sorsot vádolni.

-Én méltán vádolom a sorsot - válaszolék, - mert minden hibámat jóvá tettem volna...

-Ön jóvá tette volna hibáját? - kérdé gyermekem nagyanyja kérkedő, keserű mosollyal.

-IGEN, jóvá tettem volna - feleltem."

-Petőfi Sándor - A Hóhér kötele (1845)-

Ralph Waldo Emerson

Ne arra menj,

amerre az ösvény vezet.

Helyette menj arra,

merre nincs út,

és hagyj magad mögött

egy ösvényt.

A komoly embernek kevés az ötlete. Az ötletes ember sohasem komoly.

(Paul Valéry)

Életünkben sokszor érnek megpróbáltatások bennünket, és mi nem kerülhetjük el őket. De ezeknek is van valamilyen értelmük. Csak akkor értjük meg, miért voltak, amikor már túljutottunk rajtuk.

Paulo Coelho

Mindig erőt, bátorságot és önbizalmat nyerünk, amikor szembe kell néznünk félelmeinkkel. Azt kell mondanunk magunknak: "Átéltem ezt a szörnyűséget. Most már elboldogulok bármivel, ami csak jöhet." Meg kell tudnunk tenni azt is, amiről azt hisszük, képtelenek vagyunk rá.

Eleanor Roosevelt

Az ember élete két részből áll. Az elsőben remélünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog életre.

(Széchenyi István)

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,

nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt

kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága

s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel

egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,

tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,

s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon

a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,

s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,

annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,

de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,

az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,

míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,

erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,

a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,

s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,

az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,

piros zászló kezében, körötte sok gyerek,

s a gyárak udvarában komondor hempereg;

és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,

a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,

s az iskolába menvén, a járda peremén,

hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,

ím itt e kő, de föntről e kő se látható,

nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,

s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,

de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,

és csecsszopók, akikben megnő az értelem,

világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,

míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,

s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

Radnóti Miklós - Nem Tudhatom!

Csöndes ember lesz belőlem,

De majd csak a temetőben.

Mit e lázas szív sosem tett:

Lent a sírba' megpihenhet.

Földi üdve, kínja, vágya

Válik örök éjszakára.

Ott porlad majd öntudatlan',

S nem lesz többé nyughatatlan.

Nem is félek a haláltul;

S ha e fáradt szem bezárul,

Ajkam körül, azt hiszem,

Ott lebeg majd szeliden.

Se rózsák közt, puha párnán,

Sem az inség szalmaágyán

Megpihenni nem tudott;

Csak halála volt nyugodt.

Reviczky Gyula - Csöndes ember lesz belőlem

"Keresd az életben mindig a szépet! Ragadd meg azt is, amit más észre sem vesz! S ha cudar is sokszor az élet, Mindig találni benne kedveset, szépet!"

Goethe

"Talán a szerelem egy döntés, az, hogy adunk egy esélyt valakinek, és nem rágódunk azon, hogy ad-e valamit cserébe, vagy bántani fog-e, vagy ő-e az igazi. Talán a szerelem nem csupán megesik velünk, talán a szerelmet is választani kell."

Szerelem és egyéb katasztrófák c. film

Ha ez Hollywood volna Én lennék némabob,

De ez itt Kecskemét, úgy hogy Jay vagyok,

Amíg a dobozban egyetlen gyufácska,

Üres a kanna, a maszkom a kukába,

Messze a házaktól lép el a lábam,

Itt van mit üzenek, itt a szikrában,

A lángokon át az igazság támad,

Kacsintok rátok és ejtem a szálat,

Sárga hullámból Óceán éled,

Ilyen a világ mitől álmodnál szépet,

Kitől várnád kegyelmet míg Én csak nézem,

Ahogy a város elég,

Én csak nézem,

Ahogy porlad a bűn,

Éjjel mindig meg nyugszom kint a tetőn,

A tejúton át ér a galaxis el,

Hív a mély de nekem még maradni kell.

Refr.:

Mert fél, mindenki fél,

A lángokat merre fújja a szél,

El, mert ég minden elég,

Nekünk nem volt semmi elég.

Mert fél, mindenki fél,

A lángokat merre fújja a szél,

El, mert ég minden elég,

Nekünk nem volt semmi elég.

Ez nem fanatikus nem is függő,

Itt nem csillan a felniben küllő,

Itt a kapucni marad nem dollárok,

A tüzem égni fog hiába oltjátok,

Szürke hamu száll, szürke utcákra,

Szürke agyakba be van dumálva,

Hogy csak enni és inni kell,

Csapat szellem kéne de nincs kivel,

Hallom a szirénát, zuhan a bomba,

Hogy lennék tolvaj ha el vagyok lopva,

Az éj suhan el velem utól nem éred,

Még látom a fekete repülőgépet,

Apró szilánknak látszik az űrből,

A föld ahogy elmúlik lassan a füsttől,

Már nem látom a kocsmát se rendesen,

A kiskörút és Én: csak szerelmesen.

Refr.:

Mert fél, mindenki fél,

A lángokat merre fújja a szél,

El, mert ég minden elég,

Nekünk nem volt semmi elég.

Mert fél, mindenki fél,

A lángokat merre fújja a szél,

El, mert ég minden elég,

Nekünk nem volt semmi elég.

F-A-N-K-A 25 éves lett,

Közben a makettek, teljesen szétestek,

A lányok elhíztak a fiuk elváltak,

Nem mentem sehova, Én itt megvárlak,

Negyednyi évszázad, beérett fürtjei,

Tépd ki nyugodtan, Feri majd ülteti,

Ezernyi erdő, zölddel a nyomomban,

De jön a sors aztán késsel a torokra,

Fröcsög a vér de nem habzik a szám,

Társaság kell, hogy tudd mi a magány,

A valóság az ami mindennél keményebb,

Fura ha pont, Vili néz téged verébnek,

Én csak mesélek, azt is csak halkan,

Ha érdekel olvass a számról a zajban,

Ha érdekel figyelj, ne csak ítélkezz,

Ha kapnék egy aprót, Én adnék a tiédhez.

Refr.:

Mert fél, mindenki fél,

A lángokat merre fújja a szél,

El, mert ég minden elég,

Nekünk nem volt semmi elég.

Mert fél, mindenki fél,

A lángokat merre fújja a szél,

El, mert ég minden elég,

Nekünk nem volt semmi elég.

FankaDeli - FÉl

Az optimizmus és a realitásérzék kéz a kézben járnak_ők a problémamegoldó ikrek. A legrosszabb párosítás a pesszimizmus és a cinizmus.

Sose nézz le mert feletted is állnak.

"A hiba mindig ugyanannál van, arany csibéim: Aki olyan gyenge, hogy mást hibáztasson!"

"Mielőtt másoknak szólnál az igazságról, győződj meg róla hogy magad ismered-e."

"Akinek nincs határozott jelleme, módszerrel pótolja."

"Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat."

A hozzáállás az a kapcsoló, amely minden mást elindít.

Nem az számít, hogy mekkorát ütsz, hanem az, hogy mennyi ütést állsz ki, amikor talpon kell maradni, hogy mennyit bírsz, amikor folytatni kell.

"...Vannak akik megijednek attól, hogy másként is élhetnének. És attól, hogy a világ mégsem annyira... szar. Vannak akik úgy hozzászoknak a dolgokhoz - még a rossz dolgokhoz is - hogy nem mernek változtatni. Az ilyen emberek feladják. És ha ők feladják, mindenki veszít!"

Porhó kavardul

Porhó kavardul, szél sodorja,

száguld a pusztán idegen trojka.

Más ifjúsága röpül a szánon.

Hát az enyémet merre találom?

Fölkapta szellő, hajtotta orkán -

épp így repült el, száguldó trojkán.

Szergej Jeszenyin

(Rab Zsuzsa fordítása)

slota úr! (huh!)

Először gondoltam, hogy bedobok neked egy nemzetközi jelet

Mert Feri nem költő, csak utca gyerek

De aztán rájöttem van itt még valami amitől jobban ki leszel lehet. . .

Én maradtam itt meg még maradok egy darabig

Tudod mi voltunk akik Bécsnek a falait

Keresztény korszak jólvan legyen keresztény

Bár a szittyák könyörtelenül lefejezték

Ezért hozzátok képest az én szívem pogány

Mert vágom, hogy mit rejt a templom és a kormány

Az Istenem azt súgja, hogy a szívem kövessem

Mert igazából nem hagynék egyetlen követ sem

Mindet felkaparom és amíg csontom nem roppan

De itt van ám a türelem itt a birtokomban

Kivárom azt a szép napot kivárom azt az estét

Mikor megfogom a dárdát és kitépem a lelkét

Minden dalomnak ami arról szólt még

Hogy a hóhér sorsához ne keressünk hóhért

Mert most én magam leszek ki felveszem a csukját

Jéghideg vérem tegnap szíven szúrták

[refrén]

Én a helyedben elkezdenék imádkozni Istenhez

Hogy vajon mit tervez

Én a helyedben elkezdenék imádkozni Istenhez

Hogy itt mi minden lesz

Én a helyedben futnék mert messze az árnyék

Ha te ürge lennél én sólyomként szállnék

Én a helyedben hagynám az oroszlánkölyköt

Mert a ketrec hátul rozsdás és törött

Ez nem csak neked szól hanem mindenkinek

Aki azt a szót hogy magyar nem tiszteli meg

Itt a saját tévéd na meg a saját újságod

Viszi saját otthonodba a hazugságot

Magyarul beszélő de magyarokat gyűlölő

Mögöttem egy ügynök előttem egy ügynöknő

Itt semmi nem változott nagyapám óta

Ugyanannyi szelet csak egyre kisebb torta

Amíg alattuk a márvány cipőm betonon fekszik

Ez az megcsinálták naplopók és lezbik

Amíg nézed a sód na és a sorozatod

Én majd az utcán kapom fejbe a sorozatot

Rám a gumibot vár nem az aranyzsiráf

Mert FankaDeli Feri csak egy magyar zsivány

Egy magyar betyár érted magyar vagyok

Hogy mit jelent ez na azon agyaljatok

[refrén]

Kedves uraim!

Hat millióval kevesebb személyigazolványt volt szerencséjük kiosztani. . .

Így mit ér az enyém? Mit kezdjek vele?

FankaDeli - November 1

Egyszer vége lesz annak, hogy árulod földeink,

A világ megérti, miért hulltak könnyeink,

Apáink véréből ébred és végre,

Igazságot hozunk a földre, az égre.

Amiről beszélek, úgy hívják, magyar szó,

Mert nem mindegy, hogy mikulás, vagy pedig télapó.

Apró kis különbség, elég, hogy megosszon,

Ahogy vályogból házakat, cellákat betonból.

Remélem érted már és nem csak érzed még,

Ő maga az áldozat, pedig ő aki félreért.

A fél ország alva jár, ha ébredsz te is láthatod,

A plázák tele hússal, ruhában járó állatok.

Mindenki sejti mi folyik, de akárcsak a párunk,

Magunk is átverjük, közben titokban eljárunk.

Ki a családhoz se őszinte, mit akar Istentől?,

Próbáld ki.. ne hazudj.. ne holnaptól.. innentől!

Amit régen elmeséltem, mind megtörtént az utcán

Amit most mesélek az meg abszurdisztán.

Minden egyes nappal hülyét csinálnak belőlem,

Mer kuss van a gyereknek, csakhogy én már felnőttem.

Az NBH majd elvisz, de akkor is kimondom,

Tudom élvezed kufár, de a játékod elrontom.

Annyi magyar ébred, ahányba belerúgtál,

És ha csak fele annyi hittel, amennyi bennem bujkál...

Akkor vége lesz annak, hogy árulod földeink,

A világ megérti, miért hulltak könnyeink,

Apáink véréből ébred és végre,

Igazságot hozunk a földre, az égre.

Vége lesz annak, hogy árulod földeink,

A világ megérti, miért hulltak könnyeink,

Apáink véréből ébred és végre,

Igazságot hozunk a földre, az égre.

Pár ezer éve úgy hívtak, magyar a tudás népe,

2009-ben nézd meg, mi megy a tévébe.

Vágó Istvántól egészen Gálvölgyi Jánosig,

A sötétség vára hamarosan ránk omlik.

Ki farkast kiállt minden nap mégse nevettek,

9 millió tompa fej, mindent bevettek.

6 milliót elhagytunk, szemen köptük őket,

Mégis a határon túl látok igaz magyar szülőket.

Mikor a kenyér fele oda, te a másik felét véded,

Ebből látszik testvér, hogy az egészet nem érted.

A felét is majd felezik, fogd fel ez a logika,

És ezt beadja a tévébe valami aranyos pofika.

Én is későn, de rájöttem már elvették, mit lehet,

A tudást, a hitet, és a becsületet.

Ahogy Petőfi is átírta, Rajta Magyar helyett Talpra,

Hegyezd a füled, hallod? Téged hív a haza.

Én még gyereket szeretnék, én még feleséget,

Úgyhogy a tükörbe nézz bele, ne a fizetésed.

Istenemre, kiüldözöm a sok kufárt a templomból,

Istenemtől félek, rólunk vajon mit gondol?

56-ban szerinted hányan fogtak fegyvert?

És egy sehonnai hatalom, éppen, hogy csak elvert.

De nem hibázunk többet, meglátja a világ,

Isten tetteket vár, már hallott elég imát.

FankaDeli hívnak, de mit számít a nevem?

Nyújtsd a jobbod magyar, és itt van a tenyerem!

Ha Isten velünk van, hát ki lehet ellenünk?

És ha kiüldözzük szívünkből minden rossz szellemünk...

Akkor vége lesz annak, hogy árulod földeink,

A világ megérti, miért hulltak könnyeink,

Apáink véréből ébred és végre,

Igazságot hozunk a földre, az égre.

Vége lesz annak, hogy árulod földeink,

A világ megérti, miért hulltak könnyeink,

Apáink véréből ébred és végre,

Igazságot hozunk a földre, az égre.

Vége lesz annak, hogy árulod földeink,

A világ megérti, miért hulltak könnyeink,

Apáink véréből ébred és végre,

Igazságot hozunk a földre, az égre.

Vége lesz annak, hogy árulod földeink,

A világ megérti, miért hulltak könnyeink,

Apáink véréből ébred és végre,

Igazságot hozunk a földre, az égre.

FANKADELI - APÁINK VÉRÉBŐL

Rotyog a fazék, az ördög tervét főzi,

De egy szép nap nem küzdünk, hanem le fogunk győzni!

Csak állok és nem hiszem, amit látok,

Hogy a kevlár felett ott a kokárdátok.

Magyar rendőr kivel vagy, melyik Ferivel?

A hitetlen kufárral, vagy egy hittel telivel.

Igen én voltam ott, szemben pár méterre,

Hogy lenne magyar, ki szomjúhoz a véremre.

Kutyával, tonfával, vízágyú made in telaviv,

De magyarnak lenni minden, csak nem relatív.

Hiába mondja bárki, hogy csak a munkád végzed,

Hagyjuk már komolyan, neked ebből van pénzed?

Ebből lesz az asztalon a magyar kenyérből,

Hallottál már valaha becsületről, erényről?

Hidd el, mindenki elszámol, azzal mit tesz,

És a te gyermeked is, csak rabszolga lesz...

Egy szép napon, mint a köd, a parancs elillan,

És több ezer rendőr rájön, hogy velünk van.

Itt a gyermek rabszolga, az idős csak teher,

Ha pénzben van árad, az nekik megfelel.

Egy szép napon, mint a köd, a parancs elillan,

És több ezer rendőr rájön, hogy velünk van.

Itt a gyermek rabszolga, az idős csak teher,

Ha pénzben van árad, az nekik megfelel.

Ha farkasszemet nézünk, hát szeretet láthatsz,

Tudom, te is sejted, a főkapitány átbasz.

Hol száz magyar ember reménykedve összenéz,

2009-ben a mi nevünk csak csőcselék.

Repül a gumilövedék és a szemem világa,

Hiába apám intelme, hiába anyám imája.

Elsötétül, mint országom, mint az elmék,

Hol Isten útja helyett, csak eladnék meg vennék.

Kőházy Ferenc lett a becsületes nevem,

Más nem tolja helyettem, így én tolom szekerem.

Betelt a pohár, oroszlán váltja kiscicát,

Milyen család sarja, ki rúgja Morvai Krisztinát.

Hiába egy tonna rím, hiába sok jó gondolat,

A plusz üdítőt kéred, meg a kártyádra a pontokat.

A gyereknek hepimél, a feleségnek szenny lap,

Előttem van kordon, de a ketrecben te vagy...

Egy szép napon, mint a köd, a parancs elillan,

És több ezer rendőr rájön, hogy velünk van.

Itt a gyermek rabszolga, az idős csak teher,

Ha pénzben van árad, az nekik megfelel.

Egy szép napon, mint a köd, a parancs elillan,

És több ezer rendőr rájön, hogy velünk van.

Itt a gyermek rabszolga, az idős csak teher,

Ha pénzben van árad, az nekik megfelel.

Hagyjuk a kamu a szöveget, minden rendőr tudja,

Ki az igazi tolvaj, és ki az ki gyilkolja.

A magyar ember bizony az egyetlen áldozat,

Kérdezd, azt ki látott aktákat és számokat.

Majd humorherold hajós úgyis félremagyarázza,

Hát elmész te a jó tarka .. édesanyádba

Szeretném már látni, hogy a házadba vendégül,

Olyanokat hívsz, kik lincselést hagytak emlékül.

Van mit nem ért az agy, sem pedig a lélek,

Hogy minél több a rendőr, annál jobban félek.

Félem csakis a jövőt, nem a testi épségem,

Hiszen ide születtem, hát alaposan szétnézem.

Nemrég a Teve utcán még aláírásom kérték,

Ez a dal is eljut oda és bárcsak megértenék.

Istenen kérem segíts, add, hogy lássák végre,

Hogy Magyar által ne folyjon mégtöbb Magyar vére.

Egy szép napon, mint a köd, a parancs elillan,

És több ezer rendőr rájön, hogy velünk van.

Itt a gyermek rabszolga, az idős csak teher,

Ha pénzben van árad, az nekik megfelel.

Egy szép napon, mint a köd, a parancs elillan,

És több ezer rendőr rájön, hogy velünk van.

Itt a gyermek rabszolga, az idős csak teher,

Ha pénzben van árad, az nekik megfelel.

Magyar rendőr velünk van, a többi ellenség,

A többi ellenség, kilóra megvették...

Magyar rendőr velünk van, a többi ellenség,

A többi ellenség, kilóra megvették...

Magyar rendőr velünk van, a többi ellenség,

A többi ellenség, kilóra megvették...

Magyar rendőr velünk van, a többi ellenség,

A többi ellenség, kilóra megvették...

Egy szép napon, mint a köd, a parancs elillan,

És több ezer rendőr rájön, hogy velünk van.

Itt a gyermek rabszolga, az idős csak teher,

Ha pénzben van árad, az nekik megfelel.

Egy szép napon, mint a köd, a parancs elillan,

És több ezer rendőr rájön, hogy velünk van.

Itt a gyermek rabszolga, az idős csak teher,

Ha pénzben van árad, az nekik megfelel.

FANKADELI - MAGYAR RENDŐR VELÜNK VAN!?

Talán semmi sincs szebb a világon,

mint találni egy embert,

akinek a lelkébe nyugodtan

letehetjük szívünk titkait,

akiben megbízunk, akinek

kedves arca elűzi lelkünk bánatát,

akinek egyszerű jelenléte elég,

hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.

(Ernest Hemingway