Kedvenc idézetek (beszélgetés)
SZERETETTEL KÜLDÖK:
*mosolyokat, amikor bánatos vagy,
*szivárványt, hogy a felhőkben járhass,
*nevetést, ami ajkadat simogatja,
*gyengéd ölelést, amikor a lelked elhagyatott,
*barátokat, akik felvíditanak,
*szépséget szemeid sokat lássanak,
*önbizalmat, ha kétségek gyötörnek,
*hitet, melyben teljes az élet,
*bátorságot, hogy megismerd magad,
*türelmet, hogy a világot elfogadd...
*és szeretetet, hogy megoszthasd!
"ha szeretet él a szívedben
boldog útra léptél,
hiszen érzés nélkül félig élsz.."
Az érintés - a szeretet egyik
legerősebb megnyilvánulása,
amely legyőzi
a gátlásokat és megerősíti a
kapcsolatokat.
Az érintés megváltoztatja a
fizikai és érzelmi állapotunkat és érzékenyebbé
teszi az embereket a szeretetre.
Az érintés meggyógyíthatja
testet és felmelegítheti
a szívet.
Ha ölelésre tárod karjaidat, azzal
szíved is kitárod. Az érintésben
hihetetlen erő lakozik.
Összeolvasztja az embereket, ledönti a közöttünk lévő falakat, jobban, mint bármi más és mindannyian reagálunk rá.
Az érintésben energia van, csodát tévő energia.
„Tudom, hogy milyen, ha olyan kicsinek és jelentéktelennek érzed magad, amennyire csak lehet, és ez hogy tud fájni belül olyan helyeken, amikről nem is tudtál. És
mindegy, hogy hányszor csinálsz új frizurát, vagy hányszor mész edzésre, vagy hány pohár Chardonnay-t iszol a barátnőiddel. Az ágyban minden éjjel aprólékosan végiggondolod, hogy mit rontottál el, vagy hogyan érthetted félre a dolgot, és hogy hihetted akár egy rövid percre is, hogy boldog voltál. És néha még meg is győzöd magad arról, hogy észhez tér, és becsönget hozzád. És ezek után, bármilyen sokáig is tartott, elmész egy új helyre, és akikkel találkozol, visszaadják az életkedved,
és a lelked apró darabjai egyszer visszaállnak, és a zavaros idők, azok az esztendők, amik így elmentek, lassan kezdenek elmosódni!”
Egyszer régen, mikor még nem volt bánat,
S a kék vizekben tündökölt a hold,
Tündér leány állott a tenger partján,
S a hab lágyan, szerelmesen dalolt...
De egy este...messze észak felől
Orkán hadával érkezett a tél,
A tündér síri és fényes könnyeit
Zúgó tengerbe hullatta a szél...
Aztán elment...a tenger várta, várta,
És fodros habja többé nem dalolt,
Ködös, borongós, néma éjszakákon
Sötét vizén nem tündökölt a hold...
S a mélybe hullott tündér-könnyekből
Lettek a fényes igazgyöngy szemek...
A gyöngyhalász néha megtalálja
A mélybe rejtett tündér-könnyeket...
Én is ilyen gyöngyhalász vagyok,
És verseim az igazgyöngyszemek...
Egyszer lelkembe zokogott egy tündér
S azóta néha gyöngyszemet lelek...
/ Wass Albert /
Megtanultam mosolyogni...akkor is,ha belül szétfeszít a fájdalom.
Megtanultam az álmaimért harcolni, küzdve átmenni az akadályokon.
Megtanultam úgy továbbmenni, hogy terhek ezrei vannak a vállamon.
Megtanultam élni... s minden egyes nap csak azt remélni, hogy egyszer majd boldog leszek s az öröm könnye fog arcomon lefolyni!
Megtanultam látni a szívemmel...s nem csak egyszerűen nézni.
Hallani a nem kimondott szót....megtanultam várni bízni, remélni...érintéseket érteni.
Nem hátranézni, még ha meg is szakad a szívem.
Megtanultam ezredjére is felállni...hiszen sokszor padlóra küld bennünket az Élet, de mindig fel kell állni és csinálni tovább!
Megtanultam mosollyal az arcomon tölteni el minden egyes éjszakát és megtanultam hinni, még akkor is, ha tudom, hogy nem mindig teljesülhet be minden féltett álmom!
Megtanultam lélekben gyermeknek maradni.....ez nagyon fontos,találj vissza a gyermekhez, aki benned él!
Megtanultam igaz dolgokat kívánni:
Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget.
Csak egy tűzhelyét kívánok.
Hívó lámpa fényt, meleget azoknak, akiket szeretek.
Egy darab kenyeret, csendet,
pár halk szót, jó könyvet, és kevés embert.
De az aztán Ember legyen.
A férfi és a nő két olyan ékszerdoboz, amelyek egymás kulcsát tartalmazzák.
/Dinesen, Isak/
"Nem hiszek a véletlen találkozásokban. A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni.
Nem valami nagy öröm ez. Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá.
Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy
csodálatos rend és rendszer volt mindenben... két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak akkor amikor
megértek e találkozásra."
"Ha felépítenék a boldogság házát, a legnagyobb helyiség a váróterem lenne."
(Jules Renard)
" Csendes tengerek nem nevelnek ügyes tengerészt!"
"...Kell, hogy valakinek hiányozzak, hogy álmatlan éjszakát okozzak, hogy valaki, ha nincs is messze, felriadjon minden neszre,..."
Annak, akit szeretsz, másképpen mondod ki a nevét. Valahogy biztonságban van a neve a szádban.
"Mond ki amit érzel, csináld amit szeretsz, tökéletes nem, de igazi még lehetsz!"
Az a boldogság, hogy a másikat boldoggá tesszük, a gondolat, hogy velünk olyan csodálatos pillanatokat él át, amelyekben nélkülünk nem lett volna része, hogy fényt vittünk az életébe, ahogy ő is a miénkbe.
Francois Lelord
“Az egyik percben nincs semmid, a másik percben meg többet kapsz, mint amit el tudsz fogadni.”
Paulo Coelho
A hibák majdnem mindig könnyebben megbocsáthatóak, mint a módszerek, melyekkel takargatni próbálják őket.
Francois de La Rochefoucauld