Írjunk verset, a sorok vége összecsengjen:) (fórumjáték)

Sorok vége csengjen,

vidám ének zengjen,

sok kis gyerek menjen

és virágot szedjen.

Megijedt egy művész

kinek neve: életművész

Talán megijedt az élettől,

vagy a gyorsan múló évektől?

Az időtől nem kell félni,

mindenki egyszer tud élni,

és ha lejár majd a mi időnk,

el is fog menni mindegyikőnk.

Ezerrel sütött egész nap,

De már a felhők is ballagnak.

Takarják a napot, esőt hoznak.

Mindjárt vége a szép napnak.

Szép tavaszi napot kívánok,

Hoxás fiúk és Hoxás lányok!

Eltűnt már a zord tél ezennel,

és végre süt a nap is ezerrel! :)

Felhő mögött már a nap,

Leszállt az alkonyat.

Nem csicsereg a madár,

Én sem írok verset már.

M'ért oly mérges,m'ért morog?

Tán kezébe állt horog?

Mérgében csak kiabál,

s azt ordítja-Te szamár.

Köszönöm drága Fokhagyma,

kedvességed nyomot hagy ma:)

Lelkemben most süt a nap!

Jólesik, hogy kedves vagy! ♥

Köszönöm a szivecskét,

Maradok egy kicsikét.

Aztán megyek dolgomra,

Sokat mutat az óra.

A kis kutya hű barát,

nem villantja fogsorát,

ha játékát elveszed,

örömmel játszik veled.

Megbocsátok Zsuzsankának,

Régi tagja a Hoxának.

Találkozom néha vele,

Mikor itt van egy-egy verse.

Itt a tavasz, itt van végre!

a sötét télnem most lett vége.

Ragyogva süt már a nap,

sok ember boldogan dalra kap.

Csillog a szeme,

halk,csodás zene,

gyertyának fénye,

jön vőlegénye.

Elolvad majd az egy arasznyi hó,

Fütyül kertedben az énekes rigó.

Vele énekled a tavasz dalát,

Vígan dalolsz egy trallalát.

Riadó álmos Hoxa szakasz!

Március van, megjött a tavasz!

Bár van még egy kis szépségtapasz,

a kertünkben a hó közel egy arasz. :(

Jobb az agyunk élezni,

mint a jégen fékezni

Csúszkálni jó nagyokat,

míg a gatyánk kiszakad.

Van ám itt most dínom dánom,

El is kerül most az álom.

Lassan éjfélt üt az óra,

Engem fogva tart a Hoxa.

Eszünk,iszunk,mulatunk,

lassan farsangra jutunk,

gúnyát veszünk,szőröset,

viszünk sült húst,bőröset.

A fokhagymás pörköltre nagyokat nyeltem,

de felőlem, maradhat a fokhagyma nyersen,

szerintem legjobb libazsíros pirítósra dörzsölve,

forró rumos teával reggelire jobb is mint pörköltbe.

A pörköltben én elégnék,

Akkor itt hogy verselnék?

Maradnék csak így nyersen,

Akkor sikeresebb a versem.

Miért nem jó fokhagymának a pörköltben?

Pedig jobb ám ott, mint a tömlöcben!

Ha én a pörköltben úszkálhatnék,

nagy fejeseket is ugrálgatnék.

Errefele nincsen jég,

Napsütés van, igen szép.

Száraz minden, vígan megyek,

Várnak engem völgyek, hegyek.

Hát ez micsoda idő!

Tavasz jönne,mi a kő,

jég jég hátán mindenütt,

félek egy autó elüt.

Pörköltbe tett Alessandro,

De az a hely nekem nem jó.

Bánatomban el is fogytam,

Vendég keresett a boltban.

A fokhagyma elfogyott,

a guta majd elkapott,

hóban,jégben csúszkálva

mehettem a kisboltba.

Milyen jó, hogy te is vagy ma,

kicsi királynőnk, fokhagyma!

Téged mindenki ♥ szeret,

a pörkölt is jobb veled.

Hó lepi még be a kertet,

Kapirgálni nem mehetek.

Lesz majd tavasz és még nyár,

Kertbe menni lehet már.

Most, hogy annyit lépegettünk,

csodás festményeket is nézegettünk,

ideje lenne már kimenni a kicsi kertjeinkbe

kapirgálni, ha ott vastag hó nem terpeszkedne. :(

Lépjünk erre,lépjünk arra,

akasszunk képet a falra,

csodás tájat, festett képet.

szép virágos ,csodás rétet.