Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)

Mosolygott a nap is rám,

Ezért voltam oly vidám.

Most már a hold van az égen,

Aludni is megyek éppen!

Állított egy szobrot nekem,

Milyen buta a kedvesem.

Nem akartam én a szobrot,

Ezen ő csak jót mosolygott.

Vele voltam szívesen,

udvarolt Ő kedvesen,

szavaival ámított,

végül falnak állított.

Újítását szívesen fogadom,de

ne legyen tőle rossz napom.

Ha érdeklődésemet felkelti vele,

Még talán egyszer újítok is vele!

Kérjed sorsod változását,

érzelmeid lángolását,

természetes viszonzását,

szerelmetek újítását.

Eszem, veszem, megáll az eszem,

Normális vagyok, hogy megveszem?

Milka csokit, túró krémet,

Meg is ettem, ne is kérjed!

Dagadok én,rendületlen,

azt gondoltam,nem is eszem,

aztán arra forgott eszem,

tán jobb,ha zöldséget eszem.

Süteménybe mit tegyek?

Eperlekvárt, vagy dzsemet?

Kakaót, vagy tejszínhabot?

Amitől majd jót dagadok?

Diót enni ajánlatos,

bár a szaga nem illatos,

jó hatással van a vérre,

csemege a süteménybe.

Jót azt nagyon szeretem,

Te is adhatsz én nekem.

Megenném a sós mogyorót,

Pisztáciát és a diót.

Édességet nem kérek,

Ajtódon be sem férek.

Nem kellenek a kilók,

Adjál inkább inni jót!

Jöhetnél az otthonomba,

Nem lennék veled goromba,

Hellyel kínálnálak téged,

Adnék szörpöt, édességet.

Hasznosat is tehetnél,

mikor velem lehetnél,

beszélgetnél,szeretnél,

bizony többet jöhetnél.

Barátok lehetünk mindannyian,

Jó lelkű, vidám kis csapat.

Verselhetünk, írhatunk is,

Sok jót és sok-sok hasznosat!

Bántam szántam minden tettem,

Mit ellened elkövettem.

Remélem, hogy megbocsátod,

Lehetünk még jó barátok.

Író nem vagyok sem síró,

látom hogy ide nem volt jó.

A másik versesbe szántam,

tévedésem meg is bántam.

Dalra én nem fakadok,

Nem jól folytattad Te most.

"Lányok" lett volna a szó,

Figyelj jobban vers író. :)

Ha valahol regisztrálok,

úgy gondolom sűrűn járok.

Eltelik az idő erre és arra,

nem jut a hoxán versre, dalra.

Nagymami vagyok én,

Bizony kedves lányok.

Három unokám van,

Egy fiú és lányok!

Lepattanok,elmegyek,

ne várjatok gyerekek!

Menjetek csak játszani,

vigyáz rátok nagymami!

Komor én nem vagyok,

ha ide egy versikét írhatok,

egyet hát nektek itt is hagyok,

ám most villámgyorsan lepattanok.

Kedvére teszek, megérdemli,

Nem is nehéz kedvére tenni.

Elég egy gesztus, kedves mosoly,

Arca felderül, és nem komor.

Megyünk vagy maradunk?

Időben haladunk,

dönteni kell végre

mi legyen kedvére?

Lelkeket téveszt meg a jós,

olyat is mond mi nem valós.

Csak azt látja mi lesz vekünk?

Azt nem hogy hozzá mikor megyünk?

Olvasni szeretek,

meséket s egyebet,

novellát,verseket

feltárva lelkeket.

Kimaradtam valahogy innen

Bár itt se voltam egészen...

Jó néha ide bekukkantani

Remek kis versikéket olvasni.

Bajszomat kipederném hogyha lenne,

Büszkén állhatna ha lenne hozzá kedve.

Mivel a nőknél ez még nem nagy divat,

Ezért ez a ceremónia most mégis kimarad.

Sajtocskát én csak nagy egérnek adok,

legalább olyan nagynak amilyen én vagyok,

mert aki elcsempészi tőlem a kedvenc sajtomat,

azzal hamar összeakasztom a kihegyezett bajszomat!

Eleség kell a cinegéknek,

Fecskéknek és a kis egérnek.

Tegyél ki magokat, szalonnát,

Csempéssz a kis lyukhoz sajtocskát.

Egyék,vegyék

van elég,

nézze,mily

klassz eleség!