Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)
ágyamat eladtam,
vágyamat feladtam,
asszonytól elváltam,
a földön szunyáltam,
Tettemet elfelejteném,
olyan az, mint egy rémregény,
megbántottam az anyámat,
pedig nyomta már az ágyat.
szép az élet, neked mondjam,drága kicsi bogárkám,
a piacon lassan telik az én fonott kosárkám,
bogár leáll alkudozni, számomra ez rettenet,
haza mentem inkább gyorsan, nem szégyellem tettemet,
Pá neked is, siess vissza,
mert vár téged ez a lista,
rosszul tudod Hansi bácsi,
öreg korban bíz van szép!
öreg kornak nincs szépsége,
ezt állítja Hansi bá,
azt lihegem fokhagymának,
most elmegyek, csók és pá,
Tán azt hiszed, elárulja?
Kora marad az ő titka.
Húsz éves múlt,de nem sokkal,
dacol ő az öregkorral.
Rég volt az már úgy tudom,
nem ifjú már a korod,
legény ember nem most voltál,
öreg legény meg most vagy tán?!
elhajlott a gumi óvszer, én magam is szégyellem,
mit mondok így a babámnak,óh,istenem,légy velem,
lekókadt a fülem bojtja,szomorú hír,itt a vég,
fénykoromban tízet vettem,nem volt az még olyan rég,
Ebédre mit vegyek?
Vagy talán ne egyek?
Van hájam,dögivel,
az ár már nem visz el...
"hálájának" hálója, fátyolos a bogár szeme,
bankba indul ma reggel,háza előtt áll a teve,
hansijának szerelme,dobog az ő fülébe,
szaladj babám,karomba,mit eszünk ma ebédre?
Kosárba szedi Juliska a gombát,
arra megy Jóska és rá néz gorombán,
nem sejti Juliska, ki erdejét járja,
így aztán a gombát Józsinak hálálja.
nem eszik a fóka répát, ha eszik csak tejberizst,
Bogár nulla óceánból, szereti a gyümölcsízt,
Rozmár az ki húsra vágyik, féljél te is, bogárka,
Rozmár Rudi vásárolgat, bekerülsz a kosárba,
A takajó az takaró akar lenni Hansinál,
nem vasalja, kiteríti, amit a szél is zilál,
aztán újra ágyra teszi, mehet ismét a móka,
ne menj Hansi óceánra, mert jól elkap egy fóka.
hemperegni puha ágyban, a mindenit, juj de jó,
elfáradni puha ágyban, a mindenit, az is jó,
vacsorázni, gyűrött ágyban, aztán jön a kakajó,
éjfél elmúlt, gyűrött ágyban, elveszett a "takajó"...
Fontos dolog az élelem,
de szeretem az életem,
szeretek a fűre lépni,
lefeküdni, hemperegni.
rengeteg volt egy időben az a sok sok üldözött,
voltak bizony, nem kevesen, aki akkor bűnözött,
sárga csillag a kabáton, korgó gyomor, félelem,
de néhányan segítettek, pedig nem volt élelem,
Leültetik,
bűnözött,
lefülelték,
üldözött...
Jaj annak ki lop és csal,
törvény előtt megáll majd,
meggyalázzák, megbélyegzik,
büntetését leültetik.
Várni tudok, hogyha kell,
Tudom, hogy nem késel el,
De ha mégis, az se baj,
Akkor sem mondom, hogy jaj.
szemeidben tűz pislákolt, tűznek pici lángja,
megtelik az emberekkel a vasúti rámpa,
reflektorok, lökdösődés, sorba kellett állni,
pattogtak a német szavak,muszáj volt ott várni..
apám, anyám, a testvérem, más más sorba lökték,
botjukat a bordáimba, mind bele böködték,
aztán rend lett, elindultunk,lépegettünk sorban,
negyvennégyre emlékezem majd a koporsóban,
2 x 4 sor, bocsi
Gyerekség ez, nem valóság, álom,
Nem lesz veled kínai lány ágyon.
Lehet, hogy most elment tőle kicsikét az eszed,
Ne ábrándozz, nem lesz neked soha ferde szemed.
kecske
ágyat veszek,piros paplant,baldahinos ágyat,
abba fogom leküzdeni a rám törő vágyat,
mert a vágynak nincs határa, rám jön a merevség,
kínai csaj lesz a nejem, és ez nem gyerekség,
Ágyba bújok én majd este, úgy tizenegy után,
ne nézzen rám ugyan senki olyan nagyon bután,
vagy még akkor sem lövik fel az én pizsamámat,
lehet, hogy csak éjfél után foglalom az ágyat.
tábla van az én nyakamban, "le az árulókkal"
együtt alszom kedvencemmel, egy keresztes pókkal,
nem fürödtünk, úgy kerültünk tegnap be az ágyba,
nyolc lába van barátomnak, sok zokni az ágyba,
Le szakad ma az ég, annyi eső esik,
Jajj, de én nem bánom, felvidít egy kicsit.
Kell a növényeknek, kertbe a határba,
had nőjjön a répa, s viruljon a kukorica tábla.
kínai az én angyalom, három rés van rajta,
kettő van a szeme helyén, mert ő olyan fajta,
a harmadik titkos helyen, lába közé nőtt be,
fejezd már be Hansi fiam,ezt a poént lődd le,
Emberre várt,
Kutyust talált.
Örült neki,
Nem dobta ki.
Hamis gulyás az ebéd,
el is megyek teeléd,
hogy ne kószálj semerre,
ne várj másik emberre.