Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Ilyen, amikor egy barátságnak vége? fórum

Ilyen, amikor egy barátságnak vége? (beszélgetős fórum)


2013. febr. 7. 10:13

én egy éve nem találkoztam a gyerekkori barátnöimmel, hárman voltunk barátok, de már csak ök barátkoznak.

30év ment a semmibe. Nekm azt mondják, ha ök nem keresnek, én se keressem öket... nehéz, de eddig kibirtam, Karácsonyra irtam jókivánságot, arra egyikük válaszolt. Egy barátságot nem lehet eröltetni, lett helyettük egy másik...

2011. szept. 6. 09:57

Pepi2!

Lehet, hogy annak idején tudtodon kívül okoztál neki valamiféle sérelmet. Ha mailben próbálod tisztázni, talán ő is megnyílik.

19. pepi2
2011. szept. 5. 22:44
köszi a sok jó tanácsot, azt hiszem írok egy emailt, de még gyűjtöm a "bátorságot"...valahol egyébként meg úgy érzem, hogy már nem az az ember, ami miatt az a nagy barátság szövődött, lehet hagyni kellene az egészet, csak akkor meg miért jár folyton ezen az eszem...persze gondolom, mert hiányzik a barátsága:(
18. mkriszti81 (válaszként erre: 16. - Pepi2)
2011. szept. 5. 15:09

én is jobban fogalmazok írásban, de ha te nem vagy az a zavarba jövős, akkor inkább hívd fel, így azonnal hallhatod a reakcióját, míg írásnál neki is lenne ideje átgondolni...

légy határozott, foglald össze pár mondatban a lényeget, vázold fel, hogy azért hívtad, mert úgy érzed, megromlott a kapcsolatotok, utóbbi időben csak te hívogattad, és hiába várod az ő hívását. Történt valami, vagy miért nem hív? Nme akarja már a kapcsolatot tartani? stb.... aztán meglátod, mit reagál


ha látod, hogy csak halasztaná, szerintem ne engedd, ne tegyétek le azzal a tel-t, hogy majd hívni fog gyakrabban, megígéri - akkor tényleg nem fog! Úgy tegyétek le, hogy kitűztök célt, konkrét időpontot a köv. beszélgetésre - élőben lenne a legjobb.

2011. szept. 5. 15:06

Szerintem az e-mail a legjobb megoldás. Kb ugyanezeket a dolgokat leírhatod, amiket itt és azt is megmagyarázhatod, hogy te miért nem kerested pl. Karácsony alkalmával. Említsd meg, hogy a keresztgyerekének is hiányzik.

Nem kell mellé a magyarázat, hogy miért nem telefonon. Legfeljebb annyi, hogy nem tudod, mikor alkalmatlankodsz telefonon.

16. pepi2 (válaszként erre: 15. - Mkriszti81)
2011. szept. 5. 15:00

köszi, én is efelé hajlok, már napok óta ezen jár folyamatosan az agyam, csak valahogy annyira fáj, hogy ő nem keres egyáltalán, és most akkor hogyan lehet ezt így megbeszélni? meg szerintem ilyenkor nem adják meg a kegyelemdöfést, hogy hagyj már, nem kellesz, ebből csak halogatás lenne, egy szimpla beszélgetés, majd hónapokig meint várhatok, hogy keresni fog és nem fog...

még arra gondoltam, hogy írok neki egy hosszú emailt, kb ezeket, amiket nektek leírtam, hogy mi bánt, csak ez meg olyan személytelen egy kicsit..(bár foghatnám arra, hogy gyerkőcök mellett nincs lehetőség nyugi telefonálásra)

15. mkriszti81 (válaszként erre: 14. - Pepi2)
2011. szept. 5. 14:51

Miért lenne ciki? Ha barátok vagytok (meg egyébként is így kéne), akkor őszintén meg kell beszélni, ki mit érez, gondol és szeretne a jövőben.

Mondd meg nyugodtan, hogy te így nem érzed jól magad, nem tudod, hogy veled van-e esetleg baja, vagy csak szimplán nem szeretné már tartani a kapcsolatot.

Ennyit megérdemelsz (legalább a múltra való tekintettel), hogy tudd, érdemes-e kepesztened ezért a barátságért, vagy hagyjátok a fenébe, és akkor szintén megnyugodhatsz, legalább tudod, mi van.


Lehet, hogy elkezd magyarázkodni, hogy az ő élete nem olyan jól alakult, mint a tiéd,és nem akart a terhedre lenni a gondjaival... akkor (ha szeretnéd megmenteni a kapcsolatot) vedd rá, hogy de igenis erre is valók a barátok, "jóban-rosszban", újra felajánlod, hogy beszélgessetek, segítesz feldolgozni a gyászt, stb...


Végy egy nagy levegőt és hívd fel nyugodtan!

Utána jobban fogod érezni magad, akármi is lesz belőle... :D

14. pepi2 (válaszként erre: 13. - Mkriszti81)
2011. szept. 5. 14:40
már én is gondoltam erre, csak nem hülyeség, ciki ilyet kérdezni? bár lehet épp ez kellene, nem tudom
13. mkriszti81 (válaszként erre: 1. - Pepi2)
2011. szept. 5. 14:25
Szerintem hívd még egyszer fel, beszéljetek nyíltan, mondd el, hogy úgy látod, megszakadt a barátságotok, ami neked sokat jelentett. Szerinte miért van ez így? Már nem szeretné tartani a kapcsolatot? Mert akkor mondja meg nyugodtan, és akkor nem hívogatod többé, de így most bizonytalanságban vagy és szeretnéd tudni, hogy "mi van".
12. pepi2 (válaszként erre: 11. - 7e992805d2)
2011. szept. 5. 14:11
igen valószínű, csak nehéz "felfogni",kb olyan, mintha meghalt volna, ezt is meg kell "gyászolni", nem? számomra nem egy barátnő volt a sok közül, hanem a legjobb:(
11. 7e992805d2 (válaszként erre: 10. - Pepi2)
2011. szept. 5. 14:05
Bárhol él az ember mindig változik, 7 évente teljesen megújul egy ember, ha már nem vagytok egy hullámhosszon kár erőltetni, az elmondásod alapján ő már egy más ember lett....
10. pepi2 (válaszként erre: 4. - 7e992805d2)
2011. szept. 5. 13:57
ha irigy is volt, soha nem mutatta, nem éreztem belőle semmit, igazából ez a gyerek téma is olyan fura nála...akarnak gyereket, de inkább egy nyaralásra költenek el fél millát, minthogy a bébit megpróbálnák, az csak 100-150 lenne...valahogy akarnak is gyereket meg nem is, meg olyan hihetetlen önző, saját maguknak élő emberek lettek a férjével, mikor kb 4éve utoljára itt voltak, már akkor éreztem, hogy nem tudok vele úgy beszélgetni, mint addig, teljesen megváltozott az élet "nagy dolgairól" való gondolkodása, a fővárosról van szó, nem titok, sokan mondják, hogy ott teljesen megváltozik az ember...és sokan kifordulnak önmagukból
2011. szept. 5. 13:56
Én már többet nem hiszem,hogy keresném a helyedben.Egy igaz barát örül a barátja boldogságának,és osztozik,együtt érez a fájdalmában is.Neki nem alakult túl szerencsésen az élete,valószínű tényleg irigy lehet rád.Sajnálatos,hogy meghalt az anyukája,és,hogy nem jön össze könnyen a baba nekik,de erről nem Te tehetsz,és ha valóban szeretne akkor nem irigy lenne,hanem örülne neki,hogy neked jó életed van,boldog vagy.Rá is jó hatással lenne a Te boldogságod,ha nem taszítana el magától,hanem részese lenne.Az önsajnálat sem tesz jót neki,de ha nem hajlandó túllátni túllépni rajt,akkor nem lehet neki segíteni.Ahhoz Ő is kellene.Egy barátság nem lehet egyoldalú.Ha mégis beszélnél vele,ezeket tisztázd le vele először,hátha észhez tér.Már ha neki is fontos a barátságotok.
8. pepi2 (válaszként erre: 5. - Seven of Nine)
2011. szept. 5. 13:52

igen én is gondoltam már erre, csak ez amit leírtam kb 6éves folyamat...úgy érzem túl sok idő telik el, olyan, amikor pl egy szerelemben is ha túl sok idő telik el, már vannak visszafordíthatatlan "folyamatok"...

meg úgy érzem az ő részéről, hogy én már nem kellek, van ott más, akivel megbeszélheti a gondjait, ami valahol természetes, hiszen, ha bekerülünk egy új városba, közegbe, új munkahely persze, hogy a saját környezetünkkel lesz szorosabb kapcsolatunk, de ha valaki a "múltból" fontos nekünk azzal tartjuk a kapcsolatot, persze, ha csak fontos számunkra...és úgy érzem én nem vagyok már neki fontos...

7. last (válaszként erre: 6. - Pepi2)
2011. szept. 5. 13:48
Értelek.Én minden szempontból meg is becsültem az én 1etlenem,de ő sokszor engem nem.Ugyan onnan jöttünk és viszonylag ugyan úgy is áll az életünk.Nincsen és nem is volt rajta kívül barátnőm,talán egyszer alakul...
6. pepi2 (válaszként erre: 2. - Last)
2011. szept. 5. 13:44
igen, értem, lehet az ember az évek alatt sokat változik és már nem is lenne "barátság" az, ami 1x az volt...csak baromira fájdalmas ez az érzés, mert úgy éreztem ő a legjobb barátnőm, amiből csak 1 max 2 van egy életben:(
5. Seven of Nine (válaszként erre: 1. - Pepi2)
2011. szept. 5. 13:43

szia!


lehet, hogy mikor megtudta, hogy nem lehet babaja, az nagyon betett neki es akkor meg lombikkal se sikerult, aztan az anyukaja,, szerintem nagyon bezarkozott a baratnod es talan depresszios is, szerintem vedd fel vele a kapcsolatot es beszelj meg egy talalkozot es egyszeruen legyel a baratja, mert veled is elofordulhat, hogy szamodra nagyon ross dolgok tortennek veled

4. 7e992805d2 (válaszként erre: 1. - Pepi2)
2011. szept. 5. 13:42
Nem szép tőle, hogy így viselkedik Veled, amit leírtál abból nekem az jött le, hogy az ő élete elcsúszott, nem lehetett gyereke, meghalt az anyja és talán irigy volt a boldogságodra...
3. sercegnő (válaszként erre: 1. - Pepi2)
2011. szept. 5. 13:42

hat szerintem arrol van szo, hogy ha van 2 gyereked, eki meg nem jott ossze, az benne fajdalamat generalhatott. es konnyebb neki igy, mint latni teged a gyerekeiddel boldogan.



sajnalom, vannak ilyenek. hatha osszejon neki, es mindjart felhiv, nem tartom kizartnak.

2. last
2011. szept. 5. 13:40
Mi pont így valahogy vagyunk.Mind a kettőnknek ugyan annyi lenne keresni a másikat,a lakóhelyünk is kezd egyre közeledni a másikéhoz,még se veszi egyikünk sem a fáradtságot,hogy jelentkezzen.Nem tudom én miért nem,mert érdekelne hogy mi van velük,csak lehet hogy félek milyen lenne a folytatás...hátha nem lennénk "barátok"....
2011. szept. 5. 13:37

sziasztok!

teljesen tanácstalan vagyok, hátha tudtok segíteni. Nem gyerekkori barátságról van szó, hanem egyetemen voltunk csoporttársak, akkor is jóban voltunk, de igazából az egyetem után valahogymegmaradt a kapcsolattartás, és egyszer csak ráébredtünk, hogy mennyire jó barátnők vagyunk, valahogy mindketten így éreztük. Onnantól kezdve szinte naponta(hetente) telefonálgatás, kivel mi van, mivel más városhoz kötött a munkák, nekem férjem is lett. Sokszor jött ő is, én is mentem az ő városába. Aztán egy magánéleti probléma miatt abba a városba költöztem, ahol ő lakott, és totál jó volt megint együtt lenni. Közben neki is lett barátja(aki most már a férje), de elválaszthatatlanok voltunk, este 10-ig együtt voltunk. Nem vagyok egy barátkozós típus, így nagyon örültem, hogy végre van egy igazi barátnőm. Aztán én mégis visszaköltöztem abba a városba, ahol előbb laktam, gyerekeink lettek, de közben is tartottuk a kapcsolatot, a gyerekeinknek ő lett a keresztanyaukája. Neki viszont nem lehet gyereke(csak lombik, ami még nem jött össze), és egyszer csak kezdtek elmaradozni a telefonálgatások(tény, hogy én is kevesebbszer hívtam, mert a babák sok időt elvittek, de azért 2hetente kb beszéltünk). Aztán egyik ilyen telefonbeszélgetés alkalmával, mikor mondtam, hogy folyamtaosan írom az emaileket, és nem válszol, akkor azt mondta, hogy ő a munkahelyén a gép előtt ül, nem akar otthon is gépezni, és különben is a telefon is a fülén lóg egész nap, így ahhoz sincs kedve...ez annyira rosszul esett, nem értem miért mondott ilyet, hiszen hogyan tarthatnánk a kapcsolatot, ha ő más városban lakik? azóta hónapok teltek el(ez már kb 2 éve volt), és mindig én hívtam fel...egyszer úgy döntöttem most megvárom, mikor hív már egyszer ő fel...és egyszer csak csörgött a telefon, nagyon megörültem, hogy na végre eszébe jutottam...és közölte, meghalt váratlanul az anyukája...nagyon szörnyű volt, nagyon jóban voltak, még elbúcsúszni sem tudott tőle..Írtam neki egy sms-t 1 nap múlva, ha szeretne beszélni, akkor bármikor hívjon. de nem reagált rá, nem is hívott. Aztán teltek ahónapok, felhívtam. De ő még akkor is azon sírt, hogy meghalt az anyukája, ami nem is baj, nagyon sajnáltam szegényt. Pár hónap múlva még egyszer felhívtam és még mindig ugyanez volt. Aztán jött a tavalyi karácsony, nem mertem felhívni, mi a manót mondhattam, azt mégsem, hogy boldog karácsonyt...utána meg február lett, amikor meghalt az anyukája, azért nem hívtam, aztán valahogy vártam-vártam, hogy ő jelentkezzen, és azóta is várom. A nagyobbik gyerekünk még emlékszik rá, hiányzik neki, kérdezgeti, mikor találkozunk már vele, a kisebbik azt sem tudja ki ő(holott ugyebár a keresztanyukája), 1x sem kérdezte meg az elmúlt évben mi van a gyerekekkel. Az tény, hogy az a város, ahol él, teljesen elrontotta, olyan világszemlélete lett, ami szinte pont az ellentéte, amilyen volt.

szerintetek hívjam fel? de már megint én hívnám, és lassan úgy érzem már nincs miről beszélni? naponta gondolok rá, úgy hiányzik, de egyszerűen nem akarok megint csalódni, hogy csak én kapálózok ezért a barátságért, ő nem tesz semmit. Vagy csak én látom rosszul, vagy ennek tényleg annyi:(

bocs, hogy hosszú voltam.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook