Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Hogy hagyhatnám abba? fórum

Hogy hagyhatnám abba? (beszélgetős fórum)


22. anya4005 (válaszként erre: 21. - 376ca6d064)
2013. nov. 11. 19:57

Hát,úgy legyen!!!

:-))))

21. 376ca6d064 (válaszként erre: 14. - Anya4005)
2013. nov. 11. 00:09

Hogy ez mekkora bejegyzés volt..köszi,jót nevettem.

Én sem tudom letenni..próbálkoztam párszor,hogy na most leteszem és annyi..próbáltam,hogy lecsökkentettem napi pár szálra..de nem megy.

Az eszem tudja,hogy káros,drága,büdös,nem kellene..mégsem megy.

..és amikor összefutok,beszélgetek olyan 70-en túli nénikkel,akik szívják mint török(az életük sem volt épp habos torta),akkor azért csak az ugrik be,hogy nem csak ezen múlik,hogy meddig is élek.

Sógornőm 38 évesen szívinfarktusban meghalt.Nem dohányzott,nem ivott,nem kávézott,sportolt,egészségesen táplálkozott...és mégis.

Azért kívánom neked is és magamnak is,hogy egy szép napon sikerüljön,vagy ha nem is,de 100 évesen is még pöfékeljünk a szeretteink körében..

20. anya4005 (válaszként erre: 19. - Szafaripók)
2013. okt. 8. 13:22
Nem hiszem,hogy attól,mert dohányzom,kevésbbé lennének fontosak a gyerekeim,vagy a párom. Tény,hogy nincs meg a szikla szilárd elhatározás,de hidd el,szeretném én,csak jól esik cigizni!
19. szafaripók (válaszként erre: 14. - Anya4005)
2013. okt. 8. 09:25

Na igen. Minden dohányos közelebbi-távolabbi rokonságában van egy olyan ember, aki közel 100 évesen végelgyengülésben vagy balesetben halt meg, pedig előtte aztán napi 1-2-3-4 doboz cigit szívott, és mégis tök egészséges volt...

Te tudod. Szerintem fejben még egyáltalán nem döntötted el, hogy tényleg le akarsz szokni, ezért nem is fog menni. A többi csak rizsa.

A barátnőm férje is ugyan ilyen volt. Aztán amikor kiderült, hogy a felesége terhes, úgy gondolta, hogy a CSALÁDJA sokkal fontosabb, mint a cigi - anyagilag, időben, egészségben, mindenben. Ha neked anyaként még nem sikerült idáig eljutnod, akkor erre gyúrjál rá, aztán majd magától elmarad a bagó...

18. piszkepapir (válaszként erre: 11. - Andi6020)
2013. okt. 7. 23:44
Nem tudom, de hiszek neked. :)
17. anya4005 (válaszként erre: 16. - Andi6020)
2013. okt. 7. 22:28
Bocsánat! Csak arra mentem rá,ahol leírtad a szerző nevét! Annak is utána fogok járni,amit írtál,mert minden lehetőség érdekel,bár kicsit zárkózott vagyok,ha tapasz,gyógyszer,rágó,ecigi kerül szóba, mert nem ismerem ezeket. Na,ezért keresek rá mindre! :-)
16. andi6020 (válaszként erre: 13. - Anya4005)
2013. okt. 7. 17:19
Én a Champix-et javasoltam, nem a könyvet.
15. anya4005 (válaszként erre: 10. - Piszkepapir)
2013. okt. 7. 13:36
Egyszer 3 napig bírtam önerőből,aztán jött anyósom,és rá kellett gyújtanom. Gyenge vagyok,de próbálkozom!
14. anya4005 (válaszként erre: 12. - Szafaripók)
2013. okt. 7. 13:35
Az a helyzet,hogy a tüdőrákkal sem nagyon lehet engem beparáztatni,merthogy van ellen példa is,és amikor én próbálom magamnak megmagyarázni,hogy ha korábban halok a cigi miatt,akkor is a gyerekeimtől vettem el az időt,olyankor mindig eszembe jut a dédim,aki 93 évesen halt meg,bánatában,makk egészségesen,és napi 2 doboz mezitlábast szívott 70 éven át. (Végül az vitte el,hogy berakták egy otthonba,és nem bírta elviselni) Szóval,igen,szánalmas,ahogy próbálom magamnak megmagyarázni,miért ne szokjak le,de szeretek cigizni!
13. anya4005 (válaszként erre: 11. - Andi6020)
2013. okt. 7. 13:32
Allen Carr CD-t hallgattam a kezelés után,de nem segített. Azért nem könyv,mert 2 gyerek mellett örülök,ha a cd-t hallom,nemhogy leülhetnék olvasni. De köszönöm.
2013. okt. 7. 09:22

Ez az önigazolás, hogy "amikor megpróbáltam, elviselhetetlen voltam", annyira szánalmas, már bocsánat. Majd ha tüdőrákot diagnosztizálnak, na az lesz elviselhetetlen...

Ha nem akarsz tapaszt, vegyél elektromos cigit.

Először egyébként fejben kell eldönteni. Amíg ott nem megy, bármit próbálhatsz.

Szerintem a legjobb módszer a "detox" - egyik napról a másikra megvonod magadtól, csak kell melléd valaki, aki megakadályozza, hogy rágyújts 1-2-3 hétig. Utána már sokkal könnyebb lesz.

Ha fokozatosan csinálod, folyamatosan megy a nikotin a szervezetedbe, és ugyanúgy fenntartod a függőséget.

11. andi6020 (válaszként erre: 10. - Piszkepapir)
2013. okt. 7. 07:59
Allen Carr írta a könyvet
2013. okt. 7. 07:58

Én is mindenféle tapasz és rágó nélkül szoktam le, egyszerűen el kell magad határozni, fejben el kell dönteni, ennyi.


Van ismerősöm, akinek valami könyv segített, ha gondolod, megkérdezhetem, ki írta és mi a címe. Meg szerintem nem árt, ha szétnézel ismerősök között, kérj tőlük tanácsot, ha már végképp nem bírod a nikotinhiányt, akkor rágyújtás helyett hívd fel őket, majd átlendítenek ők. Van itt a hoxán is leszokós topik, szerintem az is segíthet. De amíg te el nem határozod magad, addig tök mindegy, más nem tud ezzel megküzdeni helyetted, neked kell.

9. andi6020 (válaszként erre: 1. - Anya4005)
2013. okt. 7. 07:45
Champix gyógyszert próbáltad már?
8. 342402de6d (válaszként erre: 1. - Anya4005)
2013. okt. 7. 05:41

Ne akarj leszokni!És akkor lehet egyszer csak menni fog,vagy nem:)

Ha minden percben rá gondolsz akkor ez tényleg hatalmas szerelem!Tudom sokba kerül és káros,de mi nem?Én soha nem dohányoztam és még is megértem azt aki igen,vannak ennél sokkal de sokkal károsabb egészségtelenebb dolgok is.Ha már terhességed alatt sem tudtál róla lemondani....szóval ennél nagyobb ok nem létezik,hogy az ember letegye....

2013. okt. 7. 03:40
Akupunktúra, állítólag jó.
2013. okt. 7. 01:20
Tapasz, az sem fájdalommentes, de sokat segít.
5. anya4005 (válaszként erre: 2. - Bóbita2003)
2013. okt. 7. 01:19
Gratulálok anyudnak! Az én anyukám ugyanazzal a kezeléssel szokott le 9 éve,amivel én is póbálkoztam (eddig kétszer),de nekem nem ment! Lehet,hogy kipróbálom a tapaszt,mert azzal legalább időt spórolok,és nem büdi!
4. anya4005 (válaszként erre: 3. - Napocskaszemű)
2013. okt. 7. 01:17
Hát,én 2 gyereket szültem,sajnos mindkét terhességemet is végig bagóztam. Hozzá teszem,én annyira függővé váltam,hogy a háziorvos és a gyerekorvos is azt tanácsolta,ne tegyem le,mert attól a gyerekem is szenvedne. Kicsit gyengébbet és kicsit ritkábban szívtam,másra képtelen voltam. Én is utálom,hogy irányít,és legfőképp a rá fordított idő miatt szeretnék leszokni,mert nyilván nem gyújtok rá a gyerekeim mellett,így viszont tőlük veszem el az időt. Csak nehéz!!! Ráadásúl elviselhetetlen is vagyok,ha nem jutok hozzá,és ennek is a gyerekek isszák meg a levét- valamilyen szinten,mert türelmetlenebb,ingerültebb vagyok! Nagyon jó lenne leszokni,de baromi gyenge vagyok hozzá!
2013. okt. 7. 00:22
Én szerettem azt az érzést mikor cigizek, ugyanakkor az volt a szerencsém, hogy pár bulizós este után a másnapom kegyetlen volt a sok cigi miatt. Nem kellett, köhögtem...sok volt és el is kezdtem undorodni magamtól. Na ez volt a félsikerem, hogy undorom volt olykor tőle, így magamtól is... Egy idő után kialakult az önmagam lenézése is, hogy szeretem valamennyire, de nem eléggé ahhoz, h egy életen át "kihasználjon", tönkretegyen...nem éri meg. Utáltam, h annyian le tudják tenni, de én meg csak pár hétre, hónapra aztán vissza...idegbetegnek éreztem magam, hogy "remegek" érte, hogy irányít egy szenvedély...mélyen lealázott a gondolata is. :( Szóval ilyen gondolatokkal, érzésekkel küzdöttem még olykor cigizés közben is. Aztán egyik nap kiderült kisbabát várok... Elszívtam idegemben még egyet és eldöntöttem...itt a vége. Én lehetek gyenge ember, idegbeteg, szenvedély függő stb...de a gyerekemet ettől meg kell védenem és ha a külvilágtól nem is fogom tudni, de magamtól igen. Így lett vége ennek a 10 éves se veled se nélküled kapcsolatnak! A gyermek segített egy mondat végére a pontot megadni. Lassan szülök és többé nem akarok visszaszokni. Apuka még van, hogy cigizik bár ő is egy dobozról napi2-4 szálra csökkentett. Nem hiányzik, sőt zavar a bűze. Örülök, hogy megszabadultam attól amitől meg akartam! Ugyanakkor elfogadom azt ha vki cigizik és nem akarja letenni, de én leakartam de nem tudtam sokáig...ez zavart... Nehogy félreérts nem megbántani akartalak a jelzőimmel, azt magamra értettem! Sok sikert kívánok ahhoz, ha le szeretnél szokni!
2013. okt. 7. 00:19
Bár azt írtad, nem akarsz tapaszt használni, de azért leírom anyu sztoriját: 16 évesen kezdett dohányozni. Láncdohányos volt, napi 3-4 dobozzal szívott. Többször próbálkozott leszokni, de az általában rosszabb volt, mint amikor nem szívta: mindenkinek az idegeire ment. Egyszer aztán kipróbálta a Niquitin CQ-t (nem tudom, így kell-e írni, de valami ilyesmi). Végig sem csinálta a kúrát, hamarabb leszokott, mint gondolta volna. Ennek lassan 9 éve, 57 évesen, 41 év masszív függőség után sikerült leszoknia. Azóta 1 szálat szívott el, de rosszul lett tőle.
2013. okt. 6. 23:20

Sziasztok!

Teljesen tanácstalan vagyok! Szinte már ezer éves ez a szerelem,de le kéne állnom! A baj csak az,hogy minden percben a fejemben van! Akkor is,ha nem látom,nem hallok felőle,akkor is,ha teljesen leköt valami...hirtelen megint az eszembe jut,muszáj megkeresnem. Azt hiszem,ezt már hívhatjuk függőségnek!

6 évesen rossz társaságba keveredtem,akkor gyújtottam rá előszőr. Ez 27 éve volt.

Voltam kezelésen (legutóbb 2.-án),de nem használ. Tapaszt,rágót nem akarok venni,mert az is nikotint juttat a szervezetbe,tehát nem látom értelmét. Most is füstölök.

Kinek hogy sikerült leszokni,mi volt a motíváció,mik a trükkök?

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook