Hogy fogadjam el, hogy a férjem nem szeret? (beszélgetős fórum)

Áthoztam a másik fórumodból a problémát:

"Röviden leírva, már akkor elveszítettem az önbizalmam, amikor dolgoztam. Azt hittem, az a bajom, h már nagyon gyereket akarok. Most azért vagyok úgy meglepődve, h ugye itt a nem is egy, hanem kettő gyerek, mégse jó.

Szóval nem a munka hiány váltotta ki belőlem...."

Nem, nem a férjed szeretethiányával van a gond, hanem, hogy te nem szereted magad. Hogyan várhatod el mástól, hogy szeressen, ha te nem szereted önmagad? Sokkal mélyebb a problémád, mint itt bemutattad. Keress fel egy pszichológust, az önbizalmadat kell először helyreállítani. Egy férj nem mankó, akire azért támaszkodunk, hogy ne dőljünk el, hanem egy társ - csak lelkileg egészséges ember képes jó párkapcsolatra....

Értem most már a szülinapos dolgot.

Az unokatesóm (nő) nem ölelte meg (vagy csak nagyon kényszeredetten) a férjét. Elhidegültek, eltávolodtak. Sajnos van ilyen és bizonyos alkalmakkor ez eléggé látszik (fényképezkedés, szülinap vagy a kettő együtt).

Elfoglalhatom magam. Talán ezt is kéne tennem ,talán megoldás is lenne. De....

Ha jön egy helyzet, amit közösen jobban meg tudnánk oldani. Vagy akar neki jön egy helyzet.

Az élet történik, akkor is, ha nem akarjuk.

Lehet, hogy tényleg szeret téged, csak nem úgy fejezi ki, ahogy azt te igényelnéd. Ha úgy jobban tetszik, más a "szeretetnyelvetek".

Szerintem először magaddal kellene kibékülnöd. Ha a te lelkivilágod rendben van, akkor tudsz a kapcsolatotokra összpontosítani.

Nem volt szülinapi buli! Buli nem volt. Csak az lett volna az ajándék, hogy találkozunk a sztárral, aki dedikál nekem egy könyvet, aztán hazamegyünk.

De ismerem az illetőt, akkor találkozom vele, amikor csak akarok. De nem is a barátom. Szóval úgy éreztem, hogy a férjem ugyan hozzám szólni nem tud, túl jóban se vagyunk , de egy ilyen családi napon egy idegenre bízza, hogy szórakoztassa a feleseget. Ezt nem is tudom, hogy gondolta? Nyilván ingyen gondolta, de miért gondolja, hogy ennek az idegennek nincs más dolga. Nem vagyok tinédzser, és az illető nyilván nem is sztár a szemembe.

Szóval a sztorinak inkább az a lényege, hogy sokan felköszöntöttek ilyen olyan formában, a saját férjem nem.

Az unokatesodnal a férj nem akart a nő felé fordulni? Rossz a házasságuk? Vagy csak ilyen bunko a pasi?

Hát ez van.

Fogadd el a férjedet így, ahogy van.

Filozofálgatás helyett foglald el magad valami értelmes dologgal.

A születésnappal kapcsolatban neki volt igaza!

A fényképes történet sajnos elég árulkodó. Unokatesóm a szülinapján ugyanígy beállt a férje mellé és nagyon feltűnő volt, hogy mennyire nem akar/tud a férje felé fordulni, esetleg átölelni.

A másik sztori nem érthető abból, amit leírtál. Miért nem akartad, hogy "a sztár" részt vegyen a szülinapi buliban?

Sziasztok!

Szeretnek tanácsot kérni, illetve véleményeket olvasni tőletek az elethelyzetemre.

Írtam már ki korábban két topikot, ahol nagyon megoszlottak a vélemények, sőt voltak, akik engem tartottak hibásnak. Mindenesetre segített nekem akkor.

Röviden annyi, hogy sokszor nem vagyok boldog, és összevissza működnek a dolgok. Néha úgy tűnik, hogy boldog család vagyunk, jó férjem van, de sokkal többször tűnik úgy, hogy magányos vagyok. Sokszor gyanakszom hogy a férjem nem szeret. Szeret, elmondása szerint. Sőt bármikor lemegy a boltba nekem. Ez hülyén hangzik, de imád boltba járkálni. De hozzám szólni nem szokott. Amikor mesélek neki valamit, néhány mondatonként megkérdezem tőle, hogy "tessék?", azért, hogy valamit mondjon.....

Sorolhatnám hosszasan, de szembesültem egy fényképpel.....Épp vidáman kirándultunk, kutyabajunk se volt, délelőtt strand, délután kirándulásul erre épp fotóztam a családot, amikor egy kedves hölgy felajanlotta, hogy álljak oda, lefotóz minket. Hat így is lett. Később megnéztem a képet, leesett az állam - én ölelem a hozzám közelebb álló gyerekünket és a férjemet. A férjem még véletlen se ér hozzám, rá se néz, a kezet inkább a koszos földre támasztja, valamint másik kézzel azt a gyerekünket, aki a kedvence, a gyerek feje meg tok szomorú.

Bárkinek egyből feltűnik, hogy akar ketté is lehet vágni középen a képet és férjem és én köztem.... csak én próbálok nyúlni felé, hátat ölelem.

Sajnos történt egy másik is, szülinapomon nem köszöntött fel! Csak így simán. Annyit nem mondott, hogy bakfitty. Szándékosan. Kiakadt ugyanis, hogy készült egy "meglepetéssel", e én lefújtam. Egy sztárt akart bevonni a szülinapomba, akit én ismerek évek óta, de azért nem barátom. Erre a férjem kitalálta, hogy ővele lep meg. Amikor megtudtam, felment az agyvizem, de annyit mondtam neki, hogy másnap hívja fel, mondja le, és többé ne beszéljünk róla. Bosszúból nem köszöntött fel. :-(