Mondtam neki… hogy őszintén mondja meg.. és mondta hogy nem fog olyat mondani ami nincs úgy. Hogy lenne más a képben.. pedig nyilván nekem is volt olyan erzesem. Nem tudom. Pl most nem beszeltunk 2 napig. Szuletesnapomon pontban 0:00 perckor irt… érthetetlen. De el kell engednem.
Sokan vannak úgy, hogy unják a melójukat. Találja meg a helyét és az útját. 31 éves. Nem gyerek. Mond meg neki, ha ezeket megtalálta és tudja mit akar és felnőtt egy kapcsolathoz még ráérsz folytathatjátok tovább.
Ilyen embernek minek akarod felkelteni újra az érdeklődését? Keress olyat, aki közelebb van és nem hónapokig húzza a találkozást, hogy aztán meg végül közölje, hogy talán majd egyszer...
Áhh… tudjátok azért nagyon ‘gusztustalan’ ez az egész. Mert az elején én beszélni sem akartam vele elkezdeni a távolság miatt… manipulált hogy az nem számít mert ő rugalmas stb.., higyjek neki stb. Bele mentem egy olyan szinten hogy elkezdtem vele foglalkozni… megkedveltem. És a végén ő taszit el……. Ezt is mondta mostanában hogy ne eljem bele magam annyira .. szerintetek? Ez gusztustalan. Úgy.. hogy ő kerte az elejen hogy higyjek neki. Vicc..
Közöltem vele igen.. Viszont saját magamat nézve viszont iszonyú nagy átverés volt ez szerintem.. én nem tudom azt elképzelni higy valaki azért nem akarna találkozni, mert az élete most nincs 100% ban olyan helyzetben amilyet ő szeretne. Azok után hogy néha ő sem irt vissza… játszadozik velem mint egy kutyával szerintem nem bunkóság ha többet nem beszélek vele. Én 3-4 hónapja ezt tűrtem neki.. hogy az volt és akkor keresett amikor ő úgy gondolta és olyan kedve volt.
Ez nem elengedés, hanem borzasztó nagy bunkóság. Főleg, ha fél éve napi kapcsolatban vagytok. Ha nem szeretnéd így folytatni, akkor beszéld meg vele normálisan, ahogy már egyszer jelezted is neki.
Valószínű a srác szégyelli, hogy nincs jelenleg munkája stb. Érthető. A helyében inkább napi szinten munkát keresnék nem veled dumálnék egész nap.
Sziasztok! Egy érdekes történettel fordulok hozzatok…a véleményetekre lennék kiváncsi! Megismertem egy srácot az interneten már fél éve.. nagyon sokat beszélgettünk telefonon, videóban, irogatva. Szinte oda volt értem.. ajándékokat küldött nekem.. koztunk 400 km van. Minden hónapban ígérget te hogy eljon hozzám.. és aztán mégsem. De folyamatosan mégis minden nap keresett..arra fogja a mai napig ami már fél éves beszélgetés után van.. hogy az élete nincsen olyan szakaszban hogy ilyennel foglalkozzon. Munkát keres , rendbe akarja tenni az életét. És ha egyszer ugy adódik majd találkozunk.. ez nekem nagyon fáj.. fél éven keresztül hitegetett… Érezhetően oda volt értem alig várta találkozzunk stb. Más lány nem hinném hogy van a képben mert ettol független a kapcsolatot teljesen nem akarja velem megszakitani. Tudom, ilyenkor amikor nem találkoztam valakivel csak neten ismerkedtem meg valojaban egy idealizált képet kedvelünk meg. Valahogy én mégis ezt rosszul élem meg hogy fél év hitegetés után nem találkoztunk. Úgy, hogy én iszonyúan bele éltem magam. Elhitette velem. Úgy ereztem hogy nagyon sok mindenben egyezunk ezért még jobban zavar ez az egész hogy nem került sor személyes találkozóra. Megmondtam neki, hogy tobbet én így vele nem szeretnek beszélni hogy néha-néha egymás fejeben vagyunk. Es ha úgy adódik egyszer talalkozunk. Befejeztem. De nagyon fáj.. A kérdésem az, hogy szerintetek jól tettem? Mivel még találkozni sem találkoztunk szemelyesen.. el sem kezdodott semmi. Úgy èrzem hogy kialudt benne a láng. Elvesztette az erdeklodeset.. mert iszonyú sokat beszeltunk online. Nekem a célom az lenne hogy újra felkeltsem az erdeklodeset.. ehhez szerintetek is el kell engedjem? Nem válaszolni.. és nem fel venni a telefont? Igaz, még csak 24 vagyok. De a tapasztalataim szerint eddig még a legnormálisabb pasi.. aki nem egy játszadozós volt.. ő is ilyen volt.. ha egy nő taszit.. akkor kell. Miért így működnek a pasik?