Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Hedonista etika fórum

Hedonista etika (beszélgetős fórum)

2010. nov. 7. 15:45
Szívesen - máskor is, ha tudok :))
2010. nov. 7. 15:37
Örülök, ha tudtam segíteni :)
2010. nov. 7. 15:25
Köszönöm szépen, ez nagyon nagy segítség!!:)
2010. nov. 7. 15:07

Az Erkölcs


Cicero Szókratész jellemző vonásaként említi, hogy a filozófiát lehozta a földre az égből, bevitte a házakba és az emberek mindennapi életébe (Tusculanae disputationes, V. 4), vagy mint Dogenes Laertius írta: kivitte a "köztérre", (II. 21.)). Szókratész életmódnak tekinti a filozófiát, azt akarja atudni (episztémé): "mire törekedjék s mily módon éljen az ember, ha csak egy csöp ésszel van is megáldva" (Gorgiasz, 500).

Az értéket addig a jó (agathon), a rátermettség vagy az erény (araté) és a boldogság (eudaimonié) fogalmaival közelítették meg. Jónak mondták a célszerűt (litilatizmus(, a hasznost és használhatót (szünpheron, khrészimon, óphelimon), a hajlamnak és az élvezetnek (hédonizmus) megfelelőt (hédu),, vagy a gazdasgságot (naturalizmus), és a hatalmat (pleon ekhein, kreittón einai). Mivel a hasznosság és a gazdagság föléjük rendelt célt szolgál, az utilitarizmus és a naturalizmus nem ad végső választ arra, hogy miben áll a jó. Maradna tehát a hédonizmus. szókratészt azonban ez sem elégíti ki. A Kalliklésszel folytatott vitában rávezeti ellenfelét, hogy nem helyeselhető minden élvezet: "Azért hát mondd meg, boldogul él-e a rühes s a vakaródzó, ha untig vakaróddzhat, s azzal töltheti életét?" (Gorgiasz, 494). Kalliklész kénytelen megkülönböztetni a jó és aa rossz élvezetet, s ezzel elismeri, hogy a kellemes nem lehet az erkölcsi jó kritériuma (Gorgiasz, 488-509).

A hédonizmus vádja nem értheti Szókratész, aki - görög lévén - rendületlenül vallotta azonban az erkölcs és a boldogság szükségképpeni kapcsolatát: a jó az embert boldogítja, a rossz szerencsétlenné teszi. A jót az értelem határozza meg: a tudó egyúttal bölcs is, a bölcs egyúttal jó is (Politeia, 350 b). A megismerés és az erkölcs azonosítása naív ábránd: Szókratész nem vette észre - vagy inkább nem akarta - az elmélet és a gyakorlat számtalanszor tapasztalható ellentétét. Elvakultsága részben optizmizmusából fakadt, részben abból, hogy túlságosan kötődött a régi poliszdemokrácia hagyományaihoz, az igaz, a jó és a szép egységének az eszményéhez. Erkölcsi intellektualizmusát a görög gondolkodás tekhné modelljére kell visszavezetünk. A kézművességben a tudás a döntő: a hozzáértés (episztaszthai) azonos a képességgel (dünaszthai) és a művel (ergon). Az okos kézműves (szophosz démiourgosz) jó kézmáves is (agathosz démiorgosz): "érti a mesterségét". A modell a tekhné: aki ért az építőmesterséghez, az jó építőmester és gyakorolja mesterségét, aki ért az erényhez, az erényes és gyakorolja az erényt. Nem veszi észre a hozzáértés analóg jellegét; a modell fogva tartja a gondolkodását: "El nem hagynád a bőrvargát, a cserzővargát, a szakácsot, az orvost, mintha ezekről volna szó" - veti szemére Kalliklész (Gorgiasz, 491). Csak így érthető gyakori kijelentése: "senki sem vét szándékosan" (Prótagorasz, 345 d; Gorgiasz, 509e). a kézművel valóban nem hibázik szándékosan, csak akkor vét valami hibát, ha nem érti mesterségét, ha nem "tudja" (a magyar szó mindkét értelmében) jobban végezni dolgát.

Az érték "tewchnikai" fogalma egybeesik a célszerűvel vagy a hasznossal: "Ha azt kérded, ismerek-e olyan értéket, ami nem alkalmas valamire, nem ismerek ilyet és nem is akarok ismerni" - mondja Szókratész (Memorabilia, III. 8, 3). Xenophón tudósítása tökéletesen megegyezik azzal, amit Platón ír "A nagyobb Hippiasz" című dialógusában, hogy szép (érték) az a szem, amely látásra képes és alkalmas. "Az egész testet is ilyen értelemben tartjuk tehát szépnek, az egyiket futásra, a másikat birkózásra és valamennyi élőlényt így szépnek, a lovat, a kakast, a fürjet és ugyancsak minden eszközt... és mindennemű szerszámot... a foglalkozásokat és törvényeket, csaknem mindent szépnek tartunk ugyanaebben a vonatkozásban... Az alkalmasat, ha valahogyan és valamire alkalmas és amikor alkalmas, szépnek mondjuk" 8Hippiasz, I. 295). A szókratészi etika saját meghatározásainak súlya alatt mégis utilitarizmusba süllyed s jóléti erkölcsöt hirdet. szókratész azért foglalkozott a fiatalokkal - írja Xenophón -, hogy "jók és talpraesettek legyenek, hogy gondoskodjanak háztartásukról, a szolgákról és házuk népéről, a barátaikról, az államról és az álklampolgárokról. A jóléti erkölcsöt apedig már csak egy lépés választja el az eudaimonizmustól. Bár Szókratész nem fogadja el erkölcsi kritériumnak a vágyat és a hajlamot, s azt hirdeti, hogy a boldogsághoz nem kellenes külső javak, mivel elég hozzá az erény (autarkia), mégsem volt egészen alaptalan az utilitarizmusnak, eudaimonizmusnak, sőt hédonizmusnak a vádja sem. Kifejezetten egészen mást akart: nem az a legnagyobb rossz, ha valaki igazságtalanul szenved, hanem ha igazságtalanul cselekszik - hirdeti, s meggyőződéséért a halált is vállalja. Etikájának belső ellentmondásai nem erkölcsi törekvésből, hanem gondolkodásának modelljéből fakadnak. Életmódjának és etikai fogalmainak ellentmondásossága ösztökélte további kutatásra legkiválóbb tanítványát, Platónt.


Ennyit ír Nyíri :(

2010. nov. 7. 14:33
Azt nagyon megköszönném!:)
2010. nov. 7. 14:29
Bemásoljam, amit írnak?
2010. nov. 7. 14:21
Sajnos az interneten nem találtam semmit erről a könyvről,csak azt, hogy hol lehet megvenni, könyvtárból meg már nem tudom kihozni. Ma tudtam meg, hogy meg kell csinálnom holnapra, de az interneten nem sokat találtam róla...:S
2010. nov. 7. 14:03
Nyíri Tamás A filozófiai gondolkodás fejlődése 64-66. o.??
2010. nov. 7. 13:12

Sziasztok!


Nincs véletlenül valakinek a hedonista etikáról valamilyen anyaga, kiselőadása?

Ebből kéne kiselőadást tartanom, de a neten nem sok minden van fent róla.

Ha tudna valaki segíteni ebben az kérem írjon!

Nagyon fontos! Előre is köszönöm!


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook