Érzelmi megcsalás? Mit tegyek hogy higgyen nekem? (beszélgetős fórum)

Ez valóban így van, ezt csak te tudod megszüntetni, a doki max útba tud irányítani, tud feladatokat adni, tanácsoat adni hogyan tudnád ezt lezárni. Ha te eldöntöd egy életen át elkisér és megkeseríti az életed ez így is lesz.

Tudom, hogy lehetetlennek hangzik ez most de hidd el túl lehet ezen lépni, csak eldöntés kérdése, én már csak tudom.

Figyelj, az, hogy akár csak ilyen formában is belefért egy harmadik az mindig kettőn áll, alapjaiban hiányzott valami a kapcsolatotokban vagy nem volt jó. Érzelmi megcsalás? Lehet... de tényleg ennyire számít ha sosem történt közöttük semmi? Igen, jelen volt sok évig de párod mégsem csalt meg. A nők másképp működnek, ha hiányérzetük van, főleg érzelmileg akkor igen, fent tudnak tartani egy ilyen akárminek nevezhető valamit csak amiatt, hogy néha a lelküket pátyolgassák ha otthon nem kapják meg vagy hiányolják. Ezzel nem értek egyet a tettével csak a helyedben elgondolkodnék azon, hogy tényleg ennyire súlyos ez, hogy ne lehessen túllépni? Inkább próbálnám javítani a kapcsolatot, közösen, ha még lehet, ha pedig nem akkor el kell válni egymástól, hosszútávon az, hogy anya-apa nincsenek jó viszonyba a gyereknek sokkal rosszabb mintha külön lennétek.

Szerintem próbáljátok meg a párterápiát. Én voltam féltékeny, nagyon sokáig, 2.5 évem ment rá, teljesen kikészültem, soha többé nem szeretnék az lenni és nem is kívánom senkinek se, szó szerint betud az ember kattanni.

Próbáljátok meg helyrehozni ha még lehet de ahhoz az kell, hogy te valahogy elengedd, Ő pedig ne kommunikáljon már semmit az illetővel. Szerintem elengedni nehezebb de az is csak eldöntés kérdése, befejezed az önmarcangolást és a vádolását és próbálsz arra gondolni, hogy ok sok évig volt köztük valamilyen kapcsolat de megcsalni sosem csalt meg.

Sok sikert!

Jöjjön a páros másik szemszögéből is a történet :

Ugye jött az infó hogy érzelmei lehetnek, lehettek. Kérdés hogy mi? Mitől, hogyan.. Miről van szó.

Ballagasrol ment melóba. Szép haj smink...

Ahogy bemutatkoztak egymásnak rögtön megtetszett a srác neki.

Bemutatta neki a gépeket.. Látta rajta hogy zavarban van a srác, gondolom már itt elindul vmi köztük. Szoba került, hogy vagyok neki, meg az is, hogy aki oda kerül és kis baj is van a kapcsolatban, az biztos hogy ott tönkre is megy/napi 12ora 2x/Raerzett a munkára párom. A srác egekig magasztalta, gyárat odacsoditette, milyen ügyes... Gondolom ez is húzott már a vonzalmán. Nézegette, stirölte a srác, amit észre is vett, zavarba jött tőle. Ez kB 2het.

Aztán jött az udvarlos rész.

Itt meg is állnék. Ha annyira oda vagyok a párom ért és látom hogy ez akar vmit tőlem leallitom. De nem ez történt, hanem még jobban megtetszett neki a srác. Én úgy gondolom, itt már én gondolatban sem voltam jelen munkaidoben, de sanszos, hogy még azon kívül is jöttek a gondolatok a sracrol. És ez tuti. Nincs hogy nem jön. Szerintem.

Ekkor jött az ő "elhatározása hogy akkor majd nem fogja érdekelni és Lezárta a dolgot. Itt asszem lekellett volna állítani a srácot. De nem történt meg. Nyomult továbbra is. Mi az hogy már annyira nem esett jól a kozeledese?

Szarsag. Ilyen nincs. Ott a pasi. Nagyon bejön. Duruzsol.es nem érdekel, haggyuk már. Jön a kifogás hogy aljas hódító volt. Úgy közeledett, magyarázott ne lehessen kifogást találni, visszautasítani.pedig volt ilyen is.

Fel év után athelyeztek másik uzemreszre a csávót. Munka után búcsú "buli a srác" emlékére.

Meg kérdezte nem e baj ha elmegy. Mondom nem. Pedig ha ezt tudom nyilván német mondok. És neki is ezt kellett volna tennie. Nem azt hogy tudja a srác odavan érte. Párja van és e mellett azért is elmegy az "ő miatta rendezett jovetelre. Mit is jelent ez a másik srácnak? Asszem sejthető, ahogy az ezt megelozo fel évnyi" viselkedése is, hogy nem utasította el, pedig vagyok neki.

A "buli utáni haza út végén már kettesben voltak. Lőtt egy ilyet a csávó, minden pasi, főnök alma egy ilyen nő, mint párom. Erre se reagált. Utána már a srác melóba atakarta ölelni, privát szférában bebujva, centikre állt meg mellette többször, zavarba hozva.. És a pasi meg mindig tetszik, ne felejtsük el ezt sem. Volt egy 1. 5 hónapos tappenze páromnak. Ez idő alatt a srác a felettesenek nyomatta, hogy ő és párom milyen jól együtt dolgoznak, tökéletes kapcsolat... Ez a faszi nem szivlelte a srácot, a párom majdnem ki rúgták miatta, mondván ha ilyen fontos neki akkor kibaszasbol is elkuldi.

Ez elég nyomós ok lett volna hogy leossza, de ekkor sem történt meg. Nem akart rossz viszonyban lenni vele, pedig már nem is dolgoztak egyutt(gondolat-csak jelent akkor vmit neki)

Kitudja mi volt ott, csak ők.

Párom terhes lett,előtt melóból. Jött a jelölés facen fel évvel gyerek születése után. Akkor nem is foglalkoztam ilyesmivel. Egyszer viszont szembe tűnt, egy éppen tükör előtt kondis feszítő képet like olta a párom. Kifogás. Meg újdonság a face, mindent likeolt. Persze:(

Ugye az üzenetek amik ki lettek törölve is voltak évekig. Meg like ok orba szájba oda vissza a levelezés nélküli 2 évben.

Mikor elmondta mondtam törölje.

Megtette. A srác rairt, miért törölte.

"-szia megkérdezhetem, miért töröltel?

-Szia. Kellemetlen ez most nekem, párom féltékeny.

-sejtettem hogy ilyesmi lehet

Én magamban(nem tudom honnan:)

Záró párbeszéd.

-én nem haragszom rád, ha valahol osszefutunk én megismerlek, beszelgethetunk.

-persze megértem. Család az első

Gondolat/te akkor hányadik vagy, vagy mi vagy 7eve a párom életében)

Elkoszontek.

Ezt is eltitkolt a a parom

A húga szólta el magát később.

Én azt látom az egészben, hogy szándékosan nem lett visszautasítás sohasem ez a srac, vmi hiánypótló szerepre lett betartva vagy nem tudom. De ami akkor volt közöttünk, az eltűnt, vagy megváltozott már akkor amikor meglatta és elkezdodott az a vmi köztük. És úgy érzem nincs vége, nincs is lezarva semmi. Meg ezek után is simán menne a diskuralas a hátam mögött, mert ez "belefér...

Fas.om

Megalazott azzal, hogy" elfogadta a közeledéset, miközben voltam neki én

Sohasem utasította el, nehogy "eltunjon a kapcsolatuk

Engem semmibe vett

. A csavonak is mi jött le.

Hiába van pasija, haggya hogy udvaroljak neki, eljon a bulira, gyerek születése után is írjál velem, érdeklődik, tetszik neki a képem..... Mind visszajelzes értékű, hogy kB" segíts kiszakadni belőle, ne haggy el...

Ezt emesszem meg jó szívvel, és tegyek úgy mintha nem történt volna semmi, mert az én hibám.

10 éve vagyunk együtt. Ez a fasz 7eve van az életében

Mit is gondolhatnek, nincs semmi köztük/benne..

Nyilván hibás vagyok én is. De az hogy elveszi a lehetőséget tőlem, hogy donthessek már ott az elején /mert lemondtam volna róla, igen így lett volna, de szerintem érthető kell hogy legyen miért.

Most meg itt vagyok. És nem a multkent látom ezt, hanem a jelenben. És családot kellene hogy "eldobjak, hogy szabadulhassak az érzés tol.

Aljas, nem torodom hozzaallaskent élem meg. Egyszerűen nem fer.

Mar mindig ott lesz a gondolataiban a srác," jót tett vele, különleges dolgot élt át vele... Ez ellen hogy is kuzdhetnek. Nincs gondolat radír, se nekik, sem nekem. Az élet kegyetlen tud lenni, ha nem figyelünk eléggé. Tanulság, nagyon keserű tanulság

Ezzel értek egyet. Ez most nem kellett volna a férfi tudomására hozni. Vannak dolgok amiket jobb ha nem tudnak.

Speciel nekem most szilveszterkor kívánt boldog újévet a volt pasim.. Pont hallotta férjem, hogy csippant a telom.. Kérdezte is ki az? Közöltem semmi extra Nővérem írt. Az üzenetet meg töröltem egyből. Nem lett baj belőle, kapcsoltam ha el mondom hisztizik rá ír minek ír hőbörög.. Felesleges! Mindenki boldog azóta is! Olykor kellenek kegyes hazugságok ! Itt is ne szólj szám nem fáj fejem.. Hiszen nem történt semmi sem.. Hátha idővel le nyugszik a férj!

Szerencsére, ha másra nem is, de arra jó volt ez az egész, hogy mostmár teljesen nyílt kommunikáció van közöttünk.

Régebben éppen ez hiányzott leginkább a kapcsolatunkból.

Már megbeszéltük, hogy miért volt viselkedett úgy az utóbbi években, ahogy.

Megértettem őt és úgy érzem teljesmértékben eltudom engedni a sérelmeimet.

Viszont ő nemtudja elengedni. Egyenlőre nem.

Kértem, hogy menjen el pszichológushoz, mert pl tegnap is volt egy komolyabb érzelmi kirohanása.

Zokogott és alig bírt lábra állni.

Úgy néz ki, hogy hajlik rá, belátja, hogy ez az egész nem normális.

Én mindenképpen kitartok mellette, ha engedi.

Szeretem és ha már ennyi mindent ki bírtam, akkor nem most fogom feladni.

Csak nagyon nehéz, mert mostmár én is érzem magamon, hogy kezdek kikészülni, ráadásul nem akarom, hogy a gyerek is ezt lássa.

Nem öljük egymást, de érződik a feszültség.

Valahogy megkellene értetni vele, hogy nem volt semmilyen érzelmi megcsalás.

Remélem a pszichológus segíthet ebben.

Rossz ilyen állapotban látni őt.

Sokszor éreztem úgy, hogy kikellene lépjek és akkor majd az idő és a távolság segít neki renbejönni és akkor majd egyszer még boldog lehet mással.

Viszont bekell látnom, hogy jelenlegi állapotában, talán még rosszabb helyzetbe kerülne, mintha együtt maradunk,mert nem látna többé kiutat.

Meg igazából én is belehalnék, ha elveszíteném őt.

Magam sem látom a kiutat, de reménykedem, hogy lehetünk együtt boldogok.

Ezzel egyetértek és pont ezért kellene mindenképp kommunikálni. A törődésnek kölcsönösnek kell lennie. Jó lenne ha beszélne veled, elmondaná, hogy miért nem törődött veled, vagy miért nem törődik veled. Még tökre időben vagytok az egésszel, de tényleg a legnagyobb kulcs ha kibeszélitek magatokból a kétségeket. Biztos meg volt rá az oka, amit nem tudunk, csak ezt nem szavakban kommunikálta feléd sajnos

Ez még teljesen menthető

És most mit szeretnél tenni?

Megint te egyedül harcolsz kettőtökért?

Remélem tudod, hogy ez nem mehet a végtelenségig, hogy csak te teszel a kapcsolatért.

Jogosan sértődött a párod, de neki sem ártana valamit lépni, mert az hogy x ideig le se sz@r,az nem jó kapcsolat..

Nem ugyanaz a helyzet.

Nem álmodoztam róla, nem vágytam rá.

Nem mozdított meg úgy, hogy erre a szintre eljuthassak.

Esélyt sem adtam rá.

Egyébként akkor még nem volt gyerek, még csak együttjártunk.

Nyilván nem volt kerek a kapcsolat, mert én már szerettem volna ha komolyabbra fordul (eljegyzés, összeköltözés).

Neki minden jó volt úgy ahogy volt.

Sőt, miután elmúlt a rózsaszín köd, kevesebb figyelmet, törődést, minőségi időt kaptam.

Kicsit kezdett visszatérni a régi életéhez, kicsit sok voltam neki.

Ilyenkor akaratlanul is jól tud esni az embernek a figyelem, szép szavak.

Nem érzem úgy, hogy ezért kikellett volna lépnem.

Szerettem és céljaim voltak, amiket vele akartam megvalósítani.

Úgy érzem végig hűséges voltam hozzá.

Értem én, hogy nem esik jól az embernek egy ilyen dologgal szembesülni, de én nem is akartam erről soha beszélni.

Egyszerűen úgy hozta az élet, hogy beszélnem kellett róla.

Szerintem meg igenis jelentett valamit ez a dolog. Mármint olyan szempontból, hogy elmondd neki a semmit vagy a nem semmit. Márpedig ez igen is valami (nem érzelmi megcsalásra gondolok). Én úgy látom, hogy erős a kapcsolatotok, hiszen abban a hullámvölgyben nem csábultál el, pedig lett volna lehetőséged. Nem kaptad meg a kellő törődést, és lehetőséged nyílt rá, hogy most megkapd végre, de nem éltél a lehetőséggel. Te a kapcsolatotokat szeretted volna megmenteni és kitartani mellette és ki is tartottál és ez hatalmas dolog! Ezzel azt szeretném mondani, hogy olyan szinten volt jelentősége a dolognak, hogy veszélyben érezted a kapcsolatotokat és ez a közeledés a másik férfi felől csak felerősítette benned ezt, és rájöttél, hogy hahó másik irányba kéne menni. Kicsit olyan mintha egyedül küzdöttél volna azért, hogy megmaradjon a kapcsolatod a szerelmeddel, hiszen őt akkor nem avattad be. Viszont tudatosan, vagy tudatalatt most beavattad. Igaz miután már végig közdötted magad egyedül ezen. Emberből vagyunk és ez hihetetlen nagy önuralomra vall, márint, hogy nem csábultál el.

Én a helyedben időt szánnék arra, hogy higgadtan leülj vele és beszélgessetek. Kérdezd meg, hogy miért gondolja azt, hogy ez érzelmi megcsalás? Rá kellene venni, hogy fejtse ki az érzelmeit ezzel kapcsolatban. Majd mondd meg neki, hogy szerinted ez miért nem érzelmi megcsalás.

Ez szerintem tényleg rettentő nagy dolog, hogy egy ekkora hullámvölgyben Te helyt álltál és kitartottál mellette. Ezt tudnia kell. Te küzdöttél egyedül értetek. Nagyon sok ember elcsábulna, mert már nem elég erős a szerelem, vagy csak nem akar már küzdeni a kapcsolatukért, de neked a kapcsolat volt a fontosabb és szerintem ez becsülendő.

Én így látom a helyzetet, persze lehet tévesen ítélem meg.

Jó, rendben.

De akkor is hatalmas hülyeséget csináltál!

Nem kötődtem érzelmileg, meg sehogy.

Ráadásul nem azért mondtam el ezt az egészet, mert olyan nagyon kikívánkozott belőlem, hanem mert egy olyan témában hozta fel ezt a srácot a párom, ahol muszáj volt megértetnem vele, hogy nem jó ötlet, mert valószínűleg érzett irántam valamit.

Taktikázás sem volt benne.

Örültem, hogy végre rendeződött a kapcsolatunk.

Én elengedtem a sérelmeimet, csak boldog akartam lenni a szerelmemmel.

Miért kellett elmondani egy plátói kémiai vonzalmat, ha semmi nem történt, és nem mentél bele? Pláne akkor, amikor instabil az apukája betegsége miatt. Gondolhattad volna, hogy hogyan fog reagálni. Mi volt a célja?

Te hogyan reagálnál, ha elmesélné, hogy az egyik kolléganőjéhez mennyire vonzódott anno, és fantáziált róla, kölcsönösen? Neked is fájna. Gondolj bele. Mert hiába nem tett semmit, az ember birtokló, és az egó ezt nem viseli el.

Hogy mi lesz, azt megjósolni nem lehet. De megtetted. Tanulj ebből a hibából.

Igen, ez igaz. 5 év után esett meg, amikor szar volt a kapcsolatuk. Hát ez van, ez az élet. De nem csalta meg, nem hagyta el, sőt. Szerintem 10-en év után valószínűleg ilyen jellegű vonzalom biztosan lehet más iránt, egy jó házasságban is. A másik iránti szerelem meg akkor igazolódik, amikor egy ilyenbe még csak bele se megy az ember. És erről nem gondolom, hogy kéne beszélgetni a társunkkal, ugyanis ettől függetlenül még ez bazira fájó dolog lehet.

Tényleg baromság volt ezt elmondani. Főleg amikor az apukája rákos, és haldoklik, és ez egyébként is egy iszonyú stressz érzelmileg. Ilyenkor mindenki instabil. El tudod ezt képzelni? Minek kellett ez? Én sem értem!

De valóban, ezt már kimondta, ez már így van.

Ezt, főleg egy évtized után nem tudom megérteni.. A taktikázásnál alattomosabb és utálatosabb nincs.

Én bizony kerek perec megmondom az embernek hogy vagy változtatsz kispofám vagy arra van az ajtó, mert ez így nem jó..

Sokkal célszerűbb!

Ne haragudj, de mi a fenének kellett elmondani a semmit ha valóban nem kötődtél érzelmileg??

Ennél mélyebb és fájóbb dolgok vannak sok helyen amit az ember vagy az ember lánya a sírba visz...

Nem hogy örültél volna a nyugalmatoknak. Ezt mafadnak csináltad.

Bevallom,szerintem ha ez évek után is így benned van, igenis érzelmileg kötődtél...