Érezd jól magad! (beszélgetés)

Fiatalok gyónnak nagy ünnep előtt.

Bejön egy fiú, sorolja a bűneit és közéjük illeszti:

Hegedültem.

A pap nem érti, de nem szól közbe.

Amikor végzett, elégtételt szab ki, feloldozást ad, elbocsátja.

Jön a következő fiú, és ő is említi a hegedülést.

Ez így megy tovább, mikor betérdel ötödiknek egy lány is:

Atyám, meghegedültek.

A pap kilép a gyóntatófülkéből:

Vonósnégyes, vissza!

:))

Oda-vissza

Indul a görög aludni

Géza kék az ég

Réti pipitér

Csak a mama makacs

:))

Tévedni emberi dolog! - mondta a vak harmonikás,

és letette a radiátort.

:))

Bánk bán

Mint száműzött, ki vándorol

A sűrű éjen át,

S vad förgetegben nem lelé

Vezérlő csillagát,

Az emberszív is úgy bolyong,

Oly egyes-egyedül,

Úgy tépi künn az orkán,

Mint az önvád itt belül.

Csak egy nagy érzés éltetett

Sok gond és gyász alatt,

Hogy szent hazám és hős nevem

Szeplőtlen megmarad.

Most mind a kettő orvosra vár,

S míg itt töprenkedem,

Hazám borítja szemfödél

S elvész becsületem!

Hazám, hazám, te mindenem!

Tudom, hogy mindenem neked köszönhetem.

Arany mezők, ezüst folyók,

Hős vértől ázottak, könnytől áradók.

Sajgó sebét felejti Bánk,

Zokog, de szolgálja népe szent javát.

Magyar hazám, te mindenem!

Te érted bátran meghalok,

Te szent magyar hazám!

**********************

Ha találkozol egy férfival, akinek

- szép piros az arca

- csillognak a szemei

- nedves az ajka

- forró az ölelése

- izzad a közeledben

hagyd a francba!

Influenzás

:))

Álljunk meg egy szóra: b*szni

Grétsy László egyik híres előadás-részlete következik.

Helyzet

Fiatal lány enyeleg fiatal fiúval. A háttérben figyeli őket a fiú egyik barátja. Mihelyst a lány egy pillanatra távozik, a két fiú között a következő párbeszéd alakul ki:

-- B*szod, mi?

-- Á!

-- Át akarsz b*szni, mi?

-- Ne b*sztass már! B*sznám, b*szod, de ráb*sztam: b*szik b*szni, ba*szd meg! Ez beb*szott! Ezt kib*szottul elb*sztam! B*ssza meg!

Magyarról magyarra

-- Lefeküdtél vele, mi?

-- Á!

-- Becsapsz, mi?

-- Ne kínozz! Szívesen magamévá tenném, elhiheted, de kudarcot vallottam: nem hajlandó szeretkezni, az ördög vinné el! Ez aztán váratlan fordulat! Ugyancsak alaposan melléfogtam! A fene egye meg!

Nem vitás, a fenti kis példa rendkívül élesen világít rá hétköznapi nyelvünk sorvadására, elszegényedésére. Ugyanakkor nem tudok szabadulni egyfajta torz büszkeségtől sem: Lám, még nyomorában is milyen kifejező, milyen hatékony a nyelvünk!

Nem ismerek egyetlen nyelvet sem, amely ehhez hasonló bravúrra lenne képes: ugyanannak az alapszónak pusztán tizenháromféle ismétlésével (többé-kevésbé) értelmes mondat alakítható ki.

Külön fel szeretném hívni a figyelmet a b*szik b*szni fordulat rendkívüli finomságára. Ha például felcseréljük a szórendet, menten micsoda merőben más értelmet nyer a kifejezés! ("B*szik b*szni" = "Nem hajlandó szeretkezni", de "B*szni b*szik" = "Nemi életet él ugyan..." és úgy folytatódhatna például: "...csak épp nem énvelem..." Micsoda különbség!)

:))

A székelykáposzta eredete

A tévhittel ellentétben a székelykáposzta nem Székelyföldről származik, sőt, egészen különleges története van! A székelykáposzta eredete az 1800-as évekig nyúlik vissza, ugyanis ekkor, Petőfi korában találták föl és nevezték el. A székelykáposzta "legendája" szerint Petőfi Sándor és barátja, Székely József vármegyei főlevéltáros 1846-ban ebédelni indultak a pesti Gránátos utcai Komló-kertbe, ám mire odaértek, az ételek nagy része már elfogyott. Ekkor Székely József megkérte a kocsmárost, hogy keverjék össze nekik a maradék savanyúkáposzta-főzeléket és sertéspörköltet; ezzel új ételt komponáltak. A monda szerint Petőfinek annyira ízlett az így alkotott pörköltes káposzta, hogy legközelebb is "Székely-káposztát" rendelt.

:))

Ha két hideg, esős nap után

végre ragyogó napsütésre ébredsz,

akkor biztosan hétfő van.

:))

- Mi az a vasárnap? (...)

- Egy vörös szegfű a magány kihajtott gallérján.

***

Mekkorát tévedtem.

Most vettem észre...:))

Még szerencse, hogy lehet javítani

Ábrándozás az élet megrontója,

Mely, kancsalul, festett egekbe néz.

Mi az, mi embert boldoggá tehetne?

Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,

A telhetetlen elmerülhet benne,

S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.

Nagyon jól érzem magam, a mesevilág nélkül.

Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz.

Habár jól esik néha elkalandozni a "mi-lett-volna-ha," világba.

...itt a vége, fuss el véle!

:))

...volt egyszer egy...

:))

Egyszer volt, hol nem volt...

:))

A téma a földön hever, csak le kell hajolni érte.

Mindig okosodom ezen az oldalon, komolyan.

Fantasztikus ötletek, remek élményanyag lát napvilágot nap, mint nap.

Bedobnak egy klassz témát... párkeresés, társkeresés, megaminden.

Rögtön kedvet kapok egy íráskához, szörfözés a társkereső oldalakon és egyéb nyalánkságok.

Ha időm lesz rá, talán firkálok ilyet.

Nem ide a fórumba, hanem a naplómba, annak ott a helye.

Az én ízlésem szerint prezentálva.

:))

Psszt...

Rágcsálást hallok meg cincogást...-)

Holnap péntek.

Tartsatok ki!

:))

Hajdanán, egy naplózós oldalon múlattam az időt.

Egyszer kedvem szottyant, hogy firkáljak valami mókásat a falra is.

Nyomban a naplómba penderedett egy vaskalapos férfi.

Felháborodottan vont kérdőre a kommentben:

Mit keresek a falon? Hogy merek oda írni?

Ő csak naplózott, és szinte szentségtörésnek tartotta, ha valaki a falra firkált.

Pláne, ha nő volt az illető.

Ő sosem firkált a falra... szerintem nagyon jól tette.

Nem esett bele a viperafészekbe.

Annyi, de annyi sokféle ember van.

Nem vagyunk egyformák.

Nem is lenne jó.

:))

Megjöttem...

Éjjel kettőig olvastam, de 7 óráig aludtam.

Minden rendben...